Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-05-20 / 10. szám
Az osszetartas kerekedik feliil? R etere erve nem mentem egyenesen a kdzsegi hivatalhoz. Korbejartam a falut, figyeltem a hetfo delelotti eletritmust, elbeszelgettem nehany lakosaval. Tudni akartam, milyen problemak foglalkoztatjak leginkabb az itt eloket. probaltam megertenimegerezni jellemzo legkoret, sajatos hangulatat, amely megkiildnbozteti Matyusfold hasonlo falvaitol. Rete — a kultura tiszteletevel, apolasaval, gazdag tortenelmi emlekeivel valik ki Del-Szlovakia kiskozsegei sorabol. Rete telepulesrol 1257-ben tesznek emlitest a tortenelmi dokumentumok. A helyseg a pozsonyi varhoz tartozott, s a regebbi forrasok Reden, nehany evszazaddal kesobb Nemesrethe neven emlitik. Fennmaradt az 1828-bol szarmazo kdzsegi pecsetje is. A falunak jelenleg 1200 lakosa van. Kozuliik tobb mint a fele magyar nemzetisegiinek vallja magat. A politikai partok kozul a Magyar Keresztenydemokrata Mozgalom mukodik (a kilenctagu kdzsegi kepviseldtestuletben het tagjuk van), illetve a Demokratikus Szlovakiaert Mozgalom fejt ki komolyabb tevekenyseget. Az utobbi honapokban a Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert helyi szervezete is bontogatja szarnyait. Az MKDM-kozsegatyakon kiviil ket fiiggetlen kepviseld, es az ugyszinten fuggetleniil indult polgarmesterno alkotjak a falu onkormanyzati szervet. Maria Vrazovicova, Rete polgarmestere kedvesen fogadja erdeklodesemet, s az otthonias legkort sugarzo kozseghazi irodaban keszsegesen tajekoztat a telepules ugyes-bajos dolgairol. — 4 masodik valasztasi idoszakot toltom hivatalomban. A folyo valasztasi idoszak elso eveiben a kdzsegi epuleteket — muvelodesi otthont, a halottashazat — hoztuk rendbe, kibetonoztuk a temetokben az utakat. A szlovak es magyar tannyelvu iskolaban es a falu kozvilagitasi halozataban elvegeztuk a rendszeres karbantartasokat — bocsatkozik a kdzsegi ugyek felsorolasaba a polgarmesterno. — Tavaly elkezdhettuk a kdzsegi vizvezetek bevezeteset (a szomszed falubol, Boldogbol kapnank a vizet), fo aga elkeszijlt. A mellekvezetekekre viszont nines penzunk. Kolcsont kellene felvenni, az azonban kockazatos, jobban megterheli koltsegvetesiinket. 1996-ban es 1997-ben epitkezesre egy-egy millio koronat ruhaztunk be. A legjelentosebb beruhazas a gazvezetek megepitese volt. A gazmuveknek halaval tartozunk: tavaly 11 millio korona ertekben lenyegeben egyedul finansziroztak a gazvezetek epiteset. Kiildnben legalabb 4 millio korona kolcsont kellett volna felvennunk. Az egykori tervek ertelmeben a gazvezeteket meg a rendszervaltas elotti evekben meg kellett volna epiteni. Sajnos nem valosult meg. Pedig abban az idoszakban es jelenleg epitkezni, az ket kuldnbdzo dolog. Akkor az allam finanszirozta a beruhazast, Most a kozsegnek kell. Nagy brom, hogy sikerult, foleg idosebb polgartarsaink szamara oriasi segitseg a gazvezetek. Az ihatatlan ivovi'z egeto problemaja mar reg tulnotte a kozseg hatarait. Szinte mindannyian, akikkel errol beszeltem, tarthatatlannak tartjak a helyzetet, gyors megoldast surgettek. Elhangzottak velemenyek: rakkelto anyagokkal is szennyezett a viz. — Valoban rossz, ihatatlan a falu vize — velekedik az ugyrol a polgarmesternd.— A gyerekek kenytelenek az iskolaba vizet hordani magukkal. Egyebkent minden haznak sajat kutja van. Az igy nyert viz is fertozott, de a lakossag szamara van lehetoseg, vagy kimelyiteni, vagy a tuzoltok segitsegevel rendszeresen tisztitani a kutakat. A legnagyobb gond, hogy a csecsemok szamara a viz veszelyes. A csaladok Szencrol hordjak az ivovizet. Sajnos mar a boldogi viz is egyre szennyezettebb, klorral es egyeb vegyszerekkel kenyszerulunk majd tisztitani. Jobb megoldas lenne, ha Gutorrol, nagyobb, jo minosegu ivdvizforrasbol kapnank a vizet. Ez azonban az iden nem jon szamitasba. Terveztuk, hogy iden a vizvezetek mellekagait is kiepitjuk, penzbeli tamogatast a kbrnyezetvedelmi miniszteriumtol kaptunk volna. Kicsi az eselyiink, a jarasban sorrendben csak a negyedik helyre szorultunk, igy ebben az evben aligha kerul ra a sor. Az ertekeles, az elvegzett munka merlegvonasabol inkabb a borulatas erzodik: — Az allami tamogatasok evrol-evre csokkennek. Nem sikerult a jardakat kiepiteni, de ez a gazvezetek epitese miatt jo is volt, tudniillik, nem kellett bontani. Az elkovetkezd helyhatosagi valasztasokon ujbol indulni szeretnek, s a kovetkezo valasztasi idoszakban ezeket a terveket meg akarom valositani. Osszegezve tapasztalatait, emberi-erkolcsi „ars poetica“-t fogalmaz meg: — Jo mag am 1963-ban jottem a kozsegbe. Nem tudtam, ki a magyar, ki a szlovak. Ugy kbszbntem: Dobry deh! — Jo napot! Jelenleg is inkabb szlovakul beszelek, nem vetik szememre. Falunk tortenete bizonyitja, hogy egyutt tudtunk itt elni megertesben. Hiszem, hogy polgaraink a jovdben sem engedik szelsosegekkel befolyasolni magukat, szarmazzanak azok barmely oldalrol is. Mindig tudatositani fogjak: Rete sajat kozseguk! Itt a hazajuk, itt vannak otthon. Iskolak: evtizedes lemaradast kell behozni A szlovak es magyar tam'tasi nyelvu alapiskolat — lehetosegeihez merten — egyarant igyekszik segfteni a kdzsegi hivatal. Ez azonban a napi letezeshez eleg esupan, az oktatasi intezmeny korszerusitesehez edes keves. Maria Tussovaval, a szlovak tannyelvu alapiskola igazgatojaval az alma mater „mindenes“ irodajaban talalkoztam-beszelgettem. Az iskola megkopott epulete, az evtizedek nyutte berendezes, szegenyes felszereltseg nyomaszto hatassal volt ram. Ugy ereztem: a retei iskolaban evtizedekre megallt az ido. Nines ivovi'z, nines szennyvizvezetek, a kisdiakok hetven evvel ezelott letesult szaraz WC-re, latrinara kenytelenek jarni. Az iden, talan, javulas all be: mindket iskola epuletebe bevezetik a gazt, megoldodik a futes kerdese, s megvaltoznak vegre a higieniai feltetelek is. — Rendszeres az egyuttmukodes a ket iskola kozott. Kdzsegi unnepsegekre kozos kulturmusorokat keszitunk, de rendszeresen egyuttmukddunk a Csemadok helyi alapszervezetevel is. Itt nem latok problemat —- utal a ket iskola kapcsolatara az igazgatond, s velemenyt formal az emberi kapcsolatokat erinto problemakorrdl is — Zavar viszont az a teny, hogy a faluban eluralkodott a kdzdmbosseg, az erdektelenseg a kultura muvelese, az emberi kapcsolatok ertekeinek befogadasa teren. Erzek blzonyos elzarozast es feltekenyseget a kozsegbe telepultek irant, akik pedig oszinten segiteni akarnanak a falunak, kamatoztatnl tapasztalataikat, a falu erdekeben ervenyesiteni osszekotteteseiket. Nem tudom miert, itt akadozik az egyuttmukodes. En 1982- tol mukoddm a faluban, Kozep-Szlovakiabol szarmazom, nem volt problema beilleszkednem, mert megtanul- Maria Vrazovicova R6te polgarmesterenek az elkbvetkezd vdlasztasi idoszakra is vannak tervei Maria Tu&Sova termeszetesnek tartja a ketnyelvu bizonyitvbnyokhoz valo jogot
