Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-04-08 / 7. szám
Kertesznaptar Munkacsiics a szabadfoldbn is A honap masodik felenek nevezetes napja, aprilis 24-e a „jo ido“ folytan joszagkivero nap lett, ekkor hajtottak ki a joszagot a legelore. Azt is tartja a nephiedelem, hogy az sem rossz, ha eppen Gyorgy napjan zendul meg az eg, mert ha ilyenkor meghemperedik valaki a fuben — kivalt, ha egy kis eso is hull ra —, egesz evben elkeriili a derekfajas. A hazikertben sokasodo munkak egyik legfontosabbja, a palantak edzese, vagyis a szabadfoldi korulmenyekhez valo szoktatasa. Az edzest mintegy 10 nappal az ultetes elott kell kezdeni, csokkentve az ontozest, novelve a szelloztetes merteket. A ladaban vagy foldkockakban nevelt palantat ajanlatos kivinni a szabadba, ahol szukseges foliaval (fatyolfoliaval) vedjiik azokat az esetleges fagyoktol. Az edzes folyaman megerbsodnek a palantak szovetei, ami noveli fagyturo- es alkalmazkodokepesseguket a kedvezotlenebb szabadfoldi korulmenyekhez. A csemegevagy konzervuborka A nagy teriileteken termesztett zoldsegfeleink egyike. Ez nem is annyira tapanyagtartalma, hanem kedvezo biologiai hatasa es — megfeleloen elkeszi'tve — jo fzevel magyarazhato. Fu'tott hajtatoberendezesekben, fiitetlen foliaban egyarant hajtathato, legelterjedtebb azonban a szabadfoldi termesztese. Termesztheto helyrevetessel, korai szabadfoldi termesztesenek lenyege a fejlett palantarol tbrteno szaporftasa. Palantait cserepben vagy tapkockaban lehet nevelni. Magvait legkesobb (kettesevel) aprilis kozepeig vessiik el. A palantaneveles „felidejeben“ a tapkockakat rakjuk at, hogy a gyokerek atszovodeset megakadalyozzuk. Cserep hasznalata eseten erre nines szukseg. Az allando helyre valo kiultetes elott a palantat fokozatosan szoktatjuk a szabadfoldi koriilmenyekhez. A kiultetest vagy elore elkeszltett barazdaba, vagy feszkekbe vegezzijk el 100 cm sor-, illetve 20—30 cm totavolsagra. A kiultetes utan a palantatoveket lehetoleg jol ontozzuk be. A termesztes korszerubb modszere a fekete folias takaras. A talajt keszftsuk elo, huzzunk ki barazdakat, a teruletet jol ontozzuk be, majd a talajfeluletet takarjuk le fekete foliaval. A fentiekben ismertetett sortavolsagot tartsuk be s a 20—30 cm-es totavolsag helyen vegezzunk T vagy X alaku bevagasokat, melyeken keresztul a palantat kiultetjuk. E modszer elonye, hogy a folia melegen tarja a talajt, megakadalyozza a kiszaradast es a gyomosodast, s a lombozat szamara szaraz eletteret biztosft. Az ontozest — tbrebntozessel — a folian ejtett bevagasokon keresztiil vegezziik. Az uborka melegkedvelo noveny, ezert ne siessuk el a kiulteteset. Hazikertekben a fagy veszelytol ugyan megvedhetjuk a novenyt, az alacsony ho hatasat viszont mar nem mersekelhetjiik. Kiulteteset lehetoleg majus 15-e, tehat a fagyosszentek utan javasoljuk. Eredmenyes termesztese reszben a tapanyag folyamatos ellatasabol all. Fejtragyazasat a viragzas kezdeten vegezzijk, amikor az oldalhajtasok novekedni ke zd enek. A tapanyagutanpotlast lehetoleg Wuxal-lombtragyaval vegezzijk a tenyeszidoben 3-4-szer. Hazikertjeinkben lehetoleg tamrendszer mellett, huzalokra felfuttatva neveljuk, mert fgy tudunk a leghatasosabban vedekezni a kulbnbbzo betegsegek (lisztharmat, peronoszpora, szogletes levelfoltossag, a kartevok kozul pedig a level- es molytetu, valamint a takacsatkak) ellen. Az uborka gyorsan fejlodik, ezert feltetlenul olyan novenyvedo szereket alkalmazzunk, melyek elelmezes-egeszsegiigyi varakozasi ideje rovid. Csemegekukoricatol a burgonyaig Csemegekukoricat feltetlenul termesszunk a hazikertben: jelentos a taperteke, kitunb fzanyagai mellett sok energia van benne. Tapanyagigenyes noveny, elsosorban a nitrogen- es kaliumigenye magas. A talajban nem nagyon valogat, egyarant jo termest ad, ha egyeb igen y e i t (gyomtalanitas, ontbzes, nitrogen fejtragyazas, az un. fattyuhajtasok eltavolitasa) kielegftjuk. A tobbi zbldsegfeletol ellentetben jol termesztheto ugyanazon a termohelyen egymas utan tobb even at. Ennek ellenere a