Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-02-25 / 4. szám
Egy nagymegyeri kft. nevdben a kovetkezo kdrddssel fordult szerkesztosegiinkhoz K. J. olvasdnk: negy eve berelnek ket irodahelyisdget. Egy honappal ezelott uj berleti szerzodes-javaslatot kaptak, amelyben az eddigi ndgyzetmeterenkenti berleti dijat a duplajara emeltdk. Ezt a szerzodest a tdrsasdg nem fogadta el, mivel ugy tudjak, bogy a bdrleti dij felsd hatarat jogi norma szabja meg. A tulajdonos a kft.-nek felmondott 6s felszblitotta: azonnall hatdllyal mindkdt haszndlatban levo helyiseget uritsenek ki. Megteheti ezt a tulajdonos? A pontos valaszadashoz ismerni kellene az eredeti bdrleti szerzddest. A nem lakas celjara szolgald helyisegek berletenek felmondasat jogszabaly rogzfti, megpedig az 1990. evi 116. szamu torveny 9. paragrafusa. Szerinte meghatarozott idore kotott berlet az emh'tett ido elteltevel szunik meg. Ezt az idot mindkdt szerzodo felnek respektalni kell. A berbeado a meghatarozott ido eltelte eldtt is felmondhatja a berletet, ha pl. a berlo az ilyen helyseget a szerzodeses feltetelekkel ellentetes modon hasznalja, vagy ha a berlo tobb mint egy hdnapot kdsik a bdrleti dij, illetve a berlettel kapcsolatban nyujtott tovdbbi szolgaltatdsokdrt jdrd teritds megfizetdsevel. A tdrvdnyben kilenc pontban szerepelnek az okok. Ezek kozott azonban nem Idtezik olyan, amely szerint a hatarozott idore szo- Id berlet akkor is felmondhatd lenne, ha a berlo nem egyezik bele a berleti dij emelesebe a meghatarozott ido letelte eldtt. A felmondasi idot a torvdny minden esetben harom hdnapban dllapitja meg. Tehat a bdrbeadd felmondhat az Onok kft.-dnek, de nem azonnali hatallyal, amennyiben nem vetettek a torvdnyben megszabott feltetelek ellen. Ami a berleti dij felso hatarat illeti, valoban egyes esetekre vonatkozoan meg van hatarozva az un. maximalis berleti dij, espedig az SZK Pdnzugyminiszteriuma 1/1993. hirdetmenye szerint. A miniszteriumi hirdetmeny csak az egyes kozerdeku tevekenysegeket vegzo fizikai vagy jogi szemelyekre (pl. szocialis szolgaltatasokat vegzo cegek es egyenek, az oktatasugyi letesitmenyek, egeszsegugyi intdzmdnyek, kbzigazgatdsi hivatalok stb.) vonatkozik. Altaic ban a berleti dij meghatdrozdsa a bdrbeadd ds a bdrlo megdllapodasan mulik. L. Z. rozsnydi olvasdnk tavaly drettsdgizett a kassai ipari szakkozdpiskolaban. Tanulmanyai befejeztdvel munkdba dllt. Most azonban ugy gondolja, hogy esti tagozaton tovabb tanulna. A tanulmdnyi feltdtelek nagyon szigoruak, ezdrt a munkahelydt ott akarja hagyni ds csak a tanulasnak kivanja szentelni idejdt ds erejdt. Az illetdkes munkahivatalban azonban ugy tajdkoztattak, hogy ha esti iskolaba jar, akkor nem vehetik dt nyilvdntartdsba, munkanelkiili segelyt nem kaphat. Kdrdezi, vajon mibol dljen akkor, ha ez igy van? Sajnos, el kell szomoritanom. A foglalkoztatasrol szold 1991. evi 1. szamu torveny 7. paragrafusa szerint ugyanis csak az kerheti a munkanelkuliek nyilvantartasaba valo felvetelt, illetve csak az veheto fel a nyil vantartasba, aki nem kdszul folyamatosan a leendo hivatasara. A torveny szerint a leendo hivatasra vald felkeszu- Idsnek