Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-05-06 / 9. szám

Szerelmes riport losleges dolog a szerelem. Meg kell talalni az igazit, ez a lenyege, jobb, ha az ember nem rogton kap kez­­zel-labbal utana. Zsuzsa, 16 eves koloni lany — Mit keresel a masikban? — Megertest, meg a tamaszt, hogy tudjak valakire tamaszkodni, ha problemam van, hozza fordulhas­­sak, vele beszelhessem meg. — Es ezt egy barat nem tudja nyuj­­tani? — De, vannak barataim is, elmon­­dom nekik a problemaimat, de ok nem igazan ugy allnak hozza, az nem olyan kozeli, nem olyan me­­leg. En is segftenek neki, persze, ez kdlcsonos lenne. — Hogy ert veget az elso szerel­­med, miert maradtatok el egymas­­tol? — A korulmenyek nem engedtek meg, hogy egyiitt legyunk. Egy az, hogy 6 oregebb volt, de ez nekem igazan nem szamitana. Negy evig tartott a kapcsolatunk. Hetedikes voltam, amikor beleszerettem, de ez akkor meg csak platoi szerelem volt, nagyon sokat gondoltam ra meg ilyesmi, utana 6 is kozeledett felem. De az apukamnak nem tet­­szett, aztan en is ugy lattam, hogy jobb lesz, ha szakitunk. Baratok maradtunk, szoktunk beszelgetni, neha meg faj, ha visszagondolok a szep elmenyekre, es latom, hogy neki sem mindegy. — Mit fogsz maskepp csinalni a kovetkezo kapcsolatodban? — Nem fogom engedni, hogy a kornyezetem beleszoljon az ele­­tembe, nem fogok figyelembe ven­­ni masokat. Nem hogy onzo leszek, hogy en es csak is en, hanem nem fogom engedni, hogy mas dontson helyettem, mert vegiil is az eletem az en eletem. Tamara, 16 eves bosi lany — Voltal mar szerelmes? — Most is az vagyok, azt hiszem. — Feltekeny voltal-e mar? — Regebben, fiatalabb koromban. most nem vagyok, mert bi'zom benne, es nines ertelme feltekeny­­kedni. Fontos, hogy 6 is bizzon bennem, kolcsdndsen bfzzunk egy­­masban. — Hogy erosititek ezt a bizalmat? Sokat vagytok egyiitt? — Mindennap. Csak a hetvegen nem, mert akkor 6 is hazautazik. De ha hosszabb a szunido, akkor meg­­latogat. — Ugy gondolod, hogy ez tartos kapcsolat lesz? — Ugy nez ki, legalabbis szeret­­nem, mert mas ez, mint a tobbi. Nem mintha juj de sok lett volna. Ez mar komolyabb, mert mar en is idosebb vagyok, es nines olyan te­­ma, amin osszeveszhetnenk. — Egyforman gondolkodtok? — Igen, altalaban, es szerintem egyforma az izlesunk, 6 is nyugodt, nem kapja tel a vizet, es en sem. — A ferjhezmenetelre meg nem gondolsz? — Nem. Ellene vagyok nagyon, nem is a hazassag ellen, de inkabb halasszuk kesobbre, mondjuk ugy harminceves korunkra. Az mar ide­­alis ido a gyerekszulesre is. Elvez­­ni kell az eletet, ami'g lehet, utazni, tanulni. A hazassag is olyan, hogy jo, az csak papiron van, ha en egyiitt elek valakivel, az ugyanaz amugy. Nem azt mondom, hogy felesleges a hazassag, de nem kell siettetni. Peter, 21 eves feli fiu — „Eletemben“ haromszor le­­hettem szerelmes, az elso csak olyan diakszerelem volt, a ma­­sodik nem jott be, es a harma­­dik negy napig tartott kb. Az utolso nagyon rosszul suit el. Regebbtol ismertuk egymast, az Ifju Szivekbe jar amugy. Szerdan elhivtam ot moziba, a Het ev Tibetben cfmu filmre, es volt egy kis ravaszsag bennem, mert az utolso autobuszom tiz otvenkor megy, meg elertem volna, de kitalaltam, hogy ne­kem mar nem megy tobb bu­­szom. 6 kassai lany, es az Ifju Gardaban lakik. Az intrin diszko volt azon az ejszakan, amely haro­­mig tartott. Felajanlotta nekem, hogy ott aludhatok naluk a szoban. Nem tudtam elaludni, mert a diszko tuIsagosan hangos volt. Aztan a to­­ronyora. Minden negyedkor egyet kongatott, felkor kettot, haromne­­gyedkor harmat es az egesz oraban annyit, ahany eppen volt. Nem tud­tam kenyelmesem