Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-05-06 / 9. szám
A valasztopolgar ■ _ ■ 11 Cl I CIU Id - ■ ■ H aragos hangu levelet kuldott szerkesztosegunkbe rimaszombati olvasonk, Kovacs Pal. A level a szlovak televfzionak azokat az adasait elemzi, melyeknek „szenvedo alanyai" a magyar koalfcios partok politikusai, a kepviselok voltak. Kovacs ur az adas pontos datuma es a szereplok feltuntetese mellett elemzi a vitakat. S ez haragjanak a forrasa. Ugyanis egyertelmiien alh'tja: ... ezek az urak botranyosan kepviselik ugyijnket. (...) Politikai eretlensegukkel lejaratjak a szlovakiai magyarsagot. Nem tudnak vitatkozni, mert igazsaguk buvkoreben egy onmaguk altal krealt, elzart vilagban elnek. Nem kepesek a jo jatekos (pl. a sakkozo) modjara „a masik fejevel" gondolkodni, hogy igy tudjak (Iegal abb!) megvedeni igazunkat, kifejteni allaspontunkat... stb. Kovacs Pal tobbhelyutt is leszogezi, hogy kepviseloink nem birtokosai a hitvitazok szellemi frissessegenek. Az elemzett televizios adasokbol kitunik a kepviselok hianyos targyismerete mellett a vitatkozas modszerei ismeretenek a hianya is. Egy kis kulturtorteneti kirandulas A vita egyidos az emberiseggel. Az okori gbrbg filozofusok a pontosan korulhatarolt fogaimak hasznalatara es a vita soran az „erv ellen ervet“ modszerere tam'tottak a vitazokat. A IV—VII. szazadokban a hitvitak szenvedelyes partokra szaggattak a keresztenyseget. S ha a vita soran a vitazok egyike kifogyott az ervekbol, akkor a dogmara hivatkozott — „o, a mester mondta“ —, s ezzel lezartak a vitat. Ha pedig ez nem bizonyult elegsegesnek, akkor a csaszarok (!) altal bsszehivott egyetemes zsinatok ddntottek a vitas kerdesek fblbtt. S ha netan ez sem lett volna eleg, akkor jott az ero, „a palea erve": a bbrton, a kfnzasok, a galyarabsag vagy akar a tuzhalal. Az 1600-as evekben a reformacio szazadaban a hitvitak ismet fellangoltak. A hosszas es szenvedelyes kuzdelemben uj elemkent jelent meg — az erv ellen erv, a dogma erve, a palea erve mellett — a vitapartner szemelye elleni erv is. A vitatkozasnak e tarat minden kor hasznalta. Persze a kornak megfelelo formaban, mas es mas tartalommal es aranyban. De a regebben szuletettek meg emlekeznek a dogmak ervenek (sztalini) korara, az idezetek minden tovabbi vitat lezaro (lenini) korra. Szerencsere a polgari demokracia a „palca ervet“ mar nem hasznalja, azonban a tobbivel bosegesen el, sajnos. Miert eppen a haziur? Allftolag Angliaban tortent az 1920-as evekben. Az egyik kepviselojelolt a konkurens part programjat biralta. Az osszegyult tomeg hatarozottan vele rokonszenvezett. Majd szot kert politikai ellenfele, aki anelkul, hogy az elmondottakkal vitaba bocsatkozott volna, azt alh'totta, hogy az elotte szolo nem szolgal ra a bizalomra, mert ket berhaz tulajdonosa. Ez a kizsakmanyolo — mondta — kilakoltatja szerencsetlenul jart, megbetegedett, munkanelkiilive lett es azok gyermekeit, csak feloltdtte a dolgozo nep baratjanak alarcat... A hallgatosag becsapottnak erezte magat. A valosagban az elso jeloltnek nem volt haza, de ismerve az erzelmi reakeiokat, meg sem probalta a ragalom visszautasftasat. Hiszen akkor egyszeruen kifutyiiltek volna. Ezert fellepett a szoszekre es igy szolt: „Csakugyan vannak hazaim, de tisztelt ellenfelem nem mondta meg nektek a teljes igazsagot. Kz egyik hazban az aggok menhelyet, a masikban arvahazat tartok fenn...“ Ez az iskolapeldaja annak, hogyan lehet a szemely elleni ervre a nepszeruseg ervevel valaszolni. Persze erkdlcsileg es logikailag ez is ertektelen, de kepes arra, hogy a hallgatokban erzelmeket valtson ki. Csak tisztazott fogalmakkal! Amit a nyugati romantika az „En“re, az individuum kultuszara, az egyen szabadsagigenyere vonatkoztatott, azt nalunk a nemzet kultusza valtotta fel. Ugy latszik, nalunk a politikai elet a maga megkesettsegevel meg az utoromantika korat eli, hiszen a szemely elleni erveles egy jelentos hanyada hasonul at nalunk a szemely nemzetiseget erinto, logikatlan, de annal gyakoribb „ad nationem" ervve. Ha a vitazoknak nines kezuk ugyeben erv elleni erv, akkor elzengik: igen, de a vitapartner