Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-03-11 / 5. szám
Kertesznaptar Marciusban beszelhetunk-e masrol, mint az aldott marciusi jo idoket hozo neves harom ferfiurol, Sandorrol, Jozsefrol, Benedekrol. Jozsef napkor erkeznek meg a golyak, s azt tartjak, ha piszkos a tolluk, bo termes, ha meg feher: szuk esztendo lesz. Ha veletlenul megdordul az eg, a nephiedelem szerint tanacsos az udvarrol egy marek foldet a kertbe dobni, hogy sok kapor teremjen, ha pedig szivarvany tunne fel az egen, benne a sarga sav jo buzatermest, a szeles piros pedig jo szdlotermest (ger. a levelek csak addig veszik fel a tapanyagot, ameddig a permetle meg nem szarad (hacsak a harmat ujra fel nem oldja). A levelzetre, illetve a lombozatra juttatott tapelemek teljes felvetele tobb orat, neha tobb napot vesz igenybe. A permetezes utan kozvetlenul bekovetkezett eso a lombtragyazast hatastalanftja, ezert ha 6—8 oran belul jelentosebb csapadek hullott, a permetezest meg kell ismetelni. Tobbszori kezeles eseten 10—14 naponkent szukseges permetezni. Napjainkban egyre tobb specialis lombtragya kerul forgalomba: ezek a makroelemeken kfvul a legjelentosebb mikroelemeket, novekedes-szabalyzokat es egyeb fontos anyagokat tartalmaznak. A gyumolcstermesztesben elsosorban a folyekony, a novenyvedd szerek tobbsegevel keverheto, szeles hatastartalmu szerek hasznalata javasolhato. Kozuluk is kitunik a Wuxal, amely tobbek kozbtt nitrogent, foszfort, kaliumot, vasat, mangant, bort, cinket, rezet, molibdent is tartalmaz. Hatasarol orszagosan kedvezo es kfserletileg igazolt eredmenyek tanuskodnak. Hasznalata — a zoldsegfeleken kfvul — elsosorban az alma-, a korte- es az oszibarackfak eseteben indokolt, 0,2 %-os tomenysegben, a sziromhullastol kezdodoen. A vele valo permetezest a novenyzet legintenzfvebb novekedesi idoszakaban celszeru 3—6 alkalommal ismetelni. ertekesse. A brokkoli a karfiol kozeli rokona. Levele es fogyasztasra alkalmas viragzata a karfiolehoz hasonlo. A fogyasztasra keriilo reszek kozbtt azonban lenyeges alaki kiilonbsegek vannak, mert a karfiol viragkezdemenyeibol egeszen tbmott, egyseges feluletu, un. rozsak kerulnek szedesre es fogyasztasra, a brokkoli viragzati kezdemenyei viszont hosszabb viragzati szaron fejlodnek, ennek kovetkezteben a fogyasztasra alkalmas reszei olyanok, mint amikor a karfiol viragzas elott szarba indul. A hideget jol turi, a melegre viszont nem annyira erzekeny, mint a karfiol. Termesztett fajtai a Calabrese (korai vagy kozepkorai). A fej kekeszold szfnu, tbmott. A nagy kbzepso fej kivagasa utan sok kisebb oldalhajtast fejleszt. A De Cicco korai fajta, szfne halvanyzold. Sok kisebb oldalhajtast fejleszt. Waltham-29 (kozepkorai fajta). Szfne sotetkekes zold. Feje nagy, tbmott, keves eros oldalhajtassal. Lombtragyaval kezelt zoldseg es gyumolcs ki es iiltessunk helyettuk ujakat. Atoltaskor, kozvetlenul az oltas elott a fa koronaagait haromnegyed reszben lefureszeljuk. Ugyelni kell arra, hogy a visszamarado agreszeken vesszok, agak maradjanak meg. Kulonosen fontos ez az idosebb fak oltasa eseteben, mert az oltas megeredeseig ezek lombja tartja eletben a fat. Az oltovesszdt legjobb osszel megszedni, de ha ez nem tortent meg, most is potolhatjuk a hianyt. Csak egeszseges bdtermo es ismert fajtaju farol erdemes oltovesszdt nyerni. A gondosan osszekotegelt 40—50 cm hosszu oltovesszoket felhasznalasig tartsuk hutoszekrenyben; fgy elerjuk, hogy az oltas idejen az atoltando fa szovetei duzzadtak a megindult nedvektol, viszont az oltovesszd rugyei meg nyugalomban vannak. Az oltas ilyen korulmenyek kozbtt ered meg a legbiztosabban. Az idosebb agakat, melyek heja mar megfasodott, kecskelab ekezessel vagy javftott hasftek oltassal oltjuk at (1. abra). A fiatalabb fak fiatalabb agai — melyek heja oltaskor a fas reszrol