Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-05-06 / 9. szám

A valasztopolgar ■ _ ■ 11 Cl I CIU Id - ■ ■ H aragos hangu levelet kul­­dott szerkesztosegunkbe ri­­maszombati olvasonk, Ko­vacs Pal. A level a szlovak televf­­zionak azokat az adasait elemzi, melyeknek „szenvedo alanyai" a magyar koalfcios partok politiku­­sai, a kepviselok voltak. Kovacs ur az adas pontos datuma es a sze­­replok feltuntetese mellett elemzi a vitakat. S ez haragjanak a forra­­sa. Ugyanis egyertelmiien alh'tja: ... ezek az urak botranyosan kep­­viselik ugyijnket. (...) Politikai eret­­lensegukkel lejaratjak a szlovakiai magyarsagot. Nem tudnak vitat­­kozni, mert igazsaguk buvkoreben egy onmaguk altal krealt, elzart vi­­lagban elnek. Nem kepesek a jo jatekos (pl. a sakkozo) modjara „a masik fejevel" gondolkodni, hogy igy tudjak (Iegal abb!) megvedeni igazunkat, kifejteni allaspontun­­kat... stb. Kovacs Pal tobbhelyutt is leszogezi, hogy kepviseloink nem birtokosai a hitvitazok szelle­­mi frissessegenek. Az elemzett te­­levizios adasokbol kitunik a kepvi­­selok hianyos targyismerete mel­lett a vitatkozas modszerei isme­­retenek a hianya is. Egy kis kulturtorteneti kirandulas A vita egyidos az emberiseggel. Az okori gbrbg filozofusok a ponto­­san korulhatarolt fogaimak haszna­­latara es a vita soran az „erv ellen ervet“ modszerere tam'tottak a vita­­zokat. A IV—VII. szazadokban a hit­­vitak szenvedelyes partokra szag­­gattak a keresztenyseget. S ha a vi­ta soran a vitazok egyike kifogyott az ervekbol, akkor a dogmara hivatko­­zott — „o, a mester mondta“ —, s ez­­zel lezartak a vitat. Ha pedig ez nem bizonyult elegsegesnek, akkor a csaszarok (!) altal bsszehivott egye­­temes zsinatok ddntottek a vitas ker­­desek fblbtt. S ha netan ez sem lett volna eleg, akkor jott az ero, „a pal­ea erve": a bbrton, a kfnzasok, a ga­­lyarabsag vagy akar a tuzhalal. Az 1600-as evekben a reformacio sza­­zadaban a hitvitak ismet fellangol­­tak. A hosszas es szenvedelyes kuz­­delemben uj elemkent jelent meg — az erv ellen erv, a dogma erve, a pal­ea erve mellett — a vitapartner sze­­melye elleni erv is. A vitatkozasnak e tarat minden kor hasznalta. Persze a kornak meg­­felelo formaban, mas es mas tarta­­lommal es aranyban. De a regebben szuletettek meg emlekeznek a dog­­mak ervenek (sztalini) korara, az idezetek minden tovabbi vitat lezaro (lenini) korra. Szerencsere a polgari demokracia a „palca ervet“ mar nem hasznalja, azonban a tobbivel bose­­gesen el, sajnos. Miert eppen a haziur? Allftolag Angliaban tortent az 1920-as evekben. Az egyik kepvise­­lojelolt a konkurens part programjat biralta. Az osszegyult tomeg hataro­­zottan vele rokonszenvezett. Majd szot kert politikai ellenfele, aki anel­­kul, hogy az elmondottakkal vitaba bocsatkozott volna, azt alh'totta, hogy az elotte szolo nem szolgal ra a bizalomra, mert ket berhaz tulaj­­donosa. Ez a kizsakmanyolo — mondta — kilakoltatja szerencsetle­­nul jart, megbetegedett, munkanel­­kiilive lett es azok gyermekeit, csak feloltdtte a dolgozo nep baratjanak alarcat... A hallgatosag becsapott­­nak erezte magat. A valosagban az elso jeloltnek nem volt haza, de is­­merve az erzelmi reakeiokat, meg sem probalta a ragalom visszautasf­­tasat. Hiszen akkor egyszeruen kifu­­tyiiltek volna. Ezert fellepett a szo­­szekre es igy szolt: „Csakugyan vannak hazaim, de tisztelt ellenfe­­lem nem mondta meg nektek a tel­­jes igazsagot. Kz egyik hazban az aggok menhelyet, a masikban arva­­hazat tartok fenn...“ Ez az iskolapeldaja annak, ho­­gyan lehet a szemely elleni ervre a nepszeruseg ervevel valaszolni. Persze erkdlcsileg es logikailag ez is ertektelen, de kepes arra, hogy a hallgatokban erzelmeket valtson ki. Csak tisztazott fogalmakkal! Amit a nyugati romantika az „En“­­re, az individuum kultuszara, az egyen szabadsagigenyere vonatkoz­­tatott, azt nalunk a nemzet kultusza valtotta fel. Ugy latszik, nalunk a po­litikai elet a maga megkesettsegevel meg az utoromantika korat eli, hi­szen a szemely elleni erveles egy je­­lentos hanyada hasonul at nalunk a szemely nemzetiseget erinto, logi­­katlan, de annal gyakoribb „ad nationem" ervve. Ha a vitazoknak nines kezuk ugyeben erv elleni erv, akkor elzengik: igen, de a vitapartner nem jo