nem jo szlovak, nem jo magyar stb. Ez lett az utobbi idok „generalszosza“, azaz a kontar szakacsok olyan martasa, mellyel minden alkalommal nyakononthetik fzetlen foztiiket. Ilyen generalszosz lett a Szlovak Nemzeti Part egyes tisztsegviseloi reszerol a magyarorszagi szlovakok keseru soranak folytonos felhanytorgatasa. Mert peldaul ha mi a magyar nyelv tarsadalmi hasznalatarol, a kultura, az iskolaugy vagy mas kerdesekrol targyalunk, ok „ellenervkent“ rakezdik: de a Magyarorszagon elo szlovakoknak ez nines, az sines stb. Hogyan is allunk ezzel? A Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert programjabol kitunik, s ezt mindenkor hangoztatta: egyetlen szlovak allampolgart nem terhelhet sem jogi, sem politikai es semmilyen mas felelosseg egy masik allamban tortent, egy masik allam polgaraival szembeni serto joggyakorlat. Ez egyreszt minden orszag belugye, masreszt az ervenyes nemzetkozi dokumentumok, illetve az allamkozi egyezmenyek betartasanak a problemaja. Tehat a kormanyok feladata. Ebbol kovetkezik: ket allam joggyakorlataban a nemzetisegeket erinto hianyossagok orvoslasa soran ki kell zarni mindenfajta „kolesdnossegi elvet“. Ez ugyanis erkolcsi szempontbol egyenlo lenne a tuszszedes gyakorlatanak elismeresevel! Nem lehet elmarasztalni a kortet azert, hogy tole valaki a szolo fzet varja el. Pedig a korte is gyumolcs, meg a szolo is gyumolcs. Hasonloan mind a szlovakiai magyarok, mind pedig a magyarorszagi szlovakok nemzeti kisebbseg. A nemzeti kisebbseg egy olyan altalanos koru fogalom, amely ala az osztalyozando fogaimak, a mi esettinkben a szlovakiai magyarok, illetve a magyarorszagi szlovakok tartoznak. Az osztalyozando fogaimak kdzott azonban lenyegi kuldnbseg van! Nem csak az, hogy az 1980. evi magyarorszagi nepszamlalas adatai szerint a magukat szlovak nemzetisegueknek vallok 9011-en vannak (Demografiai adatok 21. kotet KSZH, 1982), illetve Szlovakiaban caa. 559 ezer ember vallja magat magyarnak. Nem ez a lenyegi kuldnbseg, hanem az, hogy a tdrok kiverese utan a hozzavetoleg 200—250 evvel ezelott letesult magyarorszagi szlovak szigetek szorvanyok. A lakossag etnikai allapota, kulturalis es nyelvi helyzete, a tarsadalmi nyelvhasznalat, de sok minden mas, pl. az 1945 utani attelepitesek kovetkezteben eltero a ket nemzetisegi csoport identitastudata. A szlovakiai magyarsag a Csallokoztol a Bodrogkozig dontden osszefuggd nyelvteruleten el, ratapadva a magyarorszagi magyar etnikumra, kulturkorre, mediakra, ezerszazeves tortenelmi es kulturalis szimbiozissal a hata mogott. Ez az utobbi tehat egy teljesen mas jellegu nemzetisegi csoport (lasd pl. az UNESCO kategorizalasat!). Itt jegyezzuk meg: hazankban nemesak jogtudatunk, hanem erkolcsi tudatunk szerint is mindenki olyan nemzetisdgu — szarmazasra valo tekintet nelkiil —, amilyennek vallja magat. A magyarorszagi gyakorlat ettol elter, hiszen ott — becsles alapjan — 100—130 ezer szlovakrol beszelnek. Az ilyen gyakorlat a szlovakiai ember szamara csak nehezen kepzelheto el es ezert megteveszto. Ugyanis a szlovakok ehhez a szamhoz viszonyftjak a magyarorszagi szlovak intezmenyek szamat, s ilyen viszonyi'tasban „ami ott serton keves, az itt banton sok“ mondogatjak a „generalszosz szoszdloi". Pedig mar a regi gdrdgok tudtak: csak azonos fogalmakat lehet es szabad osszevetni. Mar a kozepkorban is tudtak: csak az erkolcsi normakat es a logika szabalyait tiszteletben tartva, csak kello targyismerettel szabad vitatkozni... A vita az ervek es ellenervek felsorakoztatasaval folytatott szellemi kiizdelem, melyben — elvileg — nines helye semmilyen hamis ervelesnek. De mert a vita kiizdelem, ezert attol, aki vallalkozott valasztoi erdekeinek harcos kepviseletere, attol a valasztopolgar joggal kovetelheti meg, hogy ki tudja vedeni meg a hamis erveleseket is! Kovacs Pal elemzese bizonyftja, hogy erre az emlitett kepviselok a kepernyo elott keptelenek voltak. A szlovakiai magyarsag — irja leveleben olvasonk — nem gyozelmet vart toluk, esupan az itt elo magyarsag allaspontjanak logikus kifejteset! Olvasonk levele ezert joggal haragos hangu!... MOZSI FERENC
