Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-05-06 / 9. szám
±3yj jjjyijijujJnu Gondolatok Jaro Krivohlavy konyverol A kommunikacio kimerithetetlen tema. Mindig van valami uj, amit erdemes felfedezni, megismerni. Bizonyos torvenyszerusegek ervenyesulnek itt is, amelyek megismerese megkonnyitheti szamunkra a kommunikaciot az emberekkel, s ezaltal az eletiinket is. Persze nem leteznek semmifele egyenletek, es a kiilonbozo egyenek kozott egyedi helyzetek jonnek letre. Hasonlithatnak ugyan egymasra, de megis mindegyik mas. Es pontosan ez az, ami erdekesse teszi. Jaro Krivohlavy Beszelj, meghallgatlakl (Povfdej, nasloucham) cimu muve vonzo es hozzaferheto olvasmany az emberek kozti kommunikacibrol. A szerzo csak keves figyelmet szentel az altalanos torvenyszerusegeknek, az egymashoz kozel allo emberek kozti parbeszedre osszpontosit. A konyv olvasasa kozben az olvasonak az az erzese, hogy mindezt mar ismeri, minderrol mar tud, hogy hasonlo helyzeteket mar sokszor atblt. Megis van ertelme, hogy mindezt tudatosftsuk, bizonyos pontok szerint osztalyozzuk, osszegezzuk. A konyv sok-sok peldat sorol fel az eletrol, olyanokat, amelyek nem hagyjak kbzombbsen az olvasot. Hallgatni vagy meghallgatni A szerzo bsszehasonlitja a hallgatast es a meghallgatast, es ebben lenyeges kulonbseget lat. Amig a hallgatas nem kell, hogy kijlonosebben lekbsson minket, behatoljon a tudatunkba, a meghallgatas nem hagy nyugton. Ha valakit meghallgatunk, ezzel nagyon sok mindent kifejezunk. A hallgato szamara meglehetosen igenyes feladat ez, de vegul sok gyumblcsot hoz. Ha valaki meghallgat engem, ez azt is jelenti: idot aldoz ram, figyelmet, tiszteletet, baratsagot mutat irantam, helyet kapok a gondolataiban es az erzelmeiben, bizalmas hozzam, alkalmat ad, hogy valamit atadhassak neki. A hallgatas csupan fiziologiai tenyezo. Csak azt jelenti, kepesek vagyunk a hangot felfogni. A meghallgatas mar a pszichologiahoz tartozik. Ennek folyaman a hallottak i nterpretacioja is zajlik. A kovetkezo lepesek szerint tortbnik: kezdetben a meghallgatas egy elhatarozas, motivacio, hogy valamit mondjanak. Ezt koveti a szo, amelynek a beszelo es a meghallgato szamara azonos tartalmi jelentosege kell, hogy legyen. A magyarazat a kovetkezd ebben a folyamatban. A meghallgato bsszehasonlitja a szamara mar ismert tenyeket azzal, amit hall. A megertes a legnehezebb fazis. Meg kell erteni, mit akart a beszelo azzal mondani, amit mondott. Elofordulhat, hogy nem ertik meg egymast. A tokeletes meghallgatas nem volna szabad, hogy csak az elmondottak tartalmara korlatozodik, hanem a kiilonbozo kisero jelensegekre is. Ezek nagyon lenyegesek lehetnek a masik megertese szempontjabol. Kommunikalhatunk szavakkal — verbalisan, szavak nelkiil — nonverbalisan es tettekkel. A szavak nelkuli kommunikacio, mint ismeretes, magaba foglalja a mimikat, a beszelgetotarsak kozti tavolsagot, az erintest, a test mozgasat, a gesztikulaciot, a tekintetet, a beszed tonusait, a kiilsonk rendezettseget. Atettek sokat elarulnak az emberrol — nem csupan azt, mit gondol, hanem azt is milyen... Mit takar a csend? Nagyon erdekes a csendrol szolo fejezet. Mi minden rejtozhet a csend mogott. A partner csendben lehet, mert eppen lelegzetet vesz: belelegzik, keresi a megfelelo szot, erot gyujt a nehez lepeshez, nem hajlando a folytatasra, truccol, visszahuzodik, sokkot kapott, ures a feje, kilatastalan helyzetben van, azon gondolkodik, mit mond, kutatja, milyen reakciot valtottak ki elhangzott szavai, koltoi kerdest tett fel, befejezte mondanivalojat. A szerzo az ilyen helyzetekben azt ajanlja, vdrjunk egy kicsit, ne vblaszoljunk azonnal, viseljuk el a csondet. A „szunetek“ kulbnbozb tfpusait sorolja fel: — csond, amikor keressiik, hogyan tovabb; — csond, a beszelo szavai okozta sokk miatt; — csond, dontes elott, keresve a kiutat; — csond, a mely megbekeles jele, amikor mar mindent elmondtunk. Ezek kozelebb hozzak egymashoz az embereket, ezert kell alkalmazni. A jo hallgato ismervei A kozonseges, megszokott kifejezesek is sokkal tobbet mondanak nekunk, mint amit tartalmaznak. Az, aki beszelget velunk, elmondja, mit gondol, mit erez, mit akar, kicsoda. Ajo hallgatonak kulonbozo tulajdonsagai vannak. Ezeket kutatva a felmeresekben reszt vevok arra a kerdesre, milyennek