Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-03-11 / 5. szám

A csillagok jottek -es mentek Szomoru mese arrol, hogy az NHL het csillaga kirandult Japanba Beteljesedett a legkatasztrofiku­­sabb naganoi forgatokonyv: a szlo­vak jegkorongcsapat az olimpia ne­­gyedik napjan kikapott Kazachsztantol - es nem jutott be a legjobb nyolc koze. Sokk volt ez a jatekosoknak, foleg az NHL het csillaganak, akik elozd nap erkeztek Japanba azzal a szandekkal, hogy az ermek egyikeert kuzdjenek. Sokk volt ez a csapatvezetesnek, az egesz kiildottsegnek - s az volt fo­­leg a hazai szurkoloknak. Ahogy Maria Mracnova, a Szlovak Olim­­piai Bizottsag Naganbbol korabban visszatert alelnoke meselte, az ese­­menyt kovetden megbenult min­­den. A reakciok, persze, kulbnbbzdek voltak - s meg majd csak lesznek. A siker mindenkie, a szegyen rend­­re a masike. Keresni fogjak a buno­­soket, ujjal fognak mutogatni egy­­masra, de ez sem uj hazunk tajan. A tengerentulrol jottek duhosek voltak. Ertheto. „Azert repultunk a vilag masik vegere, hogy jatsszunk, hogy sikerre vigyiik, hasonloan, mint Lillehammerben, a szlovak jeghokit- velte Miroslav Satan, a Buffalo Sabres 23 eves jatekosa. - Mi lesz most? Ebben a pillanatban meg nem tudom. A csalodas enyhe kifejezes..." „Pechijnk volt. Ugy akartunk jat­­szani... Hiaba akarnam, nem tudom palastolni a csalodasomat." Peter Bondra szeme elhomalyosodik. Pe­­dig a Washington Capitols jateko­­sanak szerencseje (?) volt, ok ket­­ten Svehlaval egyutt lehetoseget kaptak a selejtezo utolso meccsen. Vagy lehet, hogy epp ezert lesznek remalmai? „Mit lehet tenni, ilyen a sport. Nines mit tenni akkor sem, ha lelekben arra keszultem, hogy vegig ott leszek az olimpian. Ujra beigazolbdott, hogy a hokiban a golok dontenek, nem a szepseg. Kar, eszunkbe sem jutott, hogy nem leszunk ott minden idok leg­jobb olimpiai hokitornajan. “ „Csalbdottak voltunk, mert nem is kaphattunk lehetoseget, mert tel­­jesen tblbslegesen jottiink Naganoba" - foglalta ossze vala­­mennyiiik erzeseit a St. Louis Blues 23 eves jateko­sa Pavol Demitra. „A haza­­teres nem lesz kellemes. “ Feher mese a sza­­murajok orszaga­­ban Japan teteje Arrol, hogy a XVIII. Teli olimpiai jatekokat Nagano rendezi, 1991. ju­­nius 15-en dbntott a Nemzetkozi Olimpiai Bizottsag 88 tagja. A bir­­minghami 97. iilesszakon negyfor­­dulos szavazas utan az ot jelolt (amerikai Salt Lake City, az olasz Aosta, a spanyol Jaca es a sved Ostersund) kozul Nagano kerult ki gyoztesen. Nagano, a kozepkorban Zenkocsi, a legnepesebb sziget Honsu hegyeiben fekszik, olyan 200 kilometernyire Tokiotbl. A va­­ros, amelyet a 12.-13. szazadban alapftottak a Zenko templom mel­­lett, hamarosan elenk vasarkoz­pontta fejlodbtt. „A templomok varosat" - amelyben meg a palya­­udvar epulete is a Zenkocsi temp­­lomra emlekeztet, hegyek olelik korbe. A Japan Alpok - a konnyebb megertes miatt az erthetetlen elne­­vezes helyett ezt hasznaljak - esu­­csai 3000 meter magassagig me­­rednek az egbe. Ezert is nevezik Naganot Japan tetejenek. Bjorn Dahlie Naganoban behozta az orosz Jegorovat, hatodik aranyermet nyerte - s ezustbol is ugyanannyi van neki, mint orosz kolleganojenek. Napjainkban Nagano a maga 361 ezer lakosaval a hasonlo nevu prefektura kozpontja, egyben fon­­tos vasuti es kereskedelmi csomo­­pont. A prefektura kulturalis koz­­pontja es a Sinsu Egyetem, amelyet 1949-ben alapftottak a kozeli Macumotoban, legnagyobb kincse a mar emlftett Zenko templom. Ja­pan egyik legismertebb buddhista szentelyeben orzik a 6. szazadbol szarmazo Buddha-szobrot, a koreai hfvek ajandekat. Ez a szobor allftb­­lag a paradicsomi fgeret szimbolu­­ma s japan nemzeti kincs. Nagano City korulbelul egy szin­­ten fekszik a del-koreai Szoullal es az olaszorszagi Szicfliaval. Az olim­pia otthonaban a Nap nyolc draval elobb kel fol, mint nalunk. Egy kis tortenelem Az elso modern olimpiat 1896. aprilis 6-15-en rendeztek Athen­­ban. Tizenket esztendovel kesobb, a IV. jatekokon egy teli sport­­ag, a mukorcsolyazas is bemu­­tatkozott a londoni Jegpalota­­ban. A teli sportok hfveinek azonban meg hosszu, kemeny harcot kellett vfvniuk azert, hogy az olimpiak feher fejezete elkezdodhessen. A huszas evek elejen hozta meg igyekezetuk elso gyumol­­cset. A VI. nyari jatekokon Ant­­werpenben mar a mukorcso­lyazas es a jegkorong is szere­­pelt a musoron. Ezutan hata­­rozta el a NOB, hogy a nyari ja­tekok kistestverekent a teli is vegeredmenyesen helyet kap a musorban. 1924. januar 24-e es februar 5-e kozott rendeztek a franciaorszagi Chamonix­­ban a Teli sportok nemzetkozi hetet, amelyen 16 orszag 293 versenyzoje vetekedett 14 ver­­senyszamban. A premier sike­­ren felbuzdulva az 1925-ds pragai kongresszuson ugy dontottek a NOB urai, hogy ezen­­tul negyevenkent, valahanyszor a soros nyari olimpia evenek elejen, teli jatekokat is rendeznek. Ezen a cikluson csak nemregiben, 1992- ben valtoztatott a NOB - azota a nyari es teli olimpia ketevenkent valtja egymast. Az uj ciklust 1994- ben a norveg Lillehammer kezdte, amely ket esztendovel Albertville utan adott otthont a vilag legjobb sportoloinak. A valtozasnak tobb oka is volt, de leglogikusabbnak az az erv tu'nik, hogy a szponzorok zsebebol egy esztendoben nem tellett ket ekkora nagy vallalkozas­­ra. Nehany „leg“ Az eddigi teli olimpiak kronikait lapozva kideriil, hogy a legsikere­­sebbek az orosz olimpikonok (Szovjetunio es a FAK) voltak, akik Jukoso, Nagano! Udvozlegy Naganoban! Az elmult napokban az is megtanulta ezt a ket szot, aki egy kukkot sem tud ja­­panul. A Felkelo Nap Or­­szaga frja evezredunk utol­so teli olimpiai mesejet, egyebkent a jatekok torte­­netenek harmadik otkari­­kas fejezetet. Tokio rendez­­te az 1964-es olimpiat, majd 1972-ben Sapporo volt a teli jatekok vendegla­­toja. S Japannak mar azelott is volt eselye, elsokent az azsiai kontinen­­sen - 1940-ben azonban a haboru kozbeszdlt. Pavol Demitra

Next

/
Oldalképek
Tartalom