Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-01-14 / 1. szám
A kistarkanyi templom Mitol lehet erdekes egy epiilet? Ne menjunk bele nagyon a kerdes targyalasaba. Hires Diogenesz hordoja (epiilet?...), meg hires a Versailles-i kastely is. Mekkora kiilonbseg van a ketto „epiteszeti stilusa“ kozott...! De, legalabbis gyenge ismereteim szerint, nem kozismertebb Versailles, mint az a bizonyos hordo. A kistarkanyi templomrdl nem sokat irtak. Egyetlen cikk emlitette, hogy nines a magyar nyelvteriiletnek egyetlen kereszteny temploma sem, amelyiknek az ajtaja folott a bemend hivekre nem egy szent, hanem egy pogany vezer tekintene ala. Marpedig Tarkanyban ez valoban igy van: Arpad vezer szemleli a bemenoket, ki tudja, miota. Ki tudja, miota kerdezheti magaban, hogy erdemes-e bemenni? Erdemes volte az egykor Eurdpat jelento nagynagy tenger-keresztenysegbe beleragadni, oly sajatosan, mint amikeppen azt a magyarok tettek: keresztenyebbeknek lenni a keresztenyeknel, es - egeszen maig, egy ezredevnyi sok-sok -bbek es -bbak-on at - ma europaiabbak akarunk lenni az europaiaknal, sot: amerikaiabbak az amerikaiaknal... Na, de hagyjuk a politikat! Kistarkanyban a reformatus templom ajtaja folott ott van, ott nez ma is Arpad vezer. Biztosan O az! Alatta van a neve egy koszalagra vesve: ARPAD. Nem is tudom: valami enyhe mosoly vagy talan almodozas veheto ki abbol a kdarcbol. Nagyon szelid a nezese. Mintha megnyugodott volna a vilag es nemzetenek ilyeten-olyatan vald folyasaban, es azt mondana: mindig volt valahogy - ezutan is ellesztek valahogy... Tarkanyban meg gyermekkoromban elt egyfajta Arpad-kultusz. Igaz, azota mar kihaltak azok, aki azt eltettek. Lesz-e, aki meg folebreszti? A templom tortenetet megirtak az ahhoz erto tudds elmek. Az Arpad-portrerol azonban nines egyontetu velemeny. Valakik azt mondjak, hogy egy nagyon regi egesz-alakos szobornak a maradvanya; valakik azt, hogy talan a millenium eveibol maradt itt, es vannak, akik azt allitjak, hogy az regibb maganal az elso, sok evszazados kapolnanal is, amelyiknek mar az emleke sem el talan. Mindenesetre, gyermekkoromban meg elt Hajnal Pista bacsi. Egesz eleteben vak volt. Nem is tudom, hogyan, talan mert Erdekes epuletek - epuletek erdekessegei apam iskolas olvasbkonyvet olvasva akkor eppen magam is Hunor es Magor szerettem volna lenni, valahogy erdeklodtem Arpad felol. O mondta ezt a szep, maig is bennem elo mesefelet: Tudod, fijam, mikor a magyarok ide bejottek, atkeltek a Tiszan es nagyon elfaradtak. Pont itt fciradtak el. Mindeniitt mocsai; meg viz volt itt, egyediil ahun a templom all, ott volt szaraz hely, mert az magosabb volt, mint a kornyek. Hat ott pihentek meg. No, de az Arpad, mert il vot a fokiraly, neki meg magosabb hely kellett, mint a tobbinek. Ossze is hordtak a magyarok a kalapjokba ’ a fddet, hogy hadd legyen meg az akarattya. Eleg sokfoldet hordtak ossze, oszt mikor Arpad itt hagyta a fijat, akkor az neki egy templomot epitett azon a kupacon, ameken a satora vot. Mikor meg man a pakaszok a Maraszarul idegyottek az arvlz elol, hat a kis templom koriil csinaltak magoknak hazat... Nem kellett megkerdeznem, hogy honnan vette ezt a tortenetet, tudomanyos kutatasaim akkori szintje nem is igenyelte ezt, de o hozzatette, hogy ez bizony igaz, mert neki is a nagyapja mondta el. Hogy igy volt-e vagy sem, ki tudna megmondani? A templomdombon azonban ott van a kis domb, rajta a templom, a templomon Arpad; es hogy gyerekkoromban egyszer barataimmal egy hideg januari reggel elindultunk megkeresni a magyarok oshazajat (harom kilometerre jutottunk el), annak ugy gondolom, nemcsak Hajnal Pista bacsi meseje, de az akkori Tarkany egesz Arpad-szelleme volt az oka. Kiilbnben, szelid-biiszken tekint szet a tajon a kistarkanyi templom, szep, nagyon szep helyen all, de epiteszetileg semmi kiilonlegesseg, es megis... megis...! Kiilonleges epuletek... epiiletek kiilonlegessegei... TISZAI NAGY MENYHERT
