Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-02-09 / 3. szám
Kamaszok a nevelesrol Az Eurdpaban vegbement valtozasok az elet minden teriiletet erintettek, tehat a csalad sem kepez kivetelt. Ennek kovetkezmenyei elsdsorban a 13—16 evesek koreben nyilvanulnak meg leginkabb. A berlini Europai Muvelddesi Kozpont es a Szabad Egyetem eppen erre a korcsoportra osszpontosi'totta figyelmet. Felteteleztek, hogy az egyes orszagokban hasonlo gondok merulnek fel, s ezert 1993-ban ugy dontottek, Kelet- es Nyugat-Berlinen kivul tovabbi 10 nagyvarosra terjesztettek ki kutatomunkajukat. Ezek koze soroltak Pozsonyt is. A felmerest azonos kriteriumok alapjan vegeztek, hogy az eredmenyek osszevethetoek legyenek. A kerdoi'v 61, reszletekre kitero kerdest tartalmazott, amelyet a gyerekek nevtelenul, a tanfto jelenlete nelkul valaszolhattak meg ket oran belul. Osszesen 309 fiu es 290 lany vett reszt a felmeresben, az alapiskolak 7-8., illetve a kozepiskolak 1-2. evfolyamanaktanuloi voltak. A kerdesek a csaladdal, a tarsadalommal, az iskolaval, a szocialis kornyezettel kapcsolatos velemenyukre vonatkoztak. Erdekesek a csaladdal osszefuggo megallapi'tasok. A megkerdezett gyerekek 86,3 szazalekanak munkaviszonyban volt a mamaja. Az apak 3,6, az anyak 6,2 szazaleka volt munkanelkuli. Figyelemremelto az a teny, hogy a tanulok 10,2 szazaleka nem tudta, a szuleinek tartos, illetve teljes, vagy csak meghatarozott tevekenysegre es idore szolo munkaszerzodese van-e. Az apak 35,4, az anyak 37,1 szazaleka alkalmazott, az elobbiek kozul 24,6 szazalek a vallalkozok aranya, a noknek viszont csak 7,8 szazalekuk valasztotta ezt a palyat. A megkerdezett gyerekek apjanak 48, az anyjanakpedig39,1 szazaleka diplomas. Ezek a tenyek azert figyelemfelkeltok, mert a gyerekek 15,6 szazaleka nem tudta, milyen vegzettsege van a szuleinek. Ez azt jelenti, nem talaltak idot arra, hogy a gyerekukkel a diakeveik tapasztalatairol, oromeirol, gondjairol beszelgessenek. Vagy a gyerekeket nem erdekli ez a tema? Pedig a gyakorlat igazolja: a vegzosbk gyakran valasztanak olyan palyat, amelyen szuleik eredmenyesek. A megkerdezettek 43,7 szazaleka szeretne elvegezni a foiskolat, egyetemet, muszaki vagy pedig kozigazgatasi vegzettsegre vagyik. Hogy lesz-e allando munkahelyuk, attol nem igen tartanak, ugyanis a jo kereseti lehetoseggel es a rovidebb ideig tarto sikerrel egyelore megelegednenek. Hogy a gyerek teljes vagycsonka csaladban no-e fel, annak felnottkorban nyomai maradnak. A megkerdezett tanulok 83,3 szazaleka el szuleivel, de Pozsonyban minden 11. gyerek apa nelkul nevelkedik. Nalunk is — ugyanugy mint szamos civilizalt orszagban — csokken a csaladtagok szama. Alig van haromnemzedekes csalad, a fiatal hazasok mielobb onallosulnak, es egy, legfeljebb ket gyermeket vallalnak. Igaz, ha kevesebb a gyerek, jobb anyagi felteteleket biztosithatnak szamukra, viszont a tobbgyermekes csaladban a gyerekek megszokjak a kollektfvat es az egymasrautaltsagot. A szlovak fovarosban a csaladoknak csupan negyedeben van harom gyerek, es a nagy csaladok szama rohamosan csokken. A lakaskorulmenyek is nagyban befolyasoljak a gyerekek fejlodeset, magatartasat, viselkedeset. A felmeresben resztvevoknek