kepzelik el a jo hallgatot, legtobbszor azt valaszoltak: Olyan ember kell, hogy legyen, akit tisztelek, olyan egyen, akinek a szemelyisege kiforrott. Carl Rogersnek, a jo hallgatora vonatkozo megallapitasai kozismertek: igazi, nem hamis — az ember ugy viselkedik, ahogyan erez, nem jatszik valamilyen szerepet. Akceptacio — az ember feltetel nelkuli elfogadasa olyannak, amilyen. Beleerzes (empbtia) vagy az ellenkezoje, a kbzbmbosseg (apatia). Robert Carkhuft mas jegyeket sorol fel: a partner iranti tisztelet, a valodisag, az egyutterzes, a konkretsag, a sajat problemak kezelese, a kozvetlenseg, az erett egyeniseg. Nagyon bsztbnzoen hathat nehany tanacs, hogyan sajatftsuk el az aktfv meghallgatast. Ennek egyik feltetele, hogy feldolgozzuk a hallottakat. Masik lenyeges kovetelmeny az empbtia — az egyutterzesre valo torekves. Eloszor azzal kellene megismerkedniink, mirol, mit beszbl a partnerunk. Ezt elosegiti az un. visszhang — a partner szavainak ismbtlbse. Ezbltal a beszelo egyre jobban fejezi ki magbt, mert visszahallja a kifejezbseit a mbsik szajabol, es jobban tudatosftja, mit akart mondani, esetleg arra keszteti ot, hogy a mondanivalojat meg szelesebben fejtse ki. Az aktiv meghallgatashoz vezeto masodik Ibpes a visszajelzes (reflexio). Ekkor a beszelo mondanivalojat sajat szavainkkal adjuk vissza. A visszacsatolasnak ez a formaja ahhoz vezet, hogy a partnerunk jobban kifejezhesse gondolatait. Az is bsztonzi ot, hogy brzi: a hallgatoja valoban jelen van. A beszelo tudatosftja, hogy a kifejezesei pontosak-e, modosithatja, megvaltoztathatja azokat. A hallgato kovetkezo lehetosege az elhangzottak osszefoglalasa (szummarizacio). Ez a beszelgetes soran elhangzott legfontosabb pontok osszegfoglalasa, bizonyos rendszerbe valo foglalasa. A hallgatonak bizonyara konnyebb a dolgokat bizonyos tavolsagbol szemlelni, megftelni azokat. A beszelonek attekintest ad arrol, amit elmondott. Hasonlokeppen, mint mikor a tukorbe nezunk — fontos informaciokat szerzunk magunkrol. Partnerunk a beszelgetes soran nem csupan a sajbt gondolatait, hanem az erzelmeit is tolmacsolja. A hallgatonak tudomasara kellene adni a megertest es az egyutterzest. Az erzelmei tukrbztetesevel beszel a sajat brzelmeirol, figyelembe veve a partnerei brzeseit. Peldaul: „Az az erzesem, ez nem hagyja ont nyugton!" A partner eszreveszi, hogy nines egyedul, nem elhagyatott, hogy valaki megerti, s ez megnyugtatja ot. Teremtsiink bensoseges legkort! Vegezetul erdemes szolni nehany olyan befolyasrol, melyek megnehezftik, illetve megkonnyitik meghallgato kepessegunket. Azon beszelgetesek soran, amelyek igen melyrehatoak, a kbrnyezetunkbbl minden zavaro tenyezot el kell tavolftanunk. Kikapcsoljuk a televfzibt, a radiot, elkuldjuk a gyerekeket, becsukjuk az ajtot... Bensoseges legkort kell kialakftanunk, kellemes kornyezetben es egyenes helyzetet kell teremtenunk a partnerunkkel kapcsolatban. A szakirodalom meg azzal is foglalkozik, hogyan uljDnk le a tarsunkkal beszelgetni. Az bramutatok allasahoz hasonlitjak a helyzetet. Legjobb, ha a 12 :3 vagy a 12 : 4 allast „utanozzuk“. A depresszios emberekkel ajanlatos a 12 : 6 helyzetet valasztani. Az ilyen szemtol-szemben ules nem ajanlatos a hiszterias egyenekkel folytatott beszelgeteskor, mert ez noveli az agresszivitasukat. Fontos, hogy a beszelgetopartnerek feje egy szinten legyen. Ugy kell elhelyezkedni, hogy lehetoseg nyfljon a szemmel valo kontaktus megteremtesere, de arra is legyen alkalmunk, hogy elfordfthassuk tekintetunket. Partnerunk bizonyos viselkedesformbkkal nehezitheti helyzetunket: ha allandoan hallgat, ha egyaltalan nem nez rbnk, ha „koarcot“ vesz fel, ha nem termeszetesen mosolyog, ha keriili a valaszadast kerdeseinkre, ha valamit elhallgat, ha mindig valami „okosat" gondol ki, ha sokkos allapotban van, ha sir, ha hirtelen temat valtoztat, ha jatssza a szerepet. A beszedmodjaval is nehezseget okozhat: monoton a beszede, erdektelen dolgokat sorol, parancsolo a hangneme, frazisokat ismetelget, tulzott kifejezeseket hasznal, tul gyorsan vagy kaotikusan beszel. A szoban forgo konyv meg nagyon sok hasznos informaciot tartalmaz, amely meltan erdekli az olvasokat. Segftseget nyujthat az onismeretben es az embertarsainkkal valo kapcsolatteremtesben. TAMASNE GAL VIOLA R^lagy Laszlo felvetele
