Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-04-22 / 8. szám

Onalloan indulunk a valasztasokon Az MNM sajtotajekoztatojarol — dnallo politikai mozgalomkent, az otszazalekos kuszob teljesitesenek re­­menyeben indulunk a parlamenti va­lasztasokon — jelentette be a Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Jo­­letert aprilis 8-i pozsonyi sajtotajekozta­­tojan dr. Gy orgy Istvan al el n ok. El­­mondta, hogy a mozgalom teljes erobe­­dobassal kesziil a valasztasokra, letre­­jottek a kozponti es jarasi valasztasi ve­­zerkarok, hamarosan osszeall a moz­galom valasztasi programja is, amely­­nek tobb valtozatat terjesztik majd a tagsag, illetve a valasztopolgarok ele. Gyorgy Istvan foglalkozott a tisztse­­giikbol menesztett bucsi es batorkeszi iskolaigazgatok esetevel. Ismeretes, hogy az MNM is felemelte szavat mel­­lettuk, s a tisztsegiikbe tortend vissza­­allitas erdekeben tbbbszbr targyalt Ernest Machoval, a Komaromi Jarasi Hivatal eloljarojaval. A mozgalom alel­­noke szerint az ugy nem munkajogi problema. Valakit minden ok nelkul fel­menteni tisztsegebol — helytelen, bar nem torvenyserto. Az eloljaronak tor­­veny adta jogkore (akar indoklas nelkul is) az igazgatok kinevezese vagy leval­­tasa. A jarasi eloljaro, de maguk az erintettek is elutasitottak a feltetelezest, hogy ketnyelvu bizonyitvanyok kiadasa miatt menesztettek a ket igazgatot. A levaltasnak mas okai vannak. Sajnala­­tos, hogy az ugy tovabbi nemzetisegi szinezetu fesziiltseg forrasava valt, gyors megoldasa a felesleges villonga­­sokat megakadalyozhatta volna. Az Egyutteles Politikai Mozgalom berkeibol felrepitett „veszhirekre“ — Del-Szlovakia magyarok lakta kozsege­­ibe szervezett bevandorlas folyik, ame­­lyet a Demokratikus Szlovakiaert Moz­galom finansziroz — is reagalt Gyorgy Istvan. — Nyomoztunk az iigyben, sze­­les korben utananeztiink, informacioink azonban nem igazoltak, hogy ilyen je­­lenseg kialakulo felben lenne Del-Szlo­­vakiaban. Az teny: a magyarlakta fal­­vakban sok a megiiresedett, eladasra kinalt haz es telek. Az viszont, hogy a tulajdonos kinek, milyen aron adja el hazat, telket, az az adott polgar sza­­badsagjoga. Itt bizonyara a piac torve­­nye (ki kinal tobbet), s nem a nemzeti erzes (csak magyarnak adorn el) erve­­nyesiil. Ebbe az Egyutteles tisztsegvi­­seloinek is bele kell nyugodniok — hangsulyozta az MNM alelnoke. Hoz­­zatette: az egesz ugy ilyen eles, konf­­rontalo modon tortent felveteset az Egyutteles reszerol az MNM alaptalan­­nak tartja, a politikai fesziiltseg taplala­­sat, s az ellensegkep celzatat latja ben­­ne. Gyorgy Istvan kitert a Magyarok Vi­­lagszovetsege legutobbi iilesen felve­­tett kettos allampolgarsagra vonatkozo javaslatra is. Hangsulyozta, hogy a mozgalom szamara a kettos allampol­­garsag ilyen modon talalt formaja elfo­­gadhatatlan. Szlovakia jogrendje ra­­adasul a kettos allampolgarsag felvete­­lere lehetoseget biztosit. Igy minden al­­lampolgar szabadsagjoga, s ha sziikse­­get erzi, kervenyezheti a kettos allam­­polgarsagot. Ujsagiroi kerdesre valaszolva az MNM alelnoke elmondta, hogy aprilis 24-re a Magyar Nepi Mozgalom kezde­­menyezeseben baloldali partok konfe­­renciajat hivjak ossze, amelynek celja: egy baloldali tomb letrehozasa lesz. Pozsonyban a kozelmultban a De­mokratikus Baloldal Partja pozsonyi szervezetdnek tamogatasaval Kultur­­politikai Klub Idtesiilt. A szlovak ds a szlovakiai kultura osszpontositottabb, nyitottabb es foleg hatekonyabb tamo­­gatasat tuzte ki celul. A klubban tomo­­riild zeneszek, eldadomuveszek, ko­­zep- es felsofoku muveszeti oktatasi intezmenyek tanarai, kepzomuve­­szek, zeneszerzok, irodalmarok, joga­­szok, ujsagirok (Ivan Chladnyt valasz­­tottak a klub elndkeve) a szlovakiai kulturalis politika minden teriileten ott szeretnenek lenni velemenyiikkel, ja­­vaslataikkal, biralatukkal es minde­­nekelott alternativajukkal. A klub hoz­­za akar jarulni a kultura fejlodeset erinto torvenyek letrehozasahoz, md­­dositasahoz, a regionalis kulturalis- es modszertani kozpontok, az allami in­­tendansok tevekenysegenek megite­­lesehez, javitasahoz. A tdmorules a muveszet erdekvedelmet, a szerzoi jog ervenyesiteset, a kultura atgondol­­tabb es esszerubb tamogatasat vallal­­ja fel. DUSAN VAJDA Akadtak, akik megvontak volna tolunk ezt a jogot A Magyar Nepi Mozgalom a Megbe­kelesert es Joletert Rimaszombati ja­rasi szervezete marcius 15-en tobb helyen is reszt vett a koszoruzasi iin­­nepsegeken, tobbek kozt Vecseklon is. A Petofi-emlektabla megkoszoru­­zasakor tortent egy incidens. Az Egyutteles Politikai Mozgalom jelenle­vo kepviseloje nyilvanosan felszolitott benniinket, hogy ne helyezziik el ko­­szorunkat, mivel mi a magyar egyseg megbontoi vagyunk. Termeszetesen a koszorut elhelyeztuk, de az eset min­­denkeppen megerdemel egypar mon­­datot. A tenyt, hogy az MNM legitim, ma mar hozzavetoleg 5 ezertaggal rendel­­kezo mozgalom, senki sem vitathatja el. Hogy marcius 15-e iinnepet senki nem sajatithatja ki, szinten nyilvanvalo. Ami emlitesre erdemes az eset kap­­csan, az a sokat hangoztatott „magyar egyseg11. Ha feltesszuk a kerdest, miert szukseges ma a magyar egyseg, ak­kor ugy tunik, a nagyon bonyolult vala­­szok altalaban mindenkinel leegysze­­rusodnek. Mozgalmunk egyenes es nyilvanvalo valasza a kerdesre az, ami neveben is benne van: legyunk egyse­­gesek a megbekelesben. A szlovakiai magyarsagnak ugyanis tudatositania kell, hogy csakis a szlovaksaggal kar­­oltve tudja megoldani problemait. A nyelvtorvdnytdl kezdve a kdtnyelvu bi­­zonyitvanyokon keresztul a mindenna­­pi egeto gondokig. Mdrcius 15-6n az 1848-49-es sza­­badsdgharcra emldkeztunk. De tuda­­tositanunk kell, hogy marcius 15-e eszmdjdnek szerves resze az 1867- es kiegyezbs is. Az a kiegyezes, ame­­lyet egy fel evszazados magyar joldt kovetett. Ez a kiegyezes vezetett oda, hogy a gyulolt Habsburg Ferenc Jo­­zsef csaszarbol 1914-re a magyarok kedvenc Ferencjoskaja lett. Mindebbol adodoan meggyozdde­­sunk, hogy ma, 1998-ban — csaknem ti'z dvvel a rendszervaltas utan — a magyar egyseget mar nem a szivunk­­nek kell diktalnia, hanem az esziink­­nek. Es a tudatunk egyertelmuen a megbekelest hirdeti. Koszoruzni pedig ezutan is fogunk. MEDE GEZA a Rimaszombati jarasi szervezet elnoke

Next

/
Oldalképek
Tartalom