Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-02-25 / 4. szám

Kertesznaptar Adjon gazdag termest a konyhakert Marcius - vagy regiesen bojt mas ha­­va - elso felenek nevezetes datuma a Gergely nap (marcius 12.) „Gergely nap is ritka, ha jo, hideg, szeles, sok­­szor van ho“ olvashato a regi paraszt­­kalendariumban. A honap elso fele a hidegturo zoldsegfelek vetesenek kezdete. Azok szamara, akik konyha­­kerttel rendelkeznek, osszefoglald at­­tekintest adunk a most vetheto zold­segfelek termeszteserol. A zoldborsot 20-30 cm sortavol­sagra, 4-8 cm melyre vessuk. A mag a csi'razokepesseget 4-6 evig tartja, es 6-8 nap alatt csi'razik. Ajanlott faj­­tak: Cezar, Minox, Ujmajori ko­­rai. Keles utan a talajt sekelyen lazitsuk, s a tovabbiak soran meg egy-ket alkalommal kapal­­juk. Szaraz idoben 25-30 mm viz­­adaggal ontozzuk. Erre kulondsen a viragzas idejen van szukseg. A szabadfoldi retket 25-30 cm sortavolsagra, 2-3 cm melyre vessuk. Magja 3-4 evig csirakepes es 6-8 nap alatt csi'razik. Ajanlott fajtak: Scharo, Pegaso. Keles utan a talaj gyomoso­­dasa, tbmorddese szerint kapaljuk. Rendszeres (15-20 mm-es) ontbzes­­sel korabbi es jobb minosegu termest kapunk. Szakaszosan szedjuk, egy­­ket naponkent a fejlettebb gumokat. Szedes utan ugyeljunk arra, hogy a nedves levelzetu retek gyorsan beful­­led. A fejes salatat 30 cm sortavolsag­ra, 1-2 cm melyre vessuk. Magja 4-5 evig csirakepes, es 3-4 nap alatt csi­­razik. Keles utan sekelyen lazitsuk, kesobb gyomosodas es nagyobb esok utan feltetlenul kapaljuk. Ne­­hanyleveles allapotban 20 cm sorta­volsagra ritkitsuk, paras, borus ido­­ben, vagy a delutani orakban. A fejes salata sekelyen gyokeresedik, ezert naponta kisebb (15-20 mm-es) viz­­adaggal ontozzuk. A naponkenti, fris­­si'to dntozest meghalalja. Szakaszo­san vaghatjuk a fejesedes utemeben. Csak a felhasznalas elott mossuk meg, mert fulled, nyalkasodik. A sza­­badfoldi termesztesre ajanlott fajtak: Clarion, Action, Ovation. A spenotot 20 cm sortavolsagra, 3 cm melyre vessuk. Magja 3-4 evig csi­rakepes, 5-6 nap alatt csi'razik. Keles utan a sorok kozet sekelyen lazitsuk, kesobb a talaj kergesedeset es gyo­­mosodasat ne engedjuk. Szaraz ido­­jaras eseten ontozzuk (15-20 mm­­nyivel), a talaj ne legyen tul nedves, mert akkor a spenot fogekony lesz a betegsegekre, es a levelek szaraz­­anyag-tartalma is csokken. A szedest 4-5 lombleveles korban kezdhetjuk. A mosott levelek hamar befullednek. Ajanlott fajtak: Vital, Matador, Viroflay. A soskat 25-30 cm sortavolsagra, 2-3 cm melyen vessuk. Magja 3-4 evig csirakepes, 10-12 nap mulva csi­­razik. A kerti fajta magja kaphato. Ke­les utan, majd a gyomosodas, talaj­­cserepesedes merteke szerint seke­lyen kapaljuk. Ritkabban ontozzuk, mint a spenotot, de nagyobb (25-30 mm-es) vizadaggal. A nyar folyaman kepzodo magszarakat folyamatosan tavolitsuk el. A kelest kovetd 3-4. ho­­napban szedheto. Meltatlanul melldzott gybkerzoldse­­gunk a pasztinak, mely regebben - a romaiak altal is hasznalt levesizesito - a sarga­­repat es a zellert is helyettesitette. Tap­­erteke nagyobb mint a sargarepae. Gyo­­kere a petrezse­­lyemhez, levelzete viszont a zellerehez hasonlit. Hidegturo no­­veny, gyokere telen is a sza­­badban hagyhato. A maso­­dik evben magszarat fej­­leszt, es magot erlel. Tobb fajtaja ismert, s kdzuluk leg­­inkabb a Felhosszu feher kaphato. A laza szerkezetu talajt kedveli. Az erosen kotott talajon a gyokerek minosege gyengebb. Az aranylag hosszu (180-210 napos) te­­nyeszideje folytan marcius elso fele­­ben kell vetni. A magvakat 0,5-1,5 cm melyre, 30 cm-es sortavolsagra ves­suk. Egyevesnel regebbi magot ne vessunk, mert nagyon rosszul csira­­zik. Az elvetett mag 20-30 nap mulva kel ki. A kapalast kozvetlenul a keles utan kezdjuk, majd a gyomosodas merteke szerint ismeteljuk: 4-5 leveles allapotban egyeljuk. Ontozni nem szukseges, mert a talaj vizkeszletet jol hasznositja. Ha a fejlodese vontatott, akkor feltragyazzuk. Fatyolkonnyu takaras Nyugat-Europaban mar evekkel ez­­elott nagy sikert aratott a fatyolfolia. Pillekonnyu, a novenyzetre kozvetle­­nul rateritheto, a vizet es a levegot egyarant atereszti. Alkalmazasaval ta­­vasszal 7-10 napos koraisagot lehet elerni, fagy vedelmet nyujt, a noveny­­zetet megvedi az egyes kartevoktol, osszel pedig lehetove teszi a tenyesz­­ido 2-3 hettel valo meghosszabbitasat. Az egyes zoldsegfelek a nagyobb hozam elerese erdekeben kiilonbozo idotartamig kell, illetve szabad fatyol­­foliaval takarni. A vasszerkezetet nem igenylo takaras alatt a novenyek dina­­mikusan es egyenletesen fejlodnek. A takaras novenyvedelmi hatasa sem elhanyagolhato. Peldaul a vetestol a A futorozsa viragzasat serkenthet­­jtik, ha az egyeves hajtasokat kozel viz­­szintes helyzetben rogzitjuk, fgy a rajta elhelyezkedo rugyek tobbsege vi­­ragban vegzddd hajtast nevel betakaritasig takart soskat, spenotot a leveltetu, a zoldborsot es zoidbabot a leveltetu, a lombrago hernyok, a moly­­kartevok, sot a zsizsik karteteletol is megovjuk. A veteskor, vagy a palanta­­zas utan leteritett fatyolfoliat a fejes salatarol, a retekrol es a karalaberol 5-10 nappal a betakaritas elott ve­­gyuk le, igy a novenyzet ugyszolvan teljes vedelmet kap a leveltetvekkel es a gyokerlegyekkel szemben. A kar­­fiolt, a korai kaposztafeleket, a sarga­­repat, a petrezselymet, a zellert, vala­­mint a bimboskelt 3-4 hettel a szedes elott ajanlatos kitakarni. Az uborkan, a sarga- es a gbrog­­dinnyen, valamint a szamocan - a vetes vagy az ultetes utan - maxima­­lisan 4-6 hetig (a noviragok megjele­­neseg) lehet „alkalmazni“ a fatyolfoli­at. A kartevok elleni vedekezes, vala­mint a novenyzet gyorsabb fejlodese szempontjabol ez is nagy elonyt je­­lent. A fatyolfoliat lazan teritsuk az agya­­sokra, s a szeleit azonnal rdgzitsuk. Takaraskor hatarozzuk meg a foliale­­vetel alkalmabol varhato novenyma­­gassagot. Ellenkezo esetben a taka­ras akadalyozza a novenyzet noveke­­desi eletteret. Takaraskor ugyeljunk arra, hogy a bebntozes hianya csokkenti a fatyolfo­lia hoszigeteld kepesseget. Ahhoz, hogy lehuleskor, illetve fagy eseten a fatyolfolia megfelelo vedelmet nyujt­­son, optimalis talajnedvessegre van szukseg, melybol lehuleskor para csa­­podik ki a folia mikronyilasaira: ez ke­­pezi a hoszigeteld reteget. A fatyolfolia elettartamanak megovasa erdekeben ugyeljunk arra, hogy kitakaraskor vagy a folia vegleges felszedesekor a rogzi­­to foldreteg nedves legyen. A nedve­­sen osszehajtogatott es tarolt folia pe­­neszedik, s elettartama csokken. Az oszibarackfak pusz­­tulasa es a vedekezes Az oszibarack rakosodas, fapusz­­tulas kialakulasanak megelozesere, il­letve lekuzdesere kovetkezdk a lehe­­tosegek. ▲ A metszesi ido megvaltoztatasa, mivel a korokozdk leggyakrabban a metszesi feluleten tamadnak. A regi gyakorlat szerint az oszibarackfak metszese az enyhe teli napokon tor­­tent, amikor a fak a legfogekonyabbak. Szukseges tehat a metszest aprilis­­majusban vegezni, amikor a fak egyal­­talan nem, vagy csak kevesbe foge­­konyak a Pseu­domonas syringae bakteriumra es a Cytospora cincta gombara. ▲ Metszes elott feltetlenul fertdtlem'tsuk a metszdollot es a fureszt: Ajatin, Formalin. Mind a gomba, mind a bakterium ugyanis a munkaeszkozzel atviheto. A munka­­eszkbzok ilyen oldatba valo ketperces bemartasa, utana vfzben torteno le­­mosasa megfelelo vedelmet nyujt a korokozok tovabbhurcolasara. ▲ A metszes elott es utana perme­­tezzunk. Celszeru a metszes elott 2 %-os bordoileves permetezest adni. A metszes utani permetezes megismet­­lese a metszesi feluletek lezarasat szolgalja. ▲ A gomba fertozese irant a met­­szett feluletek 29 napig is fogekonyak, ezert indokolt a metszett feluletek le­­zarasa. ▲ Az oszibarack-csemetek a fais­­kolabol valo felszedesetol kezdve szamtalan serulesnek vannak kiteve. Ezek karosan befolyasolhatjak az uj telepftesek sikeresseget. A gyumol­­csbsokben peldaul a nyulragas es a talajmunkak soran a mechanikus se­­rulesek mind fertozesi kapukka val­­hatnak. Dfsz- es rozsafaink metszese - ritkftasa Diszfainkat - akar osszel, akar most, tavasszal ultettuk - aszerint kell megmetszeni, hogy suhangot vagy koronas fat vasaroltunk. Akkor nevel­­hetunk szep koronat, ha 2-2,20 m magassagban vagjuk vissza a diszfa­­csemeteket, hogy elagazzanak es uj hajtasokat neveljenek. A koronas dfszfakat csak mersekelten vagjuk, metsszuk vissza, amennyiben tul hosszuak es ritkan allok. Rozsaink metszeset es ritkftasat is folytathatjuk. A metszeskor merlegelni kell, mennyire fejlettek rozsatbveink. A gyengebbeket nagyobb mertekben metsszuk meg, az erosebbeket hosszabbra hagyjuk, a futorozsat pe­dig ritkftani szukseges: az eloregedett agakat tavolitsuk el. A pinceben vagy mas fagymentes helyen teleltetett, es tavasszal a kert­­be kihelyezheto novenyeket, peldaul a leandert, kukoricalevelet es a palmali­­liomot, alaposan ontozzuk be es tisz­­tftsuk meg az elszaradt reszektol. Csak akkor helyezzuk a szabadba, ha mar ejszakai fagyoktol nem kell tarta­­nunk. CSIBA LASZLO

Next

/
Oldalképek
Tartalom