Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-06-03 / 11. szám
Az ersekujvari gimnazium fennallasanak 150. evet (1842—1992) unnep- I6 Emlekkonyvet lapozgatom. Regi emlekek elevenednek fel bennem es sok-sok, az emlekkonyvet „kiegeszitendo adalek". Peldaul: Finta Ferencrol, a kerlelhetetlen szigoru gbrog— latin szakos tanarrol, aki 18 evig (1902—1920) volt a gimnazium igazgatoja, aki a parasztvaros iskolajabol, a parasztok gimnaziumabol orszagos hiru, kivalo intezetet letesitett. Finta Ferenc az arra raszorulo, valamiben kimagasloan ratermett, szegeny sorsu diakjai szamara magyar, latin, gbrog nyelvbol es viselkedestanbol felzarkoztato orakat irt eld. 6 volt az, aki a gimnazium maig „impozans, ketemeletes“ epulete felepftesehez a sziikseges anyagiak osszegyujteset megszervezte. S hogy milyen gondot is jelent egy igazgato szamara az iskola epitese, ezt igen sok, iskolaugyunk harmadviragzasat megalapozo iskolaigazgato a sajat boren tapasztalta. Iskola a verzivatarban Magam 1940 es 1944 kbzott, tehat a masodik vilaghaboru verzivataranak idejen voltam ennek a kivalo iskolanak V—VIII. osztalyos tanuloja. Annak ellenere, hogy a haboru egyre nyomasztobba, dermedtebbe, egyre kilatastalanabba valtoztatott mindent, orszagosan a tananyag nem valtozott, nem adtak ki uj tankonyveket, nem valtoztattak meg az oratervet stb. Megis elsosorban a gimnazium tanarainak embersegen mulott, hogy a haborus propaganda, mely a „vegso gyozelmet, az ellenseg teljes megsemmisiteset, a csodafegyver mindent eldontd szerepet" hirdette, ennek az iskolanak a falai koze nem ferkozhetett be. A tanarok a reneszanszkor nagyszerusegeben, a humanizmus szellemisegeben, a szinusz-koszinusz tetel gyonybrusegeben, Titus Livius es Horatius muveinek szepsegeben merultek el es vedtek meg ezzel a tudasanyaggal — csodalatos u vegburakent — diakjaikat az embertelensegtol. A haborus propaganda kivedesenek nagyszeru eszkoze lett az iskola eletere nagy hatast gyakorlo Eneklo Ifjusag mozgalma is. Ez nem csupan a kbzos karenekles elmenyet jelentette, nem csupan a magyar nepdalra, nepmesekre, nepmuveszetre iranyitotta az ifjusag figyelmet, hanem mindezen keresztul a magyarsag letkerdeseire is. A tanari karnak egy lelkes, fiatal gardaja — akik az otveneshatvanas evekben tudosokka, Kossuth-dijasokka, europai hi'ru professzorokka nottek ki magukat — tudatos nepismeretet, tudatos magyarsagismeretet kivantak kialakitani a fiatalsagban. A szellemisegnek ez a kozege nem csupan a nepmuveszet, az enekkar, a kivalo gimnaziumi zenekar programja segftsegevel a muveszetek remekmuvu alkotasait hozta kozel a tanuloifjusaghoz, hanem a parasztsag valos eletkorulmenyeit is megereztette veluk. Igy sejlett fel a diaksag sokasaga elott a tarsadalmi valtozas szuksegessege is, ha ezt tanaraink nem is foglaltak szavakba. Igy sejlett fel elottuk, hogy a Karpat-medenceben nem lehet nemzetallamrol, csak kulturallamrol, megpedig a szomszedos, tehat egymasrautaltsagu, ezert torvenyszeruen barati kulturallamrol beszelni. Ezert is kell a magyarsagnak — magyaraztak tanaraink — elsajatitania az europai kulturat. Mindez jol harmonizalt az akkoriban igencsak nepszeru, sot divatos nepi frdk torekveseivel. Buszke erdeklodessel hallgattuk pl. ket tanarunk — dr. Kovacs Endrenek es dr. Kalman Belanak — a budapesti radioban megtartott eloadasat a Hogyan keriil a csizma az asztalra? cfmu, akkor tajt nagy hatast kelto mii'rol. A nepi frbk es a Bartok— Kodaly osztonzese nyoman kibontakozott mozgalom szellemisege azutan atjarta nemcsak az iskolaban mu'kbdo diakegyesuleteket, vagy az ujvari szuletesu tortenelem tanar, az embersegeben felulmulhatatlan Major Jozsef vezette, a tanulok bnmegvladsftasanak teret biztositb bnkepzbkort, de az iskolai elet belso vilaganak szinte minden mas szferajat is. Kulon elemzest erdemelne peldaul az, hogy ebben az iskolaban milyen teret kapott az Orszagos Falusi Tehetsegmentes mozgalma, hany ratermett matyusfoldi gyerek — akinek egyebkent nem lett volna lehetosege a gimnaziumi tanulasra, akinek a tehetsege