Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-05-20 / 10. szám
Halo, itt a bizalom vonala... Kilenchonapos varakozas utan vegre megszuletik, felsfr. A legtobbjuket nagynagy szeretet veszi korul. Aztan a gondoskodas, a torodes mellett az elet kiilonbozo problemakat is hoz. Nem is tudatositjuk: a dedelgetett pici mar iskolas, akinek a sajat gondjaival kell naponta kuzdenie. Neha eron feletti a teher: a csaladon beliil es a tagabb kornyezeteben, s ugy erzi, nines kivel megosztani. Sajnos, rohano vilagunkban egyre tobben kerulnek ilyen helyzetbe. Nekik probalnak segiteni a Szlovakiaban mukbdo segelyvonalakon, tobbek kozott a 395 888-as pozsonyi telefonszamon, munkanapokon 16-tol 21 oraig. — Tiz ev koruliek a legfiatalabb hivoink — mondotta Andrea MikuSova, a napi ugyeletes. — Ok azok, akik mar erzik: kiutat kell keresniuk. Ma nem valoszfnu, hogy sok hi'vas lesz, bar ezt elore sose lehet tudni. Szep ido van, ilyenkor a gyerekek kint lehetnek, es kevesebb idejuk van a toprengesre. Az esos, borongos idoben, a felnottekhez hasonloan, novekszik a letargiaba, depresszioba esok szama. A masik tipikusan zsufolt idoszak a bizonyftvanyosztas koruli napok. Vannak gyerekek, akik rettegnek, mi lesz, ha a szulok meglatjak a bizonyitvanyt, hozzank fordulnak tanacsert, hogyan eljek at e kellemetlen esemenyt. — Gyakoriak az iskolaval, a tanulassal ossze fuggo kerdesek? — Igen, ezek alkotjak a beszelgeteseink jelentos hanyadat. Sokszor panaszkodnak a gyerekek: a tam'tok nem viszonyulnak hozzajuk ugy, mint szeretnek. Hiaba tanulnak, nem ertekelik igyekezetuket. Mi meghallgatjuk oket, s biztatjuk: esetleg probaljanak ok is valtoztatni a hozzaallasukon. Ha nem ismerjiik a masik tel velemenyet, nem mondhatunk egyertelmu iteletet. Azt is tanacsoljuk, a szulokkel egyutt probaljanak kiutat keresni. — De talan eppen az az oka az iskolai konfliktusoknak, hogy a szulo nem igazitja el kellokeppen a gyereket... — A szuloket ket csoportba oszthatjuk: akik nem vagy alig torodnek azzal, mi tortenik az iskolaban, a masik reszuk pedig tulsagosan nagy terhet, felelosseget tesz a gyerek vallara. Az elobb emh'tettek kozul sokan csak a rossz bizonyftvany lattan dobbennek ra: valami nines rendben, de akkor is kizarolag a gyereket vadoljak. Eszukbe sem jut, hogy ev kozben nekik kellett volna segiteniuk a gyereknek, esetleg a tanftoval is beszelniuk kellett volna a problemakrol. Egeszen mas a helyzet az igenyes szulokkel. Ok elvarjak, hogy a gyermek mindig tulteljesi'tsen, a legjobb, a legkivalobb legyen. A gond akkor mutatkozik, ha a gyerek nem kepes erre. A jomodu, mondhatnam ugy is: penzes szulok gyakran vesznek draga ajandekot a gyereknek, s ennek fejeben a megfelelo kbszonetet varjak. A gyerek erzi, nem tudja meghdlalni, viszonozni azt, es ezaltal szornyu, pszichikailag nyomaszto helyzetbe kerul. Onmagat marcangolja, vadolja, ugy erzi, hogy tehetetlen es lehetetlen, pedig a hiba nem benne van. Ha szerencses es eszebe jut a szamunk, megbeszeljuk vele, es joleso erzessel teszem le a kagylot, ha hangjaban erzem a megnyugvast. —Az iskolan kiviil bizonyara a csaladi gondok is visszatukrbzodnek a hivasokban. Melyek az ilyen jellegu leggyakoribb temak? — A csaladi problemakat sajnos a gyerek magaval viszi az iskolaba. Ott kell neki megbirkoznia peldaul azzal, hogy a szulei, vagy akar csak az egyikuk is munkaneikuli. Otthon vele errol nem igen beszelnek, 6 pedig nem tudja, hogyan takargassa szegyenet, hogyan mondja, hogy nem dolgoznak sehol. A munkanelkuliseg velejaroja a csalad gazdasagi helyzetenek romlasa. Ez gyakran vezet veszekedesekhez, es sokszor a szovaltas a gyerekek jelenleteben zajlik. Es az sem ritka, hogy eppen az 6 „megletet“ hozzak fel a legsulyosabb vadkent. Szornyu az ilyen gyereket hallgatni. Tizenevesen ugy erzi: felesleges, sot kolonc a szulei nyakan. Legszivesebben menekulne, ha volna hova. — Vilagszerte keszijlnek statisztikak a gyerekek kinzasara. a veluk szembeni rossz banasmodra vonatkozoan. Nalunk is tapasztalhatoak az ilyesmik? — Sajnos elofordulnak az ilyen esetek, es ami meg inkabb sajnalatra melto: nagyon sok ilyen gyerekrol nines tudomasunk. Es ennek is mi, felnottek vagyunk az okai. Nem figyelunk fel arra, mi tortenik korulottunk, kbzbmbbsek vagyunk a masik irant. A legborzasztobb, ha meg a gyerek erdekeben sem vagyunk kepesek a tettekre. Nemreg egy asszony hfvott: a szomszedjabol gyakran hallatszik kiabalas, gyereksfras. Hajlando volt a munkajabol otthon maradni, hogy az 6 lakasaban gyozodjunk meg az elmondasa igazarol. — Ilyen esetekben mit tesznek, mit tehetnek? — A szocialis iigyek miniszteriumaban mukodik egy bizottsag, ok foglalkoznak a konkret ugyekkel. Mi nekik tovabbftjuk az informaciot, s az o' feladatuk, hogy utanajarjanak, mi is tortenik valojaban az ilyen csaladokban. Egy bizonyos: mindig a gyerek a vesztes. Az elvalt, szetzilalt, alkoholistak vagy netan drogosok csaladjatol vegso soron mindig a gyereket viszik el a diagnosztikai kozpontba, a gyerekotthonba, neki kell elhagynia az „otthonat“, 6 kenyszerijl a potmegoldasra. — Es maguk a gyerekek is panaszkodnak? — Joval ritkabban, mint ahanyszor indokolt volna. A gyerekek felnek. Felnek, hogyha szolnanak, meg rosszabb helyzetbe kerulnenek. Felhfvott egy kisfiu: gyakran verik, nem tud vedekezni. Neki azt javasoltam, probaljon a legszukebb kornyezeteben egy olyan felnottet, peldaul a nagymamat vagy a nagyapat keresni, akinek elmondja a tortenteket, s majd b bizonyara megtalalja a konkret segftseg modjat. Egy kislany azzal fordult hozzank: az anyja alkoholista, pokol az elete. Az ilyen gyerekbe igyekszunk lelket onteni, a vonalon keresztul erot adni. Persze tudjuk: ez szereny vigasz... — Igen sulyos, szinte megoldatlan ijgyek ezek. Vannak konnyebb feladataik is? — Termeszetesen sokkal egyszerubb a kfvancsi vagy a tajekozatlan gyerekek, fiatalok kerdeseire valaszolni. De ez azt is jelzi, otthon nines kivel megbeszelni a dolgokat, vagy a szulok nem hajlandoak a szexrol, a kamaszkorral jaro „nagy ugyekrol“ konverzalni. A mi vonalunk 1994-tol mukodik — Szlovakiaban az elsok kozott —, s e rovid ido alatt azt tapasztaltuk, hogy korabban a 15-16 evesek altal feltett kerdesek ma mar a 11-13 eveseket foglalkoztatjak. Hihetetlen, hogy a lanyok milyen keveset tudnak a menstruacibrol, melynek jelentkezese varatlanul eri oket. A fiukat a szexualitas foglalkoztatja elsosorban. Gyakran elegedetlenek onmagukkal, nehezen dolgozzak fel az elso szerelem erzeseit. A lanyokat gyakran gyotri a kulsejuk, a pattanasos arc, de arra is tolunk kernek valaszt, hogyan lehetnenek modellek. Ugy tunik, az AIDS elleni kampany igen hatasos volt, ezzel a betegseggel kapcsolatban kevesen erdeklodnek. Viszont jott helyette a drag. A kiserletezni vagyokat komolyan figyelmeztetjuk a veszelyes kovetkezmenyekre. Sokkal nehezebb volt utba igazftani azt a lanyt, akinek a fiuja narkos, es o segiteni szeretne rajta, de nem tudja, hogyan. Azonkfvul, hogy a bajbajutottakkal elbeszelgetunk, tanacsot adunk hova, kihez, milyen szakemberhez forduljanak. A lila telefon mellett a kellemetlen temak sorolasat az igazi majusi est tette elviselhetobbe. Beigazolbdott, amit Andrea beszelgetesiink elejen mondott: szep az ido, a gyerekek, fiatalok nagy resze nem iil a szobaban. Es raadasul ezen az esten esupa „majusi“ temaju telefonalo volt a vonal vegen. Egy 16 eves fiu nem tudta, hogyan mondja el a nbla egy evvel fiatalabb baratnojenek, hogy iranta tobbet, mast erez, mint az osztalytarsnoivel kapcsolatban. A masik fiatalember — 15 eves — gondja az volt, hogy ugy tapasztalja, az utobbi idoben a lanyok kevesbe erdeklodnek iranta. Nem tudja, miert... Barcsak ilyen es ehhez hasonloak volnanak gyermekeink, fiataljaink legnagyobb problemai! DEAK TEREZ
