Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-04-22 / 8. szám

Szurke veronika (veronikovec sivy — Pseudolysimachion longifolium) A nemzetseg eredeti latin neve ugyancsak „veronica“ volt, de kesobb a noveny­­tan avatott szakertoi a kala­­szos viragzatu veronika-fe­­leket dnallo nemzetsegbe soroltak es jott letre a mai „Pseudolysimachion“ nev. Az eredeti megnevezes bibliai eredetu noi nevbol szarmazik es kozismert a kereszteny kulturkorben. A szurke veronika eleg fel­­tuno, szep es magas no­­veny — szara hosszusaga elerheti az 50—60 centime­ter!. Kora tavasszal toleve­­lei rozsaszeruek, majd eb­­bol no ki a szurkes, vaskos szar a pihekkel boritott le­­velekkel es a vegen nyilik egszinkek szep kis viragok­­kal tuzdelve a tetszetos vi­­ragzat. A szirmok szine a szurkes szar es levelek hattereben kulbnosen jol ervenyesul. Aviragzas ide­­je elhuzodd — neha mar majus vegen elkezdodik es eltart egesz az osz beko­­szonteig. A szurke veronika euro­­pai elterjedese sajatsagos: a Kaukazus-hegyseg laba­­tol a del-orosz sztyeppeken at huzodik egesz az Alfold eszakkeleti peremeig. Na­­lunk lenyegeben csak a Felsd-Bodrogkozben es kornyeken el termeszetes kozegben. Bar szlovakiai viszonylatban megleheto­­sen ritka noveny, eredeti elohelyein, a szaraz vulkani kozetes hegyoldalakon, egyedileg igenis gyakori, mondhatni elofordulasa szerencsere meg ma is to­­meges. Nem nagyon habo­­ritjak a kirandulok sem, mert viragzasakor szamos mas, feltunobb virag nyilik es a sziklakertek kedveloi is konnyen — olcson be­­szerezhetik a kerteszetek­­ben. Ott egyebkent jol sza­­porodik es elkepzelheto, hogy kivadulhat a szabad termeszetbe. Csillaggerebcsin, csillagoszirozsa (astra bodkovana — Galatella punctata) A kerti oszirozsak szepse­­ge kozismert, ezert is te­­nyesztik ezt a szep no­­venyt eloszeretettel. A feszkesviraguak nem­­zetsegebe tartozo gerebcsinek vagy mas neven oszirozsak nevuk hangzasa ellenere nin­­csenek rokonsagban a rozsafelekkel, mert in­­kabb a pitypangokkal es pipiterekkel jobban roko­­nithato. A gerebcsin ugyan ritkabb, de az el­­mondottak tukreben pontosabb megnevezes, mint a felrevezeto „dszirozsa“. A csillaggerebcsin vi­­szonylag nagy noveny, mert magassaga eleri akar az egy metert is. Levelei vekonyak, sal­­langosak es akarcsak a szara szurkes pihevel vannak borftva, ami fontos megkuldnbdzteto jel — eb­­ben valik el a tobbi gerebcsinfeletol. Igazi oszi noveny, mert legtdbbszdr szeptember elejen kezdo­­dik viragzasa, amely elhu­­zodhat oktoberig. Elohelyei elsosorban a szikes, kotott talaju nedves retek, utszegelyek es parla­­gok, peldaul a nyarfasorok menten. Europaban a nagyon rit­ka, bennszulott novenyek koze sorolhato. Joforman csak a Karpat-medence­­ben, az Alfold megfelelo ta­laju es nedvessegu helyein fordul eld. Gyakorisagat te­­kintve a visszaszorulo, pusztulo fajokhoz tartozik. Bar a kirandulok nem na­gyon bolygatjak es a kis­­kerteszek szamara isme­­retlen, elohelyeinek fel­­szantasa kovetkezteben lassan, de biztosan vissza­­szorul es ezert hazank leg­jobban veszelyeztetett no­­venyei koze tartozik. BOGOLY JANOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom