Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-03-11 / 5. szám
Nines hailandosag a meqeqvezesre? Sajnos, nem egyszer megtortenik, hogy a nagypolitika kerdeseinek targyalasa kozben hatterbe szorulnak a helyi erdekek. Vermes termeszetvedok tuntetnek Bosnel, hangosan koveteljuk az Europahoz valo csatlakozast, es kozben nem tamogatunk olyan termeszetes koveteleseket, amelyek „csak“ egy regid igenyeit tiikrozik. Teny: minden a nagypolitika fuggvenye, es ettol mar csak az esunyabb, ha a nagypolitika visszael a regionalis kerdesekkel. Amikor szabadabb hatarokrol beszel, es egy lepest sem tesz ennek megvaldsitasa erdekeben. Vagy ha tesz is, akkor iigyesen titkolja. Valoszinubb azonban, hogy csak szamitasbol, esetleg nemtdrddbmsegbol allnak ugy a dolgok, ahogyan nem egy kisebb regio hataratkelojenek ugyenel tapasztaltuk. Ezek egyike a Medvesaljan talalhato Tajti kozseg melletti hataratkeld. Lesz-e hataratkeld? Az egyik legilletekesebb, dr. Marian Balaz, a fuleki Vamhivatal igazgatoja igy latja a dolgokat. — A hataratkelok ugyet a 756/1993-as kormanyrendelet szabalyozza. Ami a fuleki vamkorzetet illeti, ebben a regioban ket hataratkelot ir eld a rendelet, a kalondait es a tajtit. Az elobbit mar 1996-ban megnyitottak. A tajtit meg hamarabb, 1995-ben kellett volna megnyitni, de kulbnbbzd esuszasok miatt ez mind a mai napig nem valosult meg. Mi az ut kiepiteset vallaltuk, amely elkeszult. Odaat ket haz megvetelevel kellett volna biztositani a szlovak es magyar hivatalnokok hivatali helyisegeit. A legutobbi vegyes bizottsagi iilesen a magyar fel idot kert a kerdes atgondolasara es ahhoz, hogy eldontsek, szijkseg van-e erre a hataratkelore. — Azota milyen hireink vannak? — Azota semmi sem tortent. Mi kiepitettuk az ide vezeto utat, ami tobb millio koronaba kerult, ezzel teljesi'tettuk, amit vallaltunk, magyar oldalrol azonban, ugy latszik, nines hajlandosag a megegyezesre. Mindez mar csak azert is furcsa, mert a hatar innenso oldalan is magyarok laknak, ok kezdemenyeztek a hatarnyitast. A hataron tuli magyarsag megsegiteseben azonban ugy tunik fel neha, csak a latvanyos, hatasvadasz, politikai tokekent is kezelheto modszerek a kifizetodoek. Mede Geza vallalkozonak a hatar ket oldalan lakok kapcsolatairol teszem fel kerdesemet. — Elsosorban rokoni kapcsolatokrol van szo. Furcsa es kellemetlen, hogy ket szomszedos kozseg lakoi, kozeli rokonok, ha talalkozni akarnak, akkor legalabb 40 km-t kell utazniuk ahelyett, hogy barmikor atsetalhatnanak egymas portajara. Es ekkor meg nem beszeltunk a vallalkozasokban rejlo lehetosegekrol, amelyek szinten nagymertekben segitenek mind a munkanelkuliseg csokkenteset, mind pedig a lakosok gazdasagi joletenek emelkedeset. Mit szol mindehhez a magyar fel? Tajti Tibor a szomszedos, magyar oldalon fekvo Cered kozseg polgarmestere. — Polgarmester ur, nagyon sokan szeretnek, ha ez a hatar vegre megnyilhatna, es mindenki aztallitja, hogy ez csak a magyar felen mulik. Mi az igazsag ebbol? — En magam is nagyon sajnalom, hogy mindeddig nem tortenhetett meg, de azt kell mondjam, nem rajtunk mulik a dolog. Hiszen eppen mi, a videk polgarmesterei kezdemenyeztuk ezt a hatarmegnyitast, meg a kilencvenes evek elejen. Amint lathatja, mi szinten megtettuk, amit megtehettunk, hiszen itt a viz, a telefon es az aram. Most is van egy levelem Medgyesi Peter penzugyminiszter urnal, amelyre remelem, 30 napon belul valaszt kapok (a beszelgetes februar vegen keszult — a szerk. megj.). Es meg kell hogy mondjam: nem ez az elso level ez ugyben. Ami a lakohazakat illeti, a tulajdonosok mar akkor kijelentettek, hogy hajlandok eladni hivatali helyisegek letesitese vegett, az onkormanyzat is foglalkozott a kerdessel. Hatarozatunk van arrol is, hogy erre a celra telket is tudunk biztositani, ha netan uj epuletet kivannak epiteni. Sajnos, a felsobb korok reszerol itt semmifele erdeklodest nem latok. Remeljuk, van ra magyarazat, miert nem nyithato meg a Tajti— Cered hataratkeld. Vagy legalabb hamarosan megtudjuk, milyen — tan pozitiv? — eredmennyel zarult a magyar bizottsag evek ota tarto donteshozatala ebben az ugyben... HOGYA GYORGY (a szerzo felvetelei) Clinton kutyaja Kozvetlenul karacsony elott Bill Clinton amerikai elnok sajtoertekezletet tartott es bejelentette, hogy kutyajat Buddynak keresztelte, elhunyt nagybatyja emlekere. A teveben lathattuk, amint az elnok a csokoladebarna Buddyt setaltatja a Feher Haz pazsitjan. Amerikaiasan szolva: okel, tudjuk a kutya nevet. Am fajtajarol nem igen szolnak a hi'rek, noha mindenki gyanftja, hogy a kutyak gyongyszeme nyilvan nem korcs. A tbrzskonyvezes szamat nem ismerjuk, azonban azt elarulhatjuk olvasoinknak, hogy labrador retviver kutyafajtarol van szo, s e nagyon regi angol kutyafajta Uj-Funlandbol szarmazik. A kinologusok vadaszkutyanak tartjak es a kajtatoebek koze soroljak, amelynek tisztsege a suru bozotokban es nadasokban valo kajtatas, az aprovad felkutatasa, felugratasa, felroppentese es a lelott vad megkeresese, elhozasa is. A labrador retriever ennel sokkal tobbet tud. Rendkivul nagy kedvvel dolgozik, jol kezelheto, ennelfogva hasznos munkat vegez a korvadaszatokon. Manapsag a labrador retriever elegge elterjedt es kozkedvelt vadaszkutya. Evek ota jelen van a kutyakiallitasokon. A huboi Horvath Janos kozismert vizslatenyeszto, es labrador retrivert is tenyeszt, fekete es aranysarga valtozatban egyarant. Leginkabb a kutya munkakedvet es munkabfrasat dicseri. Nem tudni, hogy Buddy, az elnoki kutya mennyire kedveli majd a vadaszatot, am mindenkeppen hasznos es celszeru lenne, ha nem csak „szobakutya“ valna belole, hanem engednek neki, hogy osi foglalkozasat, a vadaszatot u'zze, mert ennek a remek kutyafajtanak ez az elete... (mote) Csak nem rozsetosodik be?
