Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-03-11 / 5. szám

Kertesznaptar Marciusban beszelhetunk-e masrol, mint az aldott marciusi jo idoket hozo neves harom ferfiurol, Sandorrol, Jo­­zsefrol, Benedekrol. Jozsef napkor er­­keznek meg a golyak, s azt tartjak, ha piszkos a tolluk, bo termes, ha meg fe­­her: szuk esztendo lesz. Ha veletlenul megdordul az eg, a nephiedelem szerint tanacsos az udvarrol egy marek foldet a kertbe dobni, hogy sok kapor teremjen, ha pedig szivarvany tunne fel az egen, benne a sarga sav jo buzatermest, a szeles piros pedig jo szdlotermest (ger. a levelek csak addig veszik fel a tap­­anyagot, ameddig a permetle meg nem szarad (hacsak a harmat ujra fel nem oldja). A levelzetre, illetve a lombozatra jut­­tatott tapelemek teljes felvetele tobb orat, neha tobb napot vesz igenybe. A permetezes utan kozvetlenul bekovetke­­zett eso a lombtragyazast hatastalanftja, ezert ha 6—8 oran belul jelentosebb csapadek hullott, a permetezest meg kell ismetelni. Tobbszori kezeles eseten 10—14 naponkent szukseges perme­­tezni. Napjainkban egyre tobb specialis lombtragya kerul forgalomba: ezek a makroelemeken kfvul a legjelentosebb mikroelemeket, novekedes-szabalyzo­­kat es egyeb fontos anyagokat tartal­­maznak. A gyumolcstermesztesben el­­sosorban a folyekony, a novenyvedd szerek tobbsegevel keverheto, szeles hatastartalmu szerek hasznalata java­­solhato. Kozuluk is kitunik a Wuxal, amely tobbek kozbtt nitrogent, foszfort, kaliumot, vasat, mangant, bort, cinket, rezet, molibdent is tartalmaz. Hatasarol orszagosan kedvezo es kfserletileg iga­­zolt eredmenyek tanuskodnak. Haszna­lata — a zoldsegfeleken kfvul — elso­­sorban az alma-, a korte- es az osziba­­rackfak eseteben indokolt, 0,2 %-os to­­menysegben, a sziromhullastol kezdo­­doen. A vele valo permetezest a no­­venyzet legintenzfvebb novekedesi ido­­szakaban celszeru 3—6 alkalommal is­metelni. ertekesse. A brokkoli a karfiol kozeli rokona. Levele es fogyasztasra alkalmas viragzata a karfiolehoz hasonlo. A fogyasztasra keriilo re­­szek kozbtt azonban lenyeges alaki kii­­lonbsegek vannak, mert a karfiol virag­­kezdemenyeibol egeszen tbmott, egyse­­ges feluletu, un. rozsak kerulnek sze­­desre es fogyasztasra, a brokkoli virag­­zati kezdemenyei viszont hosszabb vi­­ragzati szaron fejlodnek, ennek kovet­­kezteben a fogyasztasra alkalmas re­­szei olyanok, mint amikor a karfiol virag­­zas elott szarba indul. A hideget jol turi, a melegre viszont nem annyira erzekeny, mint a karfiol. Termesztett fajtai a Calabrese (korai vagy kozepkorai). A fej kekeszold szfnu, tbmott. A nagy kbzepso fej kivagasa utan sok kisebb oldalhajtast fejleszt. A De Cicco korai fajta, szfne halvanyzold. Sok kisebb oldalhajtast fejleszt. Waltham-29 (kozepkorai fajta). Szfne sotetkekes zold. Feje nagy, tbmott, ke­­ves eros oldalhajtassal. Lombtragyaval kezelt zoldseg es gyumolcs ki es iiltessunk helyettuk ujakat. Atoltaskor, kozvetlenul az oltas elott a fa koronaagait haromnegyed reszben lefureszeljuk. Ugyelni kell arra, hogy a visszamarado agreszeken vesszok, agak maradjanak meg. Kulonosen fon­tos ez az idosebb fak oltasa eseteben, mert az oltas megeredeseig ezek lomb­­ja tartja eletben a fat. Az oltovesszdt legjobb osszel meg­­szedni, de ha ez nem tortent meg, most is potolhatjuk a hianyt. Csak egeszse­­ges bdtermo es ismert fajtaju farol erde­­mes oltovesszdt nyerni. A gondosan osszekotegelt 40—50 cm hosszu olto­­vesszoket felhasznalasig tartsuk huto­­szekrenyben; fgy elerjuk, hogy az oltas idejen az atoltando fa szovetei duzzad­­tak a megindult nedvektol, viszont az ol­­tovesszd rugyei meg nyugalomban van­nak. Az oltas ilyen korulmenyek kozbtt ered meg a legbiztosabban. Az idosebb agakat, melyek heja mar megfasodott, kecskelab ekezessel vagy javftott hasf­­tek oltassal oltjuk at (1. abra). A fiatalabb fak fiatalabb agai — melyek heja oltas­­kor a fas reszrol levalik — a hejala oltast alkalmazzuk (2. abra). Az atoltas utan az agakba helyezett oltbvesszoket vedeni kell az esetleges karoktol, nehogy egy nagyobb madar, magveteset gondozzuk. Ha nappal a foliasatorban vagy az uveghazban nagyon felmelegszik a levego, gyak­­ran szelloztessunk, mert a melegben a kisnovenykek megnyulnak, nekunk viszont zbmok, eros palantara van szuksegunk. A szabadfoldi helyreve­­teseket akkor kezdjuk meg, ha a talaj legalabb tiz fokra felmelegedett. A gyepet is apolnunk kell. Ha osszel vetettuk a fumagot, most felul kell szorni a fiatal gyepet vegyes mu­­tragyaval (negyzetmeterenkent 4-5 dkg adjunk), utana alaposan ontozzuk be. A regebben telepftett gyepet jol gereblyezzuk meg. Folytassuk rozsaink metszeset, ta­­karjuk ki a toveket. Vagjuk vissza — egyharmad reszre — a muskatli- es a fuksziatoveket. Valogassuk at a dalia­­gumokat, valasszuk le a szaporftasra szant peldanyokat. Arra okvetlenul ugyeljunk, hogy ezeken rugyes szar­­resz legyen. CSIBA LASZLO Konyhakerttol a viragoskertig A palantanevelesben a novenyvedelem lenyege a megelo­­zes, az egeszseges nbvenyfejlodes fel­­teteleinek megteremtese szakszeru no­­venyapolassal. Kulonos figyelmet kell fordftani a palanta- es novenyddles, a peronoszpora megelozesere, az uveg­­hazi liszteske, a leveltetvek, esetenkent pedig a lotucsbk irtasara. A palanta- es a novenyddles megakadalyozasara eredmenyesen alkalmazhatjuk a Benlate (0,1 %), a Previcur 607 SL (0,2 %) oldatat, a peronoszpora ellen hata­­sos a Fundazol 50 WP (0,1 %) tomeny­­segu oldata, az uveghazi liszteske es a leveltetvek ellen leghatekonyabb az Applaud (0,1 %), valamint az Actellic 50 EC (0,15 %), a Karate 2,5 EC (0,04 %) oldata. Az apoIasi munkak fokozott jelento­­seget kapnak a vegleges helyre valo ki­­ultetes elotti utolso ket hetben, amikor a palantakat szoktatjuk a vegleges helyuk viszonyaihoz. Az alapmutragyak mellett gondoskodjunk a lombtra­­gyakrol is. A zoldsegfelek es a gyu­­molcsfak a tapanyagokat nemcsak a gyokerzeten, hanem a lombozaton is kepesek felvenni es hasznosftani. Kert­­jeinkben leginkabb a nitrogen, a kalium, a vas, a bor es a cink hianya a leggya­­koribb. Ezeket leghatekonyabban lomb­­tragyazassal potolhatjuk. Hatekonysaga annak tulajdonfthato, hogy a tapanya­­gok gyorsabban hasznosulnak. Rendszerint a novenyvedd permete­­zesekkor celszeru lombtragyazni, de fi­­gyelembe kell venni a szerek keverheto­­seget. Fokent a fiatal levelek ertekesftik hatekonyan a tapanyagokat, ezert az el­­jaras a legintenzfvebb idoszakban a leg­­hatasosabb. A lombtragyazas eredmenyesseget nagy mertekben befolyasoljak a kornye­­zeti tenyezok. Lehetoleg 15—20 ’C ho­­mersekleten, s a magasabb paratartal­­mu, keso delutani, illetve esti orakban, szelcsendes idoben permetezzunk, mert A brokkoli Termeszteset Europa tobb orszaga­­ban az utobbi evtizedekben kezdtek fel­­karolni. Nalunk sajnos nem ismerjuk elegge, pedig biologiai ertekenel fogva nagyobb figyelmet erdemel. A benne ta­­lalhato jelentos mennyisegu A- es C-vi­­tamin, tovabba egyeb vitaminok, vala­mint a kalcium es a vas teszi kulonosen A gyumolcsfak atoltasa idoszeru teendo, mely ket szempont­­bol esede­­kes: 1. ha a fajtat nem tartjuk meg­­felelonek, h e I y e 11 e ujat, jobbat szeretnenk termelni, vagy pedig 2. ha a tele­pfteskor nem gondoskodtunk porzo fak­­rol es fgy hianyos a termekenyules. Tavasszal az alma-, korte- es a cse­­resznyefak olthatok at sikeresen. A tob­­bi fat atoltas helyett celszerubb nyaron atszemezni. Az atoltas ideje altalaban a nedvke­­ringes megindulasa utani idoszak, rend­szerint marcius vege, aprilis elso hete. Atoltani termeszetesen csak teljesen egeszseges, eletkepes fakat erdemes. A szaradozo koronaju, korhado torzsif fak erre nem alkalmasak. Inkabb vagjuk Egynyari viragaink vagy egy leeso ag letorje. Ezert egy le­­vagott vesszot fv alakban meghajlftva az oltas foie kotozunk (3. abra).

Next

/
Oldalképek
Tartalom