szlovak, nem jo magyar stb. Ez lett az utobbi idok „general­­szosza“, azaz a kontar szakacsok olyan martasa, mellyel minden alka­­lommal nyakononthetik fzetlen foztii­­ket. Ilyen generalszosz lett a Szlovak Nemzeti Part egyes tisztsegviseloi reszerol a magyarorszagi szlovakok keseru soranak folytonos felhanytor­­gatasa. Mert peldaul ha mi a magyar nyelv tarsadalmi hasznalatarol, a kultura, az iskolaugy vagy mas ker­­desekrol targyalunk, ok „ellenervkent“ rakezdik: de a Magya­­rorszagon elo szlovakoknak ez nines, az sines stb. Hogyan is allunk ezzel? A Magyar Nepi Mozgalom a Meg­­bekelesert es Joletert programjabol kitunik, s ezt mindenkor hangoztatta: egyetlen szlovak allampolgart nem terhelhet sem jogi, sem politikai es semmilyen mas felelosseg egy ma­sik allamban tortent, egy masik al­­lam polgaraival szembeni serto jog­­gyakorlat. Ez egyreszt minden or­­szag belugye, masreszt az ervenyes nemzetkozi dokumentumok, illetve az allamkozi egyezmenyek betarta­­sanak a problemaja. Tehat a korma­­nyok feladata. Ebbol kovetkezik: ket allam joggyakorlataban a nemzetise­­geket erinto hianyossagok orvoslasa soran ki kell zarni mindenfajta „kol­­esdnossegi elvet“. Ez ugyanis erkol­­csi szempontbol egyenlo lenne a tuszszedes gyakorlatanak elismere­­sevel! Nem lehet elmarasztalni a kortet azert, hogy tole valaki a szolo fzet varja el. Pedig a korte is gyumolcs, meg a szolo is gyumolcs. Hasonloan mind a szlovakiai magyarok, mind pedig a magyarorszagi szlovakok nemzeti kisebbseg. A nemzeti ki­­sebbseg egy olyan altalanos koru fo­­galom, amely ala az osztalyozando fogaimak, a mi esettinkben a szlova­kiai magyarok, illetve a magyaror­szagi szlovakok tartoznak. Az oszta­­lyozando fogaimak kdzott azonban lenyegi kuldnbseg van! Nem csak az, hogy az 1980. evi magyarorszagi nepszamlalas adatai szerint a magu­­kat szlovak nemzetisegueknek val­­lok 9011-en vannak (Demografiai adatok 21. kotet KSZH, 1982), illetve Szlovakiaban caa. 559 ezer ember vallja magat magyarnak. Nem ez a lenyegi kuldnbseg, hanem az, hogy a tdrok kiverese utan a hozzavetoleg 200—250 evvel ezelott letesult ma­gyarorszagi szlovak szigetek szor­­vanyok. A lakossag etnikai allapota, kulturalis es nyelvi helyzete, a tarsa­dalmi nyelvhasznalat, de sok minden mas, pl. az 1945 utani attelepitesek kovetkezteben eltero a ket nemzeti­­segi csoport identitastudata. A szlo­vakiai magyarsag a Csallokoztol a Bodrogkozig dontden osszefuggd nyelvteruleten el, ratapadva a ma­gyarorszagi magyar etnikumra, kul­­turkorre, mediakra, ezerszazeves tortenelmi es kulturalis szimbiozissal a hata mogott. Ez az utobbi tehat egy teljesen mas jellegu nemzetisegi csoport (lasd pl. az UNESCO kate­­gorizalasat!). Itt jegyezzuk meg: ha­­zankban nemesak jogtudatunk, ha­nem erkolcsi tudatunk szerint is min­­denki olyan nemzetisdgu — szar­­mazasra valo tekintet nelkiil —, ami­­lyennek vallja magat. A magyaror­szagi gyakorlat ettol elter, hiszen ott — becsles alapjan — 100—130 ezer szlovakrol beszelnek. Az ilyen gya­korlat a szlovakiai ember szamara csak nehezen kepzelheto el es ezert megteveszto. Ugyanis a szlovakok ehhez a szamhoz viszonyftjak a ma­gyarorszagi szlovak intezmenyek szamat, s ilyen viszonyi'tasban „ami ott serton keves, az itt banton sok“ mondogatjak a „generalszosz szoszdloi". Pedig mar a regi gdrdgok tudtak: csak azonos fogalmakat le­het es szabad osszevetni. Mar a ko­­zepkorban is tudtak: csak az erkolcsi normakat es a logika szabalyait tisz­­teletben tartva, csak kello targyisme­­rettel szabad vitatkozni... A vita az ervek es ellenervek fel­­sorakoztatasaval folytatott szellemi kiizdelem, melyben — elvileg — nines helye semmilyen hamis erve­­lesnek. De mert a vita kiizdelem, ezert attol, aki vallalkozott valasztoi erdekeinek harcos kepviseletere, at­tol a valasztopolgar joggal kove­­telheti meg, hogy ki tudja vedeni meg a hamis erveleseket is! Ko­vacs Pal elemzese bizonyftja, hogy erre az emlitett kepviselok a keper­­nyo elott keptelenek voltak. A szlo­vakiai magyarsag — irja leveleben olvasonk — nem gyozelmet vart to­­luk, esupan az itt elo magyarsag al­­laspontjanak logikus kifejteset! Olva­sonk levele ezert joggal haragos hangu!... MOZSI FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom