Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-12 / 1. szám
Kertesznaptar Januar vegeig /. kz intenzfv palantaneveles korszeru modozata a tapkockazas. A tapkockas nevelesnel a vegleges helyre valo kiulteteskor a gyokerzet nem seriil meg (a palantak ezert hamarabb alkalmazkodnak az uj kor ul menyekhez), s fejlettebb palantak kerulhetnek az uj helyre. Ennek koszbnhetoen a szedesi ido elobbre hozhato, ami a korai idoszak kedvezobb ertekesi'tesi arai miatt anyagi elonyt jelent. A korabbi ereskezdeten kfvul a tapkockas palantabol fejlddo novenyeknek nagyobb a termokepessege. Ez, foleg a rossz, gyenge termokepessegu talajokon - legalabbis a tenyeszidoszak elso feleben—csokkenti a rosszabb talaj kedvezotlen hatasat. A rovid tenyeszideju zold - segfeleknel (pl. fejes salata, karalabe) megfigyelheto, hogy egeszen a szedesig a tapkocka anyagabol veszik fel a tapanyagot. Bizonyos mertekben tehat a tapkocka a regebben alkalmazott un. feszektragyazas szerepet is potolja. A tapkocka keszftesenel - a magagy talajkeverekehez viszonyi'tva - nagyobb mennyisegu tozeget hasznaljunk, hogy preseleskor, az elkerulhetetlen erosebb tbmorftes ne szorftsa ki teljesen a kockabol a levegot, s a tozeg megfelelo szilardsagot adjon a tapkockanak. Gyengebb minosegu tozeg eseteben keverjunk hozza istallotragyat es tobb homokot. Az istallotragya nelkuli keverekhez okvetlenul adjunk nyomelemeket. Az emlftett igenyek kielegftesere legalkalmasabb az alabbi alapkeverek: 70-90 % homok (foleg folyami), ehhez kobmeterenkent adjunk 1 kg szuperfoszfatot, 0,5 kg kensavas kalit es 1 kg osszetett mutragyat. A soerzekeny zoldsegfelek termesztesenel (fejes salata) 25^40 szazalekkal csokkentj u k vagy teljesen mel lozhetju k a mutragyat. A nitrogenigenyes novenyek (paprika, kaposztafelek) palantainak nevelesekor 30-50 szazalekkal novelheto a mutragya mennyisege.Tapanyaghiany-tunetekjelentkezesekor az emlftett keverekhez is adhatunk istallotragyat: 15 %-resz (a nitrogenigenyeseknel 20 %) erett istallotragya az osszetett mutragyakat feleslegesse teszi, s az egyszeru mutragyakkal valo kiegeszftes is csak a foszfor, vagy kaliigenyes novenyek palantainak nevelesehez fontos. Az ilyen keverek 50-70 szazalek tozegbbl, 30-10 szazalek homokbol, 15 szazalek istallotragyabol alljon; ehhez kobmeterenkent adjunk 1 kg szuperfoszfatot es 0,3 kg kensavas kalit. Ha nines tozegunk, akkor azt reszben komposzttal, erdoben gyujtott lombfolddel, egyeb elbomlott szerves hulladekkal helyettesithetjilk, es novelhetjuk benne - 30-40 %-ig - az erett istallotragya aranyat. Regi, bevalt keverek receptje a kovetkezo: 1/3 resz istallotragya +1/3 resz homok-vagy konnyu valyogtalaj -+1/3 tozeg vagy komposzt. A jo minosegu tapkocka keszftesehez hasznalt keverek osszetetelen kivill nagyon lenyeges a megfelelo nedvessegtartalom. Ilyen allapotban a tapkocka elegge keplekeny, jol formalhato, de nem esik szet a preseles utan es nem is lesz tul vizes. (Jo, ha elobb egy-egy kisebb adagon kfserletezunk.) Esetenkent elofordulhat, hogy preselt tapkockak helyett kulonbozo anyagokbol keszult „cserepekben“ neveljuk a palantakat. Ilyenkor ezeket a tapkocka keszftesere osszeallftott keverekkel toltsuk meg. //. Mikor es milyen novenyvedo szerrel vegezzuk el a gyumolcsfak teli (lemoso) permetezeset? Ragaszkodjunk-e a regi, immar bevalt formakhoz, vagy batran nyuljunk az ujabbakhoz? A valasz egyertelmu... A leghatekonyabb es legesszerubb, ha batrabban alkalmazzuk az ujabb eljarasokat es novenyvedo szereket. A kbrnyezetvedelem (az ivoviz vedelme) is azt diktalja, hogy abbahagyjuk az Aborol es a Nitrosan alkalmazasat. Az alma- es a kortefakat az Aborol M 2-3 szazalekos, vagy a Nitrosan 50 0,5-1 szazalekos oldataval - ha van beloluk tartalekunk es a kornyezetvedelmi torveny is megengedi - keso osszel, a szuret utan es az elso derek megjelenese utan permetezzuk. fgy ezt a kellemetlen munkat nem kell a teli idoszakban elvegeznunk. Ez a beavatkozas meggyorsftja es egyenletesse teszi a lombhullast. Elosegfti, hogy a lehullott, fertotlenftett lombot beszantsuk vagy beassuk. Az un. teli permetezes helyett a kora tavaszit alkalmazzuk. Ezt a Frutapon 7 E 2-3 szazalekos, vagy a Olecekamet, illetve a Olecekalux 1 szazalekos oldataval vegezzuk. Az emlftett novenyvedo szerek megbfzhatb vedelmet nyujtanak a kartevok, a gombas betegsegek teli, illetve kora tavaszi alakjaival szemben. A novenyvedelmi munkat akkor vegezzuk, amikor ralephetunk a talajra, a kert talajat fogasolni, vagy gereblyezni lehet, s a homerseklet eleri a 15 C-fokot. Ezeket a permetszereket legjobb hatasfokkal a riigypattanas idejetol a rugyek un. egerfules allapotaig alkalmazhatjuk. A gyumolcsfak metszesenel kulon kell szolnunk az oszibarackrol. Az oszibarack-rakosodas, fapusztulas megelozesere, illetve lekuzdesere elsosorban a metszes optimalis idoszakanak megvalasztasara kell torekednunk. Tobb helyen az oszibarackfak metszeset meg mindig az enyhe teli honapokban vegzik, amikor a fak a leghatekonyabbak. Ezzel szemben a metszest ajanlatos aprilis—majusban elvegezni, amikor a fak egyaltalan nem, vagy csak kevesbe fogekonyak a Pseudomonas syringae bakteriumra es a Cytospora cincta gombara. A metszes elott es utan permetezzuk az oszibarackfakat. A metszes elotti permetezest - fagymentes napokon - mar most elvegezhetjuk a Kuprikol 50 0,6, a Kuproksat 0,5-0,6, illetve a bordoile 0,2 szazalekos oldataval. Az oszibaracknal es mas csonthejas fajoknal is elterjedt betegseg a mezgasodas. A mezgacsomokat (nepiesen „macskamezet“) valasszuk le a torzsrol. Helyet eles kessel metsszuk ki, majd benzinnel kezeljuk, s ezt kbvetoen kenjiik be fasebkatrannyal. CSIBA LASZLO Hem jogos? F. T. nyitrai olvasonk afelol brdeklbdik, milyen csal£di neve, vezetbkneve lesz gyermekbnek, amely mar a hazassag felbontasa utan sziiletett? Az utonevrdl es a csaladi nevrol szblo 300. szamu, 1993-ban elfogadott es 1994. januar 1 -jevel hatalyba lepett torveny egyes rendelkezesei a szuloi jogokat teljes mertekben tiszteletben tartjak. Peldaul a birosag is csak akkor avatkozik be a gyermek nevenek meghatarozasat illetoen, ha a sziilok kozott nem jott letre megallapodas. A nemzetisegekhez tartozo gyermekek sajat anyanyelvukon hasznalhatjak utonevuket. A gyermeknek legfeljebb harom utonevet adhatnak. A csaladi (vezeteknev) nevadaskor a szuloknek a hazassagkoteskor torteno megallapodasbol indulnak ki. Amennyiben a hazastarsak a hazassagkotes alkalmaval abban egyeztek meg, hogy kiki meghagyja az eddigi csaladi nevet, ugy meg kell allapodniuk abban, hogy a szuletendo gyermek a szulok melyikenek a csaladi nevet hasznblja majd. Az olyan szulok gyermekenek csaladi nevet, akik nem hazastarsak, a szulok kbzos megegyezese alapjan hatarozzak meg. Amennyiben nem tudnak megallapodni, ugy az egyikuk inditvanyozasara, vagy hivatalbol a birosag ddnti el, hogy melyik szulo csaladi nevet veszi fel a kbzos gyerek. Amennyiben az apasag ketseges es folyamatban van annak megallapftasa, vagy az apa nevet az anya titokbantartja, ugy a gyermek az anya csaladi nevet veszi fel. Orokbefogadas eseten az orokbefogadoknak joguk van az orokbefogaddsrol szblo hatarozat jogerore valo emelkedesetol szamftott hat honapon belul egybehangzo frasbeli nyilatkozattal az brokbefogadottnak mas utonevet valasztani, mint ami az anyakonyvben be van jegyezve. Ha az brokbefogadott 15 evnel idosebb, a newaltoztatashoz az o beleegyezese is szukseges. A kerdesere a vonatkozo torveny 4.§-a bekezdese ertelmeben valaszolhatok: az a gyermek, aki a hazassag felbontasarol szblo bfrosagi dontes jogerore emelkedesetol szamftott 300 napon belul szuletik, azt a csaladi nevet kapja, amelyben a szulok a hazassagkoteskor megallapodtak, amennyiben nem kerult sor az anya volt ferje reszerol az apasag jogeros megtagadasara. DR. GYORGY ISTVAN.
