Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-05-20 / 10. szám

Emlekezteto

Majus 21.

— Hetven eve halt meg Martin Kukucin szlovak iro.

Majus 22.

— Szaznyolcvanot eve szuletett

Richard Wagner.

— Szazhusz eve halt meg Alessandro Manzoni olasz kolto.

Majus 24.

— Haromszazot eve szuletett Georg Rafael Donner szobrasz.

Majus 30.

— Negyszazot eve halt meg Christopher Marlowe angol dramairo.

— Ketszazhusz eve halt meg Francois-Marie Voltaire francia filozofus, regenyiro.

Junius 1.

— Nemzetkozi gyermeknap.

SZIPORKAK

A gyermek a ferfi apja.

(Wordsworth)

... bar a gyermek nevet vise- 16 anyag, mint minden termeszet alkotta mu, vegtelen sok valtozatot mutat, mindegyik rendelkezik azzal a plasztikus tulajdonsaggal, amely lehetove teszi, hogy jozan iranyitas mellett kitarto munkaval vegul is a racionalis elkepzeleseknek es kivanalmaknak teljesen megfelelo format oltson.

(Owen)

... gyermekeveink nem egyebek folytonos poezisnel.

... mar gyermekeveinkben kialakul vilagnezetunk szilard alapja, s vele egyiitt annak sekely vagy mely reszei is; kesobb kikepzodik es befejezodik, de lenyegeben meg nem valtozik.

... gyermekkorunkban az elet olyannak mutatkozik, mint egy szinhazi diszlet messzirol nezve; oregsegiinkben pedig mint ugyanez a leheto legkozelebbrol.

... mint ahogy tavasz kezdeten minden lombnak ugyanolyan a szine es majdnem ugyanolyan formaja van, ugy kora gyermeksegiinkben mi is mind hasonloak vagyunk egymashoz, tehat pompasan dsszehangzunk. De fblserdiilesunkkel kezdetet veszi a szetagazas, mely mint a kor sugaraie, egyre nagyobb es nagyobb lesz.

... eletiink elso felet a boldogsag utan valo kielegitetlen vagyodas jellemzi, masodik felet a boldogtalansagtol valo aggodas.

(Schopenhauer)

A virag a legkevesebb...

A tavasz elso himokei mar regen elnyiltak: hoi van mar a hovirag, az ibolya! A kertben lessiik, kihajtottak-e az ott telelt, nyaron virito szepsegek, de kozben mar a nefelejcs kekjeben, a piros, sarga es ki tudja, hany szinii tulipanban gyonydrkodhetiink. Mar a punkosdi rozsa bimboja is pattanasig fesziil, s mi csak egyre varjuk, melyek lesznek a kovetkezo viragaink.

Ez a termeszet rendje. Kora tavasztol az elso fagyokig — ha mi is ugy akarjuk — a kertiinkben szinek, illatok valtjak egymast. De mint sok mindenbe, az ember (akit a vilag megvaltoztatasanak gondolata sziintelenul foglalkoztat es ezert kiserletezik, kutat) ebbe is beleszolt. Megtalalta a modjat annak, hogy akkor nyiljanak a viragok, amikor ezt o szeretne. Egy bizonyos alkalomkor.

Manapsag nem divat a multat emlegetni, de a viragokkal kapcsolatban talan megis szabad es erdemes. Velem egyiitt szazak, ezrek, az orszag minden tajarol evente megcsodaltak valamikor a pozsonyi Muvelodesi- es Pihenoparkban rendezett viragkiallitast. Egy elmeny volt, meg akkor is, ha a tomeg hompdlygesehez alkalmazkodni kellett, ha mindent latni akartunk. Akkor, ott ugy tiint, az osszes kiallito, termeszto elovette a varazspalcajat es minden novenyke egy csapasra kiviragzott. Mindegy volt, hogy korai vagy kesoi fajta, hogy igenytelen vagy sok-sok gondoskodast elvaro, mind-mind viritottak.

Azok a csodalatos, szinte megszamlalhatatlan szalbol osszeallitott rozsacsokrok, a szegfuk szinpompas bemutatoja, na es a szemet, szivet-lelket gydnydrkddteto orchideak fantasztikus kompozicidi! Olyanok voltak az egyes pavilonok, mint egy alomvilag: gyonydru es elerhetetlen. A latogatok csodaltak a sok-sok szepet, hihetetlennek tiint, hogy tobbszaz negyzetmeteren csak virag, virag...

Aztan valtozott a vilag. S ugy tiinik, egyre kevesebb a virag. Persze nem az otthonainkban kevesebb a disznovenyke, szerencsere a hazak elotti kertek sem fiivesedtek el. Csupan a Flora veszitett csengesebol. Raadasul a helyszine is megvaltozott, meg a teriilete is igencsak lesziikiilt. Es a viragok skalaja is szegenyesebb. A szervezo, aki a privatizacio utan is folytatta szakmajat, munkajat, nem tudott lemondani a viragkiallitasrol. Ha joval szerenyebb keretek kozott, de apolja a hagyomanyt.

Ez azonban mar nem az a Flora! Csunya virag nines, annyi bizonyos, de a korabbiaknal szegenyesebb viragkiallitas viszont igen. A termesztok es a kereskedok, akik elhoztak a torekeny szepsegeiket, biiszken mutattak be, a latogatok is erdeklodessel nezelodtek, de elsosorban a videkrol erkezok (akik meg nem jartak a teli stadionban rendezett kiallitason) csalodottak voltak. Tobbet vartak. S talan mast is. Almukban sem gondoltak volna, hogy viragbol lesz a legkevesebb...

Az orchideaknak nyoma veszett, rozsabol is alig volt. Orokzoldek, muskatlik, egynyari novenykek viszont diszitettek a maskor jegkorong-szurkoloktol hangos csarnokot. Szaritott viragbol — a legtobb nem termeszetes allapotban, hanem rikito sziniire festett — szinte muveszi alkotasokat hoztak az iigyes kezii viragkotok. A kiilfoldi kataldgusokbol ismert osszeallitasok ugyan szepek, de egy toliink kisse tavol eso erzelemvilagot tiikroznek.

Es a leglenyegesebb kiilonbseg: ez a Flora mar nem csupan es nem elsosorban a szemet hivatott gydnyorkddtetni. Minden maganvallalkozo meggondolta, mit erdemes kiallitani es egyben arusitani. Mert az iizlet, az iizlet. Meg ha viragrol van is szo.

A termeszteshez hozzatartoznak a novenyvedoszerek es a fold konnyebb miivelesehez sziikseges korszeru eszkozok. Ezekbol is boven felsorakoztattak a kereskedok, hogy az erdeklodok valaszthassanak. Es a korabban csak gyonydrkodtetes celjabol bemutatott novenyek nagy resze is megvasarolhato volt. Igaz, semmi kiilonlegesseg. De aki vette a faradsagot, eljott, es nem sajnalta a penzt a belepore, nem akart fires kezzel hazatemi.

Egyebkent is: csunya virag nines...

DEAK TEREZ (M. Nagy Laszlo felvetele)