Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-03-11 / 5. szám

Nines hailandosag a meqeqvezesre? Sajnos, nem egyszer megtortenik, hogy a nagypolitika kerdeseinek targyalasa kozben hatterbe szorulnak a helyi erdekek. Vermes termeszetvedok tuntetnek Bosnel, han­­gosan koveteljuk az Europahoz valo csatlakozast, es koz­­ben nem tamogatunk olyan termeszetes koveteleseket, amelyek „csak“ egy regid igenyeit tiikrozik. Teny: minden a nagypolitika fuggvenye, es ettol mar csak az esunyabb, ha a nagypolitika visszael a regionalis kerdesekkel. Ami­­kor szabadabb hatarokrol beszel, es egy lepest sem tesz ennek megvaldsitasa erdekeben. Vagy ha tesz is, akkor iigyesen titkolja. Valoszinubb azonban, hogy csak szami­­tasbol, esetleg nemtdrddbmsegbol allnak ugy a dolgok, ahogyan nem egy kisebb regio hataratkelojenek ugyenel tapasztaltuk. Ezek egyike a Medvesaljan talalhato Tajti kozseg melletti hataratkeld. Lesz-e hataratkeld? Az egyik legilletekesebb, dr. Mari­an Balaz, a fuleki Vamhivatal igaz­­gatoja igy latja a dolgokat. — A hataratkelok ugyet a 756/1993-as kormanyrendelet sza­­balyozza. Ami a fuleki vamkorzetet illeti, ebben a regioban ket hatarat­­kelot ir eld a rendelet, a kalondait es a tajtit. Az elobbit mar 1996-ban megnyitottak. A tajtit meg hama­­rabb, 1995-ben kellett volna meg­­nyitni, de kulbnbbzd esuszasok mi­att ez mind a mai napig nem valo­­sult meg. Mi az ut kiepiteset vallal­­tuk, amely elkeszult. Odaat ket haz megvetelevel kellett volna biztosi­­tani a szlovak es magyar hivatalno­­kok hivatali helyisegeit. A legutobbi vegyes bizottsagi iilesen a magyar fel idot kert a kerdes atgondolasara es ahhoz, hogy eldontsek, szijkseg van-e erre a hataratkelore. — Azota milyen hireink vannak? — Azota semmi sem tortent. Mi kiepitettuk az ide vezeto utat, ami tobb millio koronaba kerult, ezzel teljesi'tettuk, amit vallaltunk, ma­gyar oldalrol azonban, ugy latszik, nines hajlandosag a megegyezes­­re. Mindez mar csak azert is furcsa, mert a hatar innenso oldalan is ma­­gyarok laknak, ok kezdemenyeztek a hatarnyitast. A hataron tuli ma­­gyarsag megsegiteseben azonban ugy tunik fel neha, csak a latva­­nyos, hatasvadasz, politikai toke­­kent is kezelheto modszerek a kifi­­zetodoek. Mede Geza vallalkozo­­nak a hatar ket oldalan lakok kap­­csolatairol teszem fel kerdesemet. — Elsosorban rokoni kapcsola­­tokrol van szo. Furcsa es kellemet­­len, hogy ket szomszedos kozseg lakoi, kozeli rokonok, ha talalkozni akarnak, akkor legalabb 40 km-t kell utazniuk ahelyett, hogy barmi­­kor atsetalhatnanak egymas porta­­jara. Es ekkor meg nem beszeltunk a vallalkozasokban rejlo lehetose­­gekrol, amelyek szinten nagymer­­tekben segitenek mind a munka­­nelkuliseg csokkenteset, mind pe­­dig a lakosok gazdasagi joletenek emelkedeset. Mit szol mindehhez a magyar fel? Tajti Tibor a szomszedos, ma­gyar oldalon fekvo Cered kozseg polgarmestere. — Polgarmester ur, nagyon so­­kan szeretnek, ha ez a hatar vegre megnyilhatna, es mindenki aztallit­­ja, hogy ez csak a magyar felen mulik. Mi az igazsag ebbol? — En magam is nagyon sajna­­lom, hogy mindeddig nem torten­­hetett meg, de azt kell mondjam, nem rajtunk mulik a dolog. Hiszen eppen mi, a videk polgarmesterei kezdemenyeztuk ezt a hatarmeg­­nyitast, meg a kilencvenes evek elejen. Amint lathatja, mi szinten megtettuk, amit megtehettunk, hi­szen itt a viz, a telefon es az aram. Most is van egy levelem Medgyesi Peter penzugyminiszter urnal, amelyre remelem, 30 napon belul valaszt kapok (a beszelgetes feb­­ruar vegen keszult — a szerk. megj.). Es meg kell hogy mond­jam: nem ez az elso level ez ugy­­ben. Ami a lakohazakat illeti, a tu­­lajdonosok mar akkor kijelentettek, hogy hajlandok eladni hivatali he­­lyisegek letesitese vegett, az on­­kormanyzat is foglalkozott a ker­­dessel. Hatarozatunk van arrol is, hogy erre a celra telket is tudunk biztositani, ha netan uj epuletet ki­­vannak epiteni. Sajnos, a felsobb korok reszerol itt semmifele erdek­­lodest nem latok. Remeljuk, van ra magyarazat, miert nem nyithato meg a Tajti— Cered hataratkeld. Vagy legalabb hamarosan megtudjuk, milyen — tan pozitiv? — eredmennyel zarult a magyar bizottsag evek ota tarto donteshozatala ebben az ugy­­ben... HOGYA GYORGY (a szerzo felvetelei) Clinton kutyaja Kozvetlenul karacsony elott Bill Clinton amerikai elnok sajtoertekezletet tartott es bejelentette, hogy kutyajat Buddynak keresztelte, el­­hunyt nagybatyja emlekere. A teveben lathattuk, amint az elnok a csokoladebarna Buddyt setaltatja a Feher Haz pazsitjan. Amerikaia­­san szolva: okel, tudjuk a kutya nevet. Am fajtajarol nem igen szolnak a hi'rek, noha mindenki gyanftja, hogy a kutyak gyongysze­­me nyilvan nem korcs. A tbrzskonyvezes szamat nem ismerjuk, azonban azt elarulhatjuk olvasoinknak, hogy labrador retviver ku­­tyafajtarol van szo, s e na­gyon regi angol kutyafajta Uj-Funlandbol szarmazik. A kinologusok vadaszkutya­­nak tartjak es a kajtatoebek koze soroljak, amelynek tisztsege a suru bozotok­­ban es nadasokban valo kajtatas, az aprovad felku­­tatasa, felugratasa, felrop­­pentese es a lelott vad megkeresese, elhozasa is. A labrador retriever ennel sokkal tobbet tud. Rendki­­vul nagy kedvvel dolgozik, jol kezelheto, ennelfogva hasznos munkat vegez a korvadaszatokon. Manap­­sag a labrador retriever elegge elterjedt es kozked­­velt vadaszkutya. Evek ota jelen van a kutyakiallitaso­­kon. A huboi Horvath Janos kozismert vizslatenyeszto, es labrador retrivert is te­­nyeszt, fekete es aranysar­­ga valtozatban egyarant. Leginkabb a kutya munka­­kedvet es munkabfrasat di­­cseri. Nem tudni, hogy Buddy, az elnoki kutya mennyire ked­­veli majd a vadaszatot, am mindenkeppen hasznos es celszeru lenne, ha nem csak „szobakutya“ valna belole, hanem engednek neki, hogy osi foglalkoza­­sat, a vadaszatot u'zze, mert ennek a remek kutya­­fajtanak ez az elete... (mote) Csak nem rozsetosodik be?

Next

/
Oldalképek
Tartalom