mindsul, ha valaki a kdzdpiskolai, vagy foiskolai, esetleg mas iskolan folytatott tanulmanyainak befejezese utan ugyanazon az iskolan, vagy mas iskoldban folytat tovdbbi tanulmdnyokat. A kozvetlen szo itt azt jelenti, hogy ha pl. juniusban befejezi az egyik iskolat ds szeptemberben a tanulmanyait ismet folytatja valamilyen iskolan. A torveny nem tesz kuldnbsdget a nappali, esti, vagy levelezo tagozat kdzbtt. Ha azonban nappali tagozaton tanul tovabb, akkor az iskolatorveny es as idevago eldirasok szabalyozzak a diakok szocialis helyzetet. Nem ugy az esti tagozatosoknal, akikrol feltetelezheto, hogy munkaviszonyban vannak, vagy esetleg vallalkoznak. Tehdt ha olvasonk tovabb kdszul a leendd hivatasara, akkor helyzetet az iskolatorveny ds mas jogi normak szabalyozzak. Ha viszont esti formaban vagy levelezo tagozaton tanul, es nem dolgozik, akkor csak azert veheto a nyilvantartasba, hogy munkanelkuli. Mivel a tavtanulas munkavegzes mellett valosul meg, ez nem meghatarozo tenyezo. DR. GYORGY ISTVAN LL a j y ill m Ik 1 a Lb Lb u td _rJ 3J az ember ugy dont, hogy meg akar valtozni, elsosorban el kell dontenie, hogy milyen mertekben es mit akar az eletben elerni. Es nem eleg csupan azt mondani, hogy igy ez tovabb nem mehet, nem lehet igy elni, valami jobbat akarok, mert ez meg nem segit, tenni is kell erte. Es a kituzott celokat pontosan meg is kell hatarozni, hogy megfeleloen tudjuk veghezvinni. Az elet minden szakaszaban, teruleten felmerulnek problemak es celok, amelyeket lepesrol-lepesre kell megoldani, nem pedig a kozepebe vagni a dolgoknak, mert akkor meg rosszabbul sulhet el minden. A valtoztatasok es valtozasok nem az egyeniseg magjanak kicserelest igenylik, hanem azt, ami ezt a magot betakarja, beburkolja es gyengiti. Nem arrol van szo, hogy masvalakive, hanem hogy kedvesebb, erosebb es szabadabb emberrd valtozzunk. Ha onoknek gyakran jutnak eszukbe a kovetkezo felsorolt gondolatok, ideje valtoztatni az eletstflusukon, eletukon: Ahogy most elek, nem az, amit valojaban akarok. Az eletemben szinte semmi nem tortenik. Remelem, hogy egyszer ratalalok arra a ferfira/nore, aki hozzam illik es minden rendbe jon. Alapjaban veve egeszen mas vagyok, csak neha masnak mutatkozom. Gyakran erzem magam nehezkesnek es passzivnak. Nem azzal foglalkozom, amirol mindig is almodtam, de sajnos mar nem valtoztathatok a helyzeten. Ha masak lettek volna a szuleim, mint amilyenek, biztosan boldogabb lennek. Tdbbszor vagyok beteg, mint egeszseges. Masok egyszeruen boldogabbak es szerencsesebbek, mint en vagyok. Szivesen valtoztatnek mindenen, de sajnos mar keso. Ki kell kerulnom ebbol a helyzetbol, de aztan hogyan tovabb? Mas korulmenyek kdzott biztosan jobban ereznem magamat. 7 tipp a pozitiv valtozasra 1. Minden embernek a sajat kezeben van az, am ire a boldogsaghoz szukseg van. 2. Minden gyengeseg mogott ott lapul egy bizonyos eros oldal is. 3. Minden viselkedesnek pozitfv ertelme is van. 4. Minden szituacioban mindig van harom lehetoseg. Aki csak egyet lat, elakad. 5. A mereg lehetoseget ad az okulasra. 6. A feltalalasok mulatsagosak. 7. Magunk felelunk azert, ami velunk tortenik.
