Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-05-20 / 10. szám

Uedetit noueniieinl: A Tatra i Nemzeti Parkban Hazank legismertebb es egyben legregibb nemzeti parkja magaba foglalja az egesz Magas-Tatrat es Be­­lai Havasokat. Hatalmas, neha mar ugy tunik, hogy tulmeretezett e terulet turis­­taforgalma. Hegymaszok, sielok, termeszetbaratok, vagy csak egyszeruen udul­­ni vagyok tizezrei keresik fel minden evszakban. De akit erdekel a novenyvilag, az is megtalalja a szamitasat, ha ide ellatogat. Induljunk el egyutt egy kepzeletbeli tat­rai setara azzal a cellal, hogy a turistautak menten elofordulo erdekesebb no­­venyekkel megismerked­­jiink. A Tatra alhavasi erdoi csaknem zbmmel lucfenyo­­bol allnak. Nem mindig volt ez igy, hanem az iparszeru erdogazdalkodas kovetkez­­menye a kialakult monokul­­tura, es nem is mindig jo, hisz a fabetegsegek igy konnyebben tudnak terjed­­ni. Megis, ennek ellenere szepek a Tatra erdoi. A pa­­takpartokon nyaron igen fel­­tuno a hatalmas sarga te­­lekvirag (Telekia speciosa). Ez a vedett noveny feny­­kedvelo, ezert eloszeretettel telepszik meg a tisztasokon, kozel a vfzhez. Jobban turi az arnyekot a csodalatosan szep kek szinu fecsketar­­nics (Gentiana asclepia­­dea). Haragoszold levelei tovebdl nyflnak a melykek szinu, harangviragra emle­­kezteto szirmok. Feljebb haladva ritkul az erdo, egyre alacsonyabb a lucfenyo es megjelenik egyik kozismert rokona, a torpefenyd (Pinus mugo). Elso pillantasra azt hihet­­nenk, hogy elkorcsosult er­­dei fenyovel van dolgunk, csak a kozelebbi vizsgalat mutatja meg, hogy egy mas fenyofajrol van szo. Amilyen apro es igenytelen a torpe­fenyo, annyira hasznos, hisz suru szovevenye, ku­­szo agai biztosan megaka­­dalyozzak a lejtok pusztula­­sat (eroziojat). Bizony, ahol felelotlenul kiirtottak alloma­­nyukat, hogy legelot nyerje­­nek, ott igen hamar jelent­­kezett a talajlepusztulas. Meg gyogyndvenykent is is­­mert — olajat belelegzeses kezelesre hasznaljak a koz­­ismert Jnhalol pinii“ keszft­­meny formajaban. A torpe­­fenyok tisztasain neha lat­­hatjuk a lagyszaru nove­­nyek egyik termetes kepvi­­selojet — a feher zaszpat (Veratrum album). Mar ta­­vasszal feltunik hatalmas le­­veleivel, kesobb nagy virag­­zataval. Erosen mergezo noveny, ennek ellenere a hegyi pasztorok gyakran al­­kalmaztak az allatgyogy­­aszatban hashajtokent. Ujabban kiderult, hogy a protoveratrin nevu alkaloid­­ja vernyomascsokkentd ha­­tasu. BOGOLY JANOS (a szerzo felvetelei) Fecsketarnics Telekvirag Feher zaszpa

Next

/
Oldalképek
Tartalom