Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-03-09 / 5. szám
QGraWQSfflmQ “ 3 <11.'J111J u J J fe) (9, Sokkalkonnyebb abbahagyni a drog haszndlatdt, mint dllandoan ellendllni a kisertesnek, amely a drog elvezetere csabit ujra es ujra. Milyen a jelenlegi helyzet Pozsonyban es Szlovakiaban? Ezt a kerdest sokszor teszik fel egyenek, intezmenyek egyarant. A statisztikai adatok szaraz felsorolasanal fontosabbnak tartom a statisztikai adatok altal megfigyelheto fejloddsi iranyzatokat. A kemenydrog-fuggosegben szenvedok nagy resze Pozsonybdl es a kornyekrol szarmazik. A nyilvantartott narkosok szama nagyjabol ketezer, tobbseguket a kozpontban nyi Ivantartjuk, de nehany tucatot a pszichiatriai rendelok is jegyeznek. A drogbetegek valos szamat csak felbecsulni lehet, a gyakorlatban a nyilvantartottak szamat kettdtol otig szorozzuk. Kulonbozo helyeken az adatok elterhetnek, feltetelezesunk szerint viszont Pozsonyban es kornyeken nagyjabdl hetezer kemeny drogtol f uggo beteg van. Gyakorlatilag szaz szazalekuk heroinista. A heroin fokozatosan minden nagyobb telepulesre eljut, de a fuggosegben levok szamat kevesebbre becsulik, mint Pozsonyban. Feltdtelezhetd, hogy a jovoben is a legtobb beteg Pozsonybdl ds a nagyobb varosokbol kerul ki. Ez mindenutt a vilagon igy van, mivel a narkosok a nagyobb varosok feld „huznak“, ahol jobbak az anyagi forrasok, nagyobb az anonimitas, de ott talalhatok a drogosokkal foglalkozd intezmenyek is. Az aliasban levobetegeka drogfuggok kb. 25 szazalekat teszik ki, a tobbiek munkanelkuliek. A narkosok 72 szazaleka ferfi, 28 szazaleka no. Az atlageletkor 20 ev korul mozog. A drogosok fele intravenasan veszi be az adagot. Jelenleg a kliensek fele munkanelkiili, de elmondhatjuk, hogy a fuggoseg kialakulasakor vagy iskolaba jartak, vagy dolgoztak — heroin tette munkakeptelenne dket. Ezt azert tartom fontosnak elmondani, hogy vilagos legyen az ok-okozati osszefugges, a szocialis szempont, tehat az, hogy osszefugges van a drogfogyasztas es a munkanelkiilivd valas kozt. Klienseink eseteben elobb jott a drog es igy vesztettek el az allasukat, nem pedig forditva. Rosszabbnak az olyan fejlodesi iranyzatok, amelyek azt m utatjak, hogy szaporodikaz intravenas narkosok szama. Rohamosan no az uj kliensek szama. Ne feledjuk, ha a narkosok szama eleri Pozsonyban a tizezret, minden 50 lakosra egy narkos jut majd. Statisztikai szempontbol ez meg nem fontos, sokkal fontosabb, hogy drogszinterunk allando mozgasban van, es rovid ido alatt kovetkeznek be a valtozasok. A Nyugattal osszehasonlitva nagyon alacsony a heroinistak dietkora. Ez a tendencia valtozhat, hiszen akik fiatalon kezdik el a narkozast es tulelok lesznek, emelni fogjak a narkos populacio atlagos eletkorat. Sajnos, a droggal egyre tobb kiskoru probalkozik, vannak kdztuk 11-12 evesek. (folytatjuk) Nemjogos? dnek 91. paragrafusa tartalmazza. A fentiekkel dsszefuggesben szolni kell a bdrezesrol. A szombatokert es vasarnapokert jaro bert a torveny nem szabalyozza. E kerddskort a kollektiv-, illetve az egydni szerzodeseknek kell szabalyozniok. Ez a kerdes tehat a munkaadd ds a munkavallalo, illetve a szakszervezeti szerv jogkorebe tartozik. Az unnepek alatt vegzett munkaert jaro ber, illetve berkedvezmeny kerdeskoret a bdrrol szdlo 1/1992 szamu torveny szabalyozza. Ennek ertelmeben az unnepnapokon elvegzett munkaert a beren kivul a munkavallalonak az atlagberenek 50 szazaleka jar potlekkent. A kollektiv szerzodesben vagy a munkaszezodesben ennel magasabb berpotlekot is meg lehet allapitani. DR. GYORGY ISTVAN A gyerekek szeretnek, hogy a felndttek elismerjek az o egyenisegiiket, hogy komolyan vegyekdket, hogy lehetosdguk legyen egyedul donteni es ddntdseikert feleldssdget vdllalni. Sok mdd van ennek eldrdsdre, de egy konkrdt „programot“ emlitenek, megpedig a gyerekek bekapcsolasat a hdzi munkakba, amellyel hatekonyan tudjuk fejleszteni feleldssdgtudatukat. Minden hdztartasban naponta vdgeznek kulonbdzd munkdkat — az egyikben tobb van beldle, a masikban kevesebb. Ez az dletkorulmenyektdl fugg, pdldaul a haztartas nagysagatdl, a szulok foglalkoztatottsagatdl, a csalad Idtszamatol, anyagi helyzetdtol, amely befolyasolja a szolgaltatasok kihasznalasat, a szokasokat. A haztartas vezetese regente kizardlag a nd feladata volt. Mara azonban ez sok csaladnai megvaltozott, minden csaladtagnak meg van hatarozva a feladata, amelynek elvegzesdert felelossdggel tartozik a tobbieknek. Ezt jd ha tudatositjuk, hiszen olyan korulmenyek kozt eliink, hogy a nok tobbsdge foglalkoztatva van, ds nem csak azert, mert egyenrangunak drzik magukat a fdrfiakkal, hanem mert az anyagi helyzet is kdnyszeriti oket, hogy minel hamarabb munkaba lepjenek. Ennek ellenere gyakoriak meg olyan csaladok, ahol a to haztartasi tennivalok elvdgzese ds a gyermekneveles a nd feladata, ami a nd tulterhelesehez vezet. A csaldd feladata, hogy idejeben es celszeruen bekapcsolja es bevezesse a gyerekeket ezekbe a mindennapos munkakba. Hogy mikords hogyan, az termdszetesen a gyerekek eletkoratdl, lehetdsdgeitol is fugg. Nem arrdl van szd, hogy szuksdgszeriien osszuk szdt a munkdt a csaldd minden tagjdra, hanem ezt csak minden lehetosdg alapos merlegelese utan tegyuk. Vegyuk figyelembe, hogy a gyerekeknek is vannak mindennapi teenddik, mint pdldaul a tanulas, jatdk, amelyektdl ha megfosztjuk dket, szintdn karosan hatna. Mikor a munkat elosztjuk, legytink azon, hogy a gyerekek is jelen legyenek, hallgassuk meg az d velemdnyiiket is, mi felelne meg nekik a legjobban, mit szeretnek csinalni. A fiukat hiaba fogjuk beosztani a mosogatasra, ha ok inkabb vallalnak a szemdt kihordasdt, a viragok dntozdsdt. Es forditva. A munka nemesit — ezek a tevekenysdgek fej leszti k a gyerekek kepessegeit, szokasaik kialakulasat, megtanulnak banni az drtekekkel, megtanuljak osszhangba hozni az egyeni es kozdssegi drdekeket, es nem utolsosorban megbecsulni a masik munkajat ds ertdkeit. Megis sokan nem hasznaljak ki a gyerekek lehetosegeihez merten nyujtott segitsdget, csak neha, alkalmankent veszik azt igenybe. Az apukak is jo peldaval jarhatnak elol fiaiknak, amikor kiveszik reszuket a haztartasi munkakbol. A lanyok inkabb segitenek az anyukaknak, nem kell dket annyit nogatni, mint a fiukat. Elvallaljak, hogy vigyaznak a kisebb testverre, naluk az anyai osztbn hamarabb megnyilvanul. Persze megeshet, hogy a gyerekre eso feladatot valamiert nem tudja elvegezni, ilyenkor kerje meg testveret vagy egy masik csaladtagot, hogy vegezze el helyette a munkdt, amit kesobb viszonoz—ez szinten fejleszti a felelossdgdrzetet. A kozds munka lehetoseget nyujt arra is, hogy a csalad osszetartson, tobb idot tolthetnek egyutt, es igy a sziildk is hamarabb felismerhetik, hogy gyermekeikben milyen kepessegek rejtekeznek, miben lehet ray uk tdmaszkodni, mit varhatnak el tdliik. KOLES ELEONORA pszicholdgus Or. Lubomir Okruhlica rovata