levalik — a hejala oltast alkalmazzuk (2. abra). Az atoltas utan az agakba helyezett oltbvesszoket vedeni kell az esetleges karoktol, nehogy egy nagyobb madar, magveteset gondozzuk. Ha nappal a foliasatorban vagy az uveghazban nagyon felmelegszik a levego, gyakran szelloztessunk, mert a melegben a kisnovenykek megnyulnak, nekunk viszont zbmok, eros palantara van szuksegunk. A szabadfoldi helyreveteseket akkor kezdjuk meg, ha a talaj legalabb tiz fokra felmelegedett. A gyepet is apolnunk kell. Ha osszel vetettuk a fumagot, most felul kell szorni a fiatal gyepet vegyes mutragyaval (negyzetmeterenkent 4-5 dkg adjunk), utana alaposan ontozzuk be. A regebben telepftett gyepet jol gereblyezzuk meg. Folytassuk rozsaink metszeset, takarjuk ki a toveket. Vagjuk vissza — egyharmad reszre — a muskatli- es a fuksziatoveket. Valogassuk at a daliagumokat, valasszuk le a szaporftasra szant peldanyokat. Arra okvetlenul ugyeljunk, hogy ezeken rugyes szarresz legyen. CSIBA LASZLO Konyhakerttol a viragoskertig A palantanevelesben a novenyvedelem lenyege a megelozes, az egeszseges nbvenyfejlodes felteteleinek megteremtese szakszeru novenyapolassal. Kulonos figyelmet kell fordftani a palanta- es novenyddles, a peronoszpora megelozesere, az uveghazi liszteske, a leveltetvek, esetenkent pedig a lotucsbk irtasara. A palanta- es a novenyddles megakadalyozasara eredmenyesen alkalmazhatjuk a Benlate (0,1 %), a Previcur 607 SL (0,2 %) oldatat, a peronoszpora ellen hatasos a Fundazol 50 WP (0,1 %) tomenysegu oldata, az uveghazi liszteske es a leveltetvek ellen leghatekonyabb az Applaud (0,1 %), valamint az Actellic 50 EC (0,15 %), a Karate 2,5 EC (0,04 %) oldata. Az apoIasi munkak fokozott jelentoseget kapnak a vegleges helyre valo kiultetes elotti utolso ket hetben, amikor a palantakat szoktatjuk a vegleges helyuk viszonyaihoz. Az alapmutragyak mellett gondoskodjunk a lombtragyakrol is. A zoldsegfelek es a gyumolcsfak a tapanyagokat nemcsak a gyokerzeten, hanem a lombozaton is kepesek felvenni es hasznosftani. Kertjeinkben leginkabb a nitrogen, a kalium, a vas, a bor es a cink hianya a leggyakoribb. Ezeket leghatekonyabban lombtragyazassal potolhatjuk. Hatekonysaga annak tulajdonfthato, hogy a tapanyagok gyorsabban hasznosulnak. Rendszerint a novenyvedd permetezesekkor celszeru lombtragyazni, de figyelembe kell venni a szerek keverhetoseget. Fokent a fiatal levelek ertekesftik hatekonyan a tapanyagokat, ezert az eljaras a legintenzfvebb idoszakban a leghatasosabb. A lombtragyazas eredmenyesseget nagy mertekben befolyasoljak a kornyezeti tenyezok. Lehetoleg 15—20 ’C homersekleten, s a magasabb paratartalmu, keso delutani, illetve esti orakban, szelcsendes idoben permetezzunk, mert A brokkoli Termeszteset Europa tobb orszagaban az utobbi evtizedekben kezdtek felkarolni. Nalunk sajnos nem ismerjuk elegge, pedig biologiai ertekenel fogva nagyobb figyelmet erdemel. A benne talalhato jelentos mennyisegu A- es C-vitamin, tovabba egyeb vitaminok, valamint a kalcium es a vas teszi kulonosen A gyumolcsfak atoltasa idoszeru teendo, mely ket szempontbol esedekes: 1. ha a fajtat nem tartjuk megfelelonek, h e I y e 11 e ujat, jobbat szeretnenk termelni, vagy pedig 2. ha a telepfteskor nem gondoskodtunk porzo fakrol es fgy hianyos a termekenyules. Tavasszal az alma-, korte- es a cseresznyefak olthatok at sikeresen. A tobbi fat atoltas helyett celszerubb nyaron atszemezni. Az atoltas ideje altalaban a nedvkeringes megindulasa utani idoszak, rendszerint marcius vege, aprilis elso hete. Atoltani termeszetesen csak teljesen egeszseges, eletkepes fakat erdemes. A szaradozo koronaju, korhado torzsif fak erre nem alkalmasak. Inkabb vagjuk Egynyari viragaink vagy egy leeso ag letorje. Ezert egy levagott vesszot fv alakban meghajlftva az oltas foie kotozunk (3. abra).