Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-04-08 / 7. szám
Ep its hazat, teremts otthont! A sajat otthon vagya valamennyiunkben el. A fiatalok onallosulasuk elso lepesenek tartjak a lakas hoz valo jutast, s egyre tobben merlegelik: eloszor csaladot alapitsanak-e vagy pedig probaljanak lakast szerezni. Ez utobbi egyre korulmenyesebb 6s sokak szamara szinte orokre elerhetetlen kivansag marad. A sokat biralt panelhazakban ezrek leltek otthonra tukrozi a szomoru valosagot: 1996- ban mindossze 6257 lakast fejeztek be, s ez ezer lakosra szamftva csupan 1,2 lakas! nelkul, nem elegendo ahhoz, hogy teto ala kertiljon a csalad. A lakastamogatasra letrehozott allami alaprol ugyan gyakran hangoztatjak: van ott penz, az egyszeru ember szamara ez is szinte elerhetetlen marad. Pedig ebben a rozsasnak aligha nevezheto allapotban az allamtol tobbet var a lakossag. Nem babaskodast, hanem esszeru felteteleket, amelyek kozepette realis esely van a lakasszerzesre. A hazakat, lakasokat korabban harom kategoriaba soroltak. Ezek aranya az utobbi evekben megvaltozott. Ma mar nem csupan a csaladi hazak vannak magantulajdonban, hanem a Arra szinte lehetetlen egyertelmu valaszt adni, mi az idealis utja a lakashoz valo jutasnak (persze azon ki'vul, hogy valakinek elegendo penze van), de teny: aki sajat otthont szeretne, nem ulhet olbe tett kezzel. Az egyik lehetoseg (amely fokepp videken valosithato meg), a szuloi haz bovi'tese, illetve atalakitasa, megpedig oly modon, hogy tobb generaciossa valjon, tehat az uj csaladnak viszonylag onallo elettere legyen. A masik mod: olyan kis lakas vasarlasa, amellyel egyelore megelegednek a fiatalok. Ez utobbihoz a mi fiataljaink nem szoktak hozza. Nalunk nem volt divat a lehetosegekhez meretezett lakas. Pedig Nyugaton mar regen a fokozatossag ervenyesul a lakaspiacon is. Peldaul Franciaorszagban az 50 negyzetmeteres lakassal be kell ernie a fiatal csaladoknak, mondvan: majd, ha keresel, takarekoskodsz, akar luxus hazat is vehetsz. Persze vannak, akik nalunk is beernek a kis lakassal, de meg ahhoz sem tudnak hozzajutni. S hogy a kulfoldi osszehasonh'tasnal maradjunk: ott elegendonek tu'nik az evtizedek ota bevalt epitkezesi takarekossag, amellyel kedvezo hitelfelteteleket is nyujtanak a korultekintoen gondolkodoknak, es ehhez elegendo, ha az allam mersekelt tamogatasaval hozzajarul. Nalunk mas a helyzet: az epitkezesi takarekossag ugyan beindult, de az ilyen modon osszegy ujtott penz es a felveheto hitel, egyeb kiegeszites Egy fiirdoszoba, amilyenrol korabban csak almodozhattunk volt allami, majd kozsegi, illetve szovetkezeti haztdmbokben is egyre tobben elnek a sajatjukban. A magantulajdonban levo lakasok mar az osszes lakas 60 szazalekat teszik ki, az onkormanyzatok 20—23 szazalekkal rendelkeznek, a szovetkezeti lakasok aranya pedig 17—20 szazaleknyi. Ezek az adatok nem pontosak es nem is tekinthetok veglegesnek, ugyanis a lakasok maganosi'tasa folyamatban van. S hogy miert emlitesre meltoak ezek a szamok? A lakastulajdonnal, illetve annak berlokent valo hasznalataval egyeb tenyezok is osszefuggnek. A csaladi hazak tulajdonosai nehezen mozdulnak el a lakhelyukrol. A haz helyhez koto ereje kulbnosen nagy. Igen gyakoriak az olyan esetek, hogy meg a jobb, nagyobb kereseti lehetoseget nyujto allasrol is lemondanak azert, hogy ne kelljen lakohelyet valtoztatni. Sot az sem ritka (azt is mondhatnank, hogy jellemzo), hogy sokan meg a munkanelkuliseget is elviselik, csak ne kelljen elmozdulniuk. A kulfoldi statisztikak is kimutatjak: azokban az orszagokban, amelyekben nagyobb a lakastulajdonosok reszaranya, a munkanelkuliek szama is magasabb. Ez jellemzi Spanyolorszagot es Franciaorszagot. Svajcban es az Egyesiilt Allamokban azert is vannak kevesebben alias nelkul, mert nem koti oket a tulajdon, es hajlandoak a munkahely miatt lakohelyet valtoztatni. Azt teljesen normalisnak tartjak, hogy a produktiv korban levok akar otszor is kdltoznek a jobb megelhetes, illetve a karrieruk erdekeben. DEAK TEREZ A tomeges, un. kompiex lakasepites mar vegleg a multe. Mar senki sem varhatja: majd kapok lakast, ha sorra kerulok. A hivatalok ugyan meg jegyzik a lakasigenyloket, de teljes felelotlenseg volna reszukrol, ha teljesfthetetlen igeretekkel hitegetnek a raszorulokat. Ugyanis meg a leginkabb rautaltaknak sem tudnak adni abbol a keves lakasbol, amelyek nagy nehezen felepulnek. Szlovakiaban ezer lakosra 304 lakas jut. Ez a szam azt jelenti, hogy a fejlett, illetve az atmeneti gazdasagi helyzetu orszagok soraban az utolso elotti helyen vagyunk. (Osszehasonlftaskeppen: a fejlett allamokban 390— 460 lakas jut ezer lakosra.) Sajnos, az utobbi evekben az aranyok egyre inkabb eltolodnak. Mivel nalunk a hazassagot kotdk kora 20— 24 ev, nyilvanvalo, mindig ennek a korosztalynak a legnagyobbak a lakasigenyei. 1990-ben atlagosan ot lakas epult az 1965-ben szuletett 11 gyermek szamara. 1995-ben viszont az 1970-ben szuletettek kerultek tulsulyba a lakasra varok kozott, de a hetvenes evek elejen szuletett nyolc gyermek kozul csupan egynek epiilt lakas. S meg egy adat, amely hu'en Keves a lakas Eloszor csak kicsit... Sajat tulajdonban
