Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-05-06 / 9. szám
Erdekes epuletek - epiiletek erdekessegei Elnezest kerek az olvasotol, hogy egyre-masra csak templom meg templom. Ugy latszik olykor, hogy az erdekessegeket illetoleg szamunkra legelerhetobbek a templomok maradtak. El kell ismemiink, hogy evtizedeken keresztiil a sok hallgatas utan sok elmondanivalot hagytak rank. Doboruszkara visz most az utunk, ebbe a keleti vegi hatarmenti faluba, amely minden bizonnyal ismeros azok szamara, akik Mikszath Kalman Killonos hazassag cimu regenyet vegigolvastak. Ott esik nehany mondat Doboruszkaval, es az akkor meg a komyeket ellepo mocsarak bekainak brekegesevel kapcsolatosan... A Dobo nev azonban legtobbiink szamara ismeros. Gondolom, az iskolai kotelezo olvasmanyok kozott szereplo Egri csillagok nemcsak kotelezoen olvasott gyonyorii regeny volt, hanem valosagos elmeny, es ha nem left volna kotelezo, akkor is elolvastuk volna. Eger csillagai kozott ott ragyog Dobo Istvan neve, mint a legfenyesebb, es ez a nev szorosan kapcsolodik ahhoz a Ruszkahoz, amely Doboruszka. A falut a XIV. szazadban kapja meg a Dobo csalad, amelyet kesobb a rokon Palocziakkal osztanak meg egy ideig. A Dobok birtoka marad egeszen 1603-ig, amikor is torvenyes orokos hijan elzalogositjak. A csalad neve azonban — mondhatni — drokre a falu neveben maradt. Nemzeti multunk, tortenelmunk egyik zarandokhelye a templom, amely monumentalitasaval is jelzi az ide latogatonak, hogy nem akarhova erkezett. Igaz, a hatalmas templomnak csak nagyon kicsiny resze az, amely az osiseget kepviseli, de az a kicsiny resz — valoszinuleg a szentely — szetsugarozza az egykor benne eltemetett egri varkapitany gyozelmenek fenyet. A kethajos templom regebbi hajojat valoszinuleg a Dobo csalad epitette abban a formaban, amelyben nagyjabol ma is lathato. Itt helyeztek orok nyugalomra 1572-ben Dobo Istvant. Ez az „drok nyugalom“ azonban nagyon is ketseges. Ugy latszik, az egri hosnek csupan a gyozelme volt a legnagyobb nyugalma. Paradoxon ez, de valoban igaz. Addig volt nyugalma, amig az ellenseg kardja villogott elotte es agyui vettek ceiba eletet... Az egri gyozelem utan meltatlanul meghurcolt, megfaradt hosnek meg holtaban sem adatott meg a nyugalom. Sirjanak vordsmarvany fedolapjat leemeltek es a templom falaba epitettek, majd a sirja foie epitett emlekoltart szetvalasztottak egyket evtizeden beliil azutan, hogy eltemettek. Az atrendezoket nem zavarta fianak, Ferencnek marvanyba vesett sirama dicso apjanak igaztalan megragalmazasarol. A meltatlansagok sora folytatodott 1833-ban is, amikor az akkori birtokos, Buttler Janos grof az egri ersek kivansaganak engedve, ejjel lopatta ki a sir fedolapjat es Egerbe szallittatta. Az eredeti ma is ott lathato. Dobo Istvan csontjai azonban a doboruszkai templomban porladnak. Reg elporladtak mar. Csontjainak porat nem hordta szet a szel, szellemet talan — igen. A templom gondnoka keszseggel rendelkezesere all az odalatogatonak, lelkesen beszeli el, amit tud, es arra ker, irjunk valamit az emlekkonyvbe, olyat, ami a szivunkbol jon. Azt irtam: Ne feledjiik, kik voltunk, es tudnunk kell mindig — kik vagyunk...! I TISZAI NAGY MENYHERT (a szerzo felvetelei) A doboruszkai templom