meglehetosen boseges az eletteruk, hiszen kozel negyven szazalekuknak sajat szobaja van. A szulokhbz valo viszonyukra vonatkozo kerdesekre adott valaszokbol kiderul: alapjaban veve jo az apahoz fuzodo kapcsolatuk (a valaszadok fele kivalonak minosi'tette), az anyjukhoz pedig meg tobbjuket fuzik igen eros erzelmi szalak. Ezek az „eredmenyek“ arra engednek kovetkeztetni, hogy ezeknek a fiataloknak idealis csaladi feltetelek adattak meg. Rossz, illetve elviselhetetlen viszonyokra statisztikai szempontbol elenyeszoen kis hanyaduk utalt. Szuleik nevelesi stilusat is ku- Ibnbbzoen fteltek meg a gyerekek. Apa/anya nagyon segitettek, amikor szuksegem volt ra, vigyaztak ram, tbrodtek vele, mit csinalok, mindig mellettem vannak, amikor kelI, soha nem buntettek — igy jellemeztek az apak 50 es az anyak 33 szazalekat. Az un. szabad nevelesi stflust illetoen a kovetkezo alh'tasok a jellemzok: hagytak, hogy azt csinaljam, amitakarok, barati hangnemben beszeltek, annyi szabadsagot adtak, amennyit kivantam, orultek, ha megbeszelhettuk a dolgokat — a nyolcadikosoknak sokkal kritikusabb volt a hozzaallasuk. Inkabb az apakra jellemzo ez a modszer, mig az anyakkal a szemelyes gondokra keresik a megoldast. Jgyekeznek mindig ellenorizni, nem hagynak onalloan donteni, szerintuk csak akkor vigyazok magamra, ha ok is mellettem vannak, nem latjak, hogy lassan felnotte valok“ — ilyen nezetek is elobukkantak. Elsosorban a hetedikesek „rottak f el“, hogy az anyjuk kisgyermeknek tartja oket, a nyolcadikosokat zavarja ez a magatartas, es szeretnenek onalloan donteni nemely kerdesben. Ok mar probaljak onmagukat is vizsgalni es ertekelni. Tulajdonkeppen ebben a korban kezdodik meg a szulok es a gyerekek kozti kotelek lazulasa, es a fiatalok a szelesebb tarsadalmi kapcsolatok letesftesere torekednek. Igyekeznek fuggetlenne valni, es a novekvo kritikajukkal egy idoben nem hajlandoak feltetlenul minden kotelesseguknek eleget tenni. Megnyilvanul ez a szemtelenseg bizonyos formaiban, az engedetlensegben, sot a negativizmusban is, amely a csaladban es az iskolaban is tapasztalhato. Ez ad okot panaszra a szuloknek es a pedagogusoknak egyarant, es ennek alapjan gyakran kerul sor konfliktusra a felnottek es a serdulok kozott. A fiatalok nagyon oszinten nyilatkoztak a buntetesrol mint nevelesi eszkbzrol. Tobbek kozott kifejtettek: apa/anya sohasem dicsert meg, nem tbrodtek vele, mit csinalok, ereztettek velem, terhukre vagyok, hogy nem kivant vagyok, sosem voltak mellettem, amikor szuksegem volt rajuk, gyakran megvertek, nem segitettek, ahogyan elvartam toluk. Hianyoltak: a szulok a fontos dontesekkor nem alltak mellettuk. A hetedikesek tobbszor panaszkodtak a veresre, mint a nyolcadikosok. Az apak alkalmaztak nagyobb reszt ezt a modszert — tunt ki a felmeresbol. A gyerekek gyakran erzik a szulok sertodottseget, melynek nem talaljak a gyokereit, es ezert erzik magukat feleslegesnek a csaladban. A serdulok nagyon erzekenyek a szulok egyes megnyilvanulasaira. Hianyzik nekik a dicseret es az elismeres mindket szulo reszerol. Ezt ugyanis osztbnzo, poziti'v nevelesi modszernek tartanak. DR. TAMASNE GAL VIOLA CSC. a Komensky Egyetem Pedagogiai Karanak tanara (A befejezes a kovetkezo szamban.)