hazikertben novenyvedelmi es jobb tapanyag-hasznositasi okokbol lehetoleg valtoztassuk termohelyet. Minden zoldsegnoveny utan kovetkezhet, ha azok jo taperoben hagytak el a termohelyet. Ugyanebben az evben a korai borso, a retek, a salata es a zoldhagyma utan meg termeszthetunk csemegekukoricat is. Helyebe masodnovenykent pedig meg csemeguborkat, ceklat, teli retket, oszi salatat is vethetiink. Ha a csemegeuborkat kukoricasorokkal vesszuk korul, szebben dfszlik. Nem azert, mert a kukorica magas noveny, hanem mert fgy jobban biztosi'thato szamara a nagyobb paratartalom. Marcius vegere az elocsiraztatott burgonyan szep szammal megjelennek a zoldesbarna, zbmok fenyesirak. Az iiltetesre az a legmegfelelobb, ha ezek hossza 1,5—2,6 cm kozotti. Ulteteskor vigyazzunk arra, hogy a csfrak ne toredezzenek, es abban a helyzetben keruljenek a foldbe, ahogyan a ladaban voltak. Ha valamelyik gumon nem jott ki a fenyesfra vagy cernacsira, ne iiltessuk el. Elelmezesre, takarmanyozasra felhasznalhato. Nem ervenyes az az elv, hogy tragyazott foldbe ne vessiink burgonyat. A burgonya egy termohelyen eveken keresztul termesztheto anelkiil, hogy a termes lenyeg e s e n csokkenne. Arra azonban feltetlenul ugyelnijnk kell, hogy paprika es paradicsom utan lehetoleg ne keriiljon IA korai fajtakat 70 cm-es sor- es 30—35 cm totavolsagra; a kozeperesueket pedig 70 x 40 cm-re ultetjuk. Keles utan a talaj cserepedeset kapalassal, sarabolassal szuntetjuk meg. Az elso tbltogetest viragzas elott, 12—15 cm-es szarmagassagnal vegezzuk, hazikertekben ezt celszeru 2- 3 alkalommal megismetelni. Ha az idojaras is szuksegesse teszi, ajanlatos a burgonyat ketszer jol bebntozni. Az elso ontozest a bimbokepzbdes idejen, a masodikat pedig a viragzas utan vegezzuk el. A burgonya betegsegei: burgonyamozaik, burgonyarak, a burgonya fitoftoras betegsege stb. Legveszedelmesebb kartevoje a burgonyabogar. Aprilis 3. hete: A kaposztafelek iiltetesenek kezdete, honapos es nyari retek, hagymafelek es a fejes salata vetesenek kezdete, salatauborka ultetese folia ala, melegtalpon, spargatok, paprika, patisszon, padlizsan vetese palantara, a zeller magvetesenek vege, hajtatott retek szedese. Aprilis 4. hete: Paradicsom, sargadinnye, spargatok ultetese melegagyasba, a tavaszi paprikahajtatas iiltetesenek vege, paradicsom, fuszerpaprika vetese palantanak, kfnai kel vetese arnyekolt termesztesre, dughagyma es korai burgonya ultetese, csemegekukorica vetese (az iddjarastol fiiggoen). Egyszeru feketegyoker vetese. Megjegyzes: Az utalasok mar a szabadfoldi termesztesre vonatkoznak A bor masodik fejtese A bor masodik fejteset aprilis-majusban vegezziik el. A konnyen felmelegedo pincekben jobb korabban, mig a huvosebb pincekben lehet kesobb is. Ha az elbzo fejtes szabalyos volt, akkor kiilonosebb nehezsegek nem meriilhetnek fel a masodik fejtesnel. Ez a fejtes viszont mar zart legyen, mivel a borban meg talalhato szendioxidbol amennyit csak lehet, at kell menteniink a masik hordoba. A masodik fejtes utan szamitani kell arra, hogy a melegedo bor es a benne oldott szensav kitagul, es a terfogat-novekedes miatt kiesurranhat a bor a hordobol. Sot a szolb viragzasakor a meg cukrot tartalmazo borok ismet megpezsdulnek, es csendes erjedessel alkoholban gazdagodnak. Adugokra vigyazni kell, mert elofordulhat, hogy kinyitasakor nagyobb mennyisegu bor (eros pezsgessel es sok habbal) kifut a hordobol. „Korai sziiret" „Megeszi-e a kutya a telet?" tettuk fel elbzo szamunkban a kerdest. Sajnos nem ette meg. A marcius masodik heteben tarolo fagyok (ejszakai mfnusz 5—8 fokos hidegek) a kajszibarackfaknal 100 szazalekos fagykart okoztak, s a futetlen foliasatrakban is letettek „nevjegyuket“. Szerencsere az oszibarack es a meg nyugalmi allapotban levo szolb most meg meguszta. CSIBA LASZLO Csemegeuborka — hazikertiink nelkulozhetetlen novdnye Eldrkezett a korai kSposzta magjanak vetese patentanak Ne mellozzuk a csemegekukoricat Tojasgyumolcs (padlizsan) elsosorban azert kedvelt, mert sokfelekeppen lehet elbkdsziteni Mit, mikor?
