Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-02-23 / 4. szám

Mi jar a munkanelkiilinek?

Elkeserito hirek keriiltek a kdztudatba. Egyesek tomeges elbocsatasokrol beszelnek, masok a kdzhasznu munkasok berenek csokkeneset kifogasoljak, es vannak olyanok, akiket az eddig nyujtott kdlcsondk sorsa aggaszt. Ezekkel a gondolatokkal kerestem fel JU Dr. Jan Sipos mernok urat, a Terebesi Jarasi Munkaiigyi Hivatal vezetojet, aki keszseggel valaszolt kerdeseimre.

— Teny es valo, hogy a jarasunk vezeto helyet foglal el a munkanelkuliek listajan. Tudna errol pontos adatokat mondani?

— A Toketerebesi jaras Szlovakiai viszonylatban a legnagyobb merteku munkanelkiiliseggel kiizd, amit a kilencvenhatos statisztika is alatamaszt. A jarasban 22,41 %-os a munkanelkuliek aranya, s a mult ev vegen 11 747 bejelentett munkanelkulit tartottunk szamon. Ezek a szamok — osszehasonlftva az elmult evekkel — eddig a legmagasabbak, aminek egyreszt az az oka, hogy tobbeknek ev vegen jart le a meghatarozott idore kotott munkaszerzodesuk peldaul azon iizemeknel is, amelyek szezonmunkasokat alkalmaznak tehat az epi'tkezesek vagy az erdeszet munkasai, es jelentos azoknak a szama is, akiket kozhasznu munkakra vettiink fel eppen az elmult ev vegeig.

—Es mi a helyzet az elore beharangozott tomeges elbocsatasokkal?

— Az elmult ev utolso honapjaiban valoban tobb nagyuzem jelezte ilyen jellegu szandekat, foleg a jaras deli reszen. A Kiralyhelmeci Allami Gazdasag peldaul 198 embed engedett el a privatizalast kovetoen, ugyanott, tehat Kiralyhelmecen a Butorgyar mar irasban jelezte, hogy 80 embed kfvan elbocsatani, a kozigazgatasban pedig 168 ember kapott felmondast az uj jarasok kialakitasat kovetd valtozasok miatt. Ezenkfviil ujabb felmondasokkal kell szamolni a mezogazdasagi uzemeknel, mint a velejtei vagy bodzasujlaki Allami Gazdasag, ahol az elbocsatottak szama kb. 150-re teheto. A tobbi kisebb uzemtol elbocsatottakkal egy utt tehat az elengedettek, illetve a felmondasi idoben levok szama kb. 700 az elmult honapokban.

— Mit kfvan tenni a hivatal ez iigyben, milyen kozponti intezkedesekkel lehet szamolni, es mikent mutatkozik ez meg itt a jarasban?

—A mezogazdasagi jaraskent szamon tadott Terebesi jaras mezogazdasaga valojaban nagyon is gyenge. A regebben ipari-mezogazdasagi jarasnak kikialtott jaras egy egyre gyengiilo mezogazdasaggal es gyakorlatilag semmilyen iparral nem rendelkezik! Hiszen eppen az iparban kellene, hogy munkalehetdseget talaljanak az emberek, ugyanakkor azt latjuk, hogy a jarasban az Elelmiszer-kombinaton kfvul —amely mar magaban foglalja a Deva iizemet is — gyakorlatilag nines meg egy nagyuzem. Ez az egyetlen, amely az utobbi ot evben ugy-ahogy tadani tudja az alkalmazottait, ami olyan ezerezerotven embed jelent. Megszunt a galszecsi Strojstav vallalat, a helyebe lepo ket kft. talan ha ketszaz embed foglalkoztat, es a gyadasban nem lehet szamolni semmifele fellendiilessel. A Tesla ceg helyen mar csak a ket ejjelior van es a felszamolok. A jarasban valamikor legnagyobbnak szamfto ipari ceg, a