fekudni, ezert felemeltem a jobb kezemet a ma­­gasba, es amikor eppen elaludtam volna, megkondult az bra, es felal­­momban leejtettem a kezemet ma­­gamra. Reggelig ez minden negyed oraban megtortent, nem aludtam egy szemet sem, utottem az brat. Reggel felkel a lany, kerdezi, hogy mikor aludtal el. Raneztem az oramra: kb. olyan huszonhet oraval ezelott — mondom, es neki a rohb­­gesnek. Ez csiitdrtdk reggelre tor­­tent, elmentem iskolaba, este a Szivekben talalkoztunk, azon az es­­ten hazavittem ot autoval a kollegi­­umba, es penteken Budapestre utaztunk a Pillangokisasszonyra, az Erkel Ferenc Szinhazba. Kiderult, hogy az eloadas nem penteken van, hanem szombat delben. Mindket testvere ott tanul Budapesten, az egyik kitalalta, hogy hallgassuk meg a Zeneakademian Beethoven Missa Solemniset. Nagyon nagy el­­meny volt, mert manapsag nem le­het gyakran hallani, es utana elbu­­esuztunk egymastbl, mert o vasar­nap ment a sajat vonatjara, Kassa­­ra utazott, en pedig Pozsonyba. Hetfon a Szivekben talalkoztunk uj­­ra. Mondom neki, hogy elkiserlek haza, erre azt mondja, 6 nem er ra. Nagyon furdalt a kivancsisag, mi lehet e mogott. Megalh'tottam a proba utan, es megkerdeztem, mi tortent. Azt valaszolta, hogy aludt ra egyet. Szerintem egy szerelmi dologra nem lehet aludni egyet, hogy egy alom utan dtgondolja a dolgot, szerintem ez lehetetlen. Ja, meg az Erkelben tortent, hogy a szinpadra kivetftettek az opera ma­gyar szoveget, es azt mondta a fer­­fi foszerepld: „Meg nem mondtam azt neked, hogy szeretlek." Es erre belesugtam a fiilebe, hogy en pedig most mondom, hogy szeretlek. Minden biztosnak latszott. Erre het­­fon beiitott ez a negati'v dolog, es en annyira begurultam, hogy miert voltam olyan naiv, hogy olyan ko­­ran kezdtem el melyebb erzeseket taplalni iranta. de hat az van, hogy­­ha en ragaszkodni kezdek valaki­­hez, akkor egy bizonyos ido utan nagyon szorosan ragaszkodom ah­­hoz az illeto emberhez. Szoval megmondta nekem, hogy aludt ra egyet, es en valahogy olyan rosszul gondolt allapotomban dsszedntot­­tem a vordsbort a barackpalinka­­val, es ebbol nem keveset, hanem fel liter barackpalinkat egy liter vo­­rosborral, es megittam. Es ez meg semmi, utana azokat, akik elkiser­­tek a trolimegallora megkertem bd­­natomban, hogy vegyenek nekem egy liter bort. Sajnos, nagyon rosszul suit el, mert annyira emlek­­szem meg, hogy Vereknyenel a benzinkutnal meg felneztem egy­­szer, de utana semmire. Mar csak arra, hogy este olyan fel tiz koriil arra eszmeltem, hogy fel vagyok bilincselve Dolne hony fogdajaban. Sajnos, ez igy tortent. Kertek az igazolvanyomat, odaadtam min­dent, ami nalam volt. Arra emlek­­szem, hogy a fuggoleges racsokon masfel meter magassagban volt egy keresztracs, es engem foleje bilincseltek. Nem volt annyi kegye­­lem bennuk, hogy alaja bilincseljek a kezemet, es en, ahogy aludtam, logtam a bilincsen, reggelre a ke­­zem duplajara dagadt. Nem tudom, mi volt a baj, kertem, hogy hivjak a szuleimet, de nem ertesitettek sen­kit. Apamnak mindent el kellett mondanom, es amikor kiderult, mi­ert keriiltem fogdaba, kicsit meg­­enyhult 6 is. Igy meg nyolcvaneves koromban is lesz mire emlekez­­nem, es fogok is ra emlekezni, mert ha csak a Szivek az eszembe jut, akkor mindjart eszembe fog jutni ez a tortenet is. Mit szurtem le a tor­­tentekbol? Hogy a vonzalmat ki kell mutatni, jo es rossz tulajdonsaga­­inkat nem szabad eltitkolni a masik elott, azonban semmikeppen sem szabad olyan gyorsan olyan melyen kotodni a masikhoz, ahogy en ko­­to'dtem. SZOKE EDIT (M. Nagy Laszlo illusztracitis felv&ele) 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom