Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-02-25 / 4. szám
Uedett nbuenqeinlc Nyari tozike (Leucojum aestivum — bledul’a letna) Ha aprilis vegetol junius elejeig nedves-tocsogos arteri reteken, vagy nagyobb mocsarakat korulolelo legelokon, esetleg kaszalokon setalgatunk, Del- Szlovakia minden nagyobb siksagan konnyen rabukkanunk egy kedves, harangviragszeruen bokolo, szep, feher, nagy es tobbviragu novenyre. Elso pillantasra hajlamosak lehetunk arra, hogy valamilyen nagyobb es keson viragzo hoviragot latunk, ami nem is olyan nagy tevedes, hisz az amarillisz-felekhez (Amaryllidaceae) tartozo tozikek valoban kozeli rokonsagban allnak a hoviragokkal, bar nem azonosak veluk. Ennek ellenere a rokon tavaszi toziket is sok helyen osszetevesztik a hoviraggal, mert nyilasuk ideje egybeesik az utobbival es kicsit hasonlftanak is. A nyari tozike sok mindenben kulonbozik a ritkabb tavaszitol: joval kesobb viragzik, egy szaron 3-5-7 virag is lehet (a tavaszinal egy, ritkabban ketto), inkabb napos, nyfltabb helyeken el (a tavaszi tozike elsosorban az arteri tolgyes-korises ligetekben). A „mi“ szep kis feher viragunk csak ott tud megelni, ahol tavasszal bosegesen van nedvesseg es nyaron sem huzodik le a talajvfz szintje melyebbre nehany centimeternel a kotott, agyagos, reti talajban. Egyebkent hagymas noveny, tehat jol tud alkalmazkodni az atmeneti szarazsaghoz. Elviragzas utan is sokaig iiden zoldek nagy, landzsaszeru levelei. A nyari tozike letet ket tenyezo veszelyezteti. Egyik az emberi gyujtoszenvedely, amit nehez eszervekkel legyozni — pusztan birtoklasi vagybol sokszor Vidrafu (Menyanthes trifoliata — vachta trojlista) A hegyvidekeken ude lapreteken, a sfksagon inkabb a tozeglapos mocsarakban el ez az igen szep es feltuno vedett noveny. Barhol is latjuk, erdemes a kozeleben ovatosan lepkedni, hisz elohelyein a talaj rendszerint suppedekes. Vastag gyoktorzsei terjedelmesek es ahol surun nonek, meg az ember sulyat is elbirhatjak — de az ovatossag itt sem art. A hatalmas es ude zold, oriasi loherere emlekezteto levelei hosszu szaron nonek ki a gyoktbrzsbol. Viragai pompazatosak — a szirmok feherek, fodrosak, amelyeket lilasrozsaszin kehely olel korbe. Tudomanyos neve gorog eredetu „menyein“ azt jelenmarekszamra szedik csokorba, hogy nehany oraval kesobb majd hervadtan elhajitsak. Meg rosszabb, ha kiassak es hagymait sziklakertbe telepftik, ahol nem marad meg, mert elegendo mozgo viz hianyaban kiti, hogy „szep“, illetve „feltuno“, amit valoban megerdemel. Csaknem egesz Europaban elterjedt noveny, de a Karpat-medenceben mar inkabb „maradvanynovenyek“, azaz szaknyelven „reliktumnak“ szamft, mivel feltetelezheto, hogy a legutobbi jegkorszakot koveto huvosebb eghajlat emleket orzi nalunk. Letet elsosorban elohelyeink pusztulasa veszelyezteti, kulonosen a sfksagi lelohelyek tunnek el rohamosan. Mivel a gyogynovenyek regebbi jegyzekeiben is szerepel, sok helyen — a torvenyes vedelem es veszelyeztetettseg ellenere — is tomegesen gyujtik, pedig mint gyogynovenyt, termeszetvedelmi okokbol, erdemesebb eszaki orszagokbol importalni, ahol gyakoribb es elterjedtebb. szarad, vagy a pango vizben kirothad. Meg ettol is jobban veszelyezteti letet a nedves retek lecsapolasa vagy felszantasa. BOGOLY JANOS (a szerzo felvetelei)