elkallodott volna — reszesult bsztondijban, kollegiumi elhelyezesben. Persze az iskola enekkaranak, zenekaranak programjat, teljesitmenyet, a kiirt palyazatok temait es a palyamuvek szfnvonalat is meg kellene emliteni. Csak egy mondat erejeig: a Nepi elemek Kodaly Hary Janos dalmuveben cfmu palyamuvet dr. Sieracky szerint a Mester, Kodaly Zoltan is atlapozta, es a 30 pengos jutalmat 60 pengore egeszftette ki... De megis: mi az a tanitvanyt, tehat nem „csak“ tanulot, hanem tanitvanyt nevelo koncepcio, mely — velemenyunk szerint — igazan jelentosse tette es idoszeruen kovetendove teszi ma is ennek az iskolanak a szellemiseget? Egy brdkzold pedagogiai problems S ezzel eljutottunk a tanitas-tanulas egyik brdkzold temajahoz, ahhoz, hogy a nevelesi folyamat sulyos belso konfliktusa a tanuloi teljesftmeny ertekelesi (osztalyozasai) dimenzioinak egysikusaga. Ez keresztezi azt a torekvest, hogy a muvelddesi ertekek irant kevesse fogekony, a szocialisan gyengebb retegek gyermekeit, a nepiparaszti szarmazasu tanulokat bevezethessiik az iskola intellektualis vilagaba, elfogadtassuk veluk annak ertekelesi mintait. Magyaran, hogy az iskola ne azt a nehany (a sors altal amugy is!) „privilegizaltat privilegizalja". Onmagaban ez a feladat (is) halaszthatatlanna teszi az iskola ertekelesi dimenzioinak radikalis kitagitasat. Ezt a tarsadalmi, pedagogiai, nem utolsosorban szocialis igenyt erezte meg az emlftett „fintaferenci“ gyakorlat es tette evtizedek multan is a Pazmany Peter Gimnazium egyik kozponti gondjava, eppen a nepiseg akkor tajt kibontakozo mozgalmara valo rezonalaskent is. Az iskola termeszetesen hagyomanyosan magasan ertekelte az eminens tanulokat. De nemcsak oket, hanem emellett igyekezett felserkenteni az iskola szinte minden tanitvanyanak szubjektfv vonzodasat egy bizonyos targykor irant. A gimnaziumnak ebben a pedagogiai legkoreben pl. iskola minden tanuloja ismerte es tudta: ki a gimnazium legjobb stilisztaja, matematikusa, kemikusa; vagy ki ir verseket, kibol „lesz Nobel-dfjas“ orvos, kik a legjobb szertornaszok es kik a legjobb zeneszek, akik „majd a vonojukkal hodi'tjak meg a vilagot“ stb. Az iskolanak ez az akti vitasra bsztbnzo atmoszferaja — a „mindenki valaminek a tudoja" hatarozta meg a tanulok iskolai kozerzetet, ez jelentett reszukre egy olyan sikerelmenyt, mely eletre szdloan meghatarozta vonzodasukat a tobbe, jobba lenni akarashoz, megalapozta onbecsulo es masokat tisztelo magatartasukat. S igy lett a tanulobol — az Ersekujvari Pazmany Peter Gimnazium vagy a (Kovacs, Major, Bedy stb.) Tanar Urak tanitvanya, s lett beloluk zbmukben (nehez, de) sikeres utat megjart Europeer... A tradicid, mely kotelez A nepisegnek ez a pedagogiai koncepcioja. Nem a nepiesnek, nem a csizmaveregeto, bogatyas paraszti elet nosztalgiaja moge bujo felmuveltsegnek. A gondolat szemlelteteseul, csak modellkent emlitjuk: a Bartoki- Kodalyi muzsika btvozete a nemet alapossagnak, a francia izlesnek es az osi magyar virtusnak. Bartok zeneje nem az esetenkent hamisan (is) citerazd-eneklo muzsikasok zengemenye, hanem a magyar kultura egyik vilagot meghdditd teljesitmenye. A vilag hangversenytermeiben Bartok a 20. szazad leggyakrabban megszolaltatott zeneszerzoje. Erdemes idezni emberi kredojat: „... az en igazi vezereszmem, melynek teljesen tudataban vagyok, amiota csak mint zeneszerzo megtalaltam magamat: a nepek testverre valasanak az eszmeje. Ezt az eszmet igyekszem erbmtol telhetoen szolgalni..." Ez a mi hitvallasunk is. Magyar es nepi, megbekelest es kulturaltsagot hirdeto europai. Celja a nyflt habitasu, europai muveltsegu Ember nevelese. Ez a mi pedagogiank, a tehetseget felkutato, felkavaro es gondozo pedagogia. Ez az a tradicid, mely kotelez! Mert nemcsak a „fintaferencek“ epitettek-emeltek impozans iskolaepuletet, nemcsak a „mrennejozsefek“ alapoztak meg evtizedekre szdloan iskolajuk szellemiseget, de a szlovakiai magyar tanitasi nyelvu iskolak harmadviragzasanak alapito es szfnvonalat alapozo pedagogusai, a vox humana orzoi es azt broksegul hagyoi is. MOZSI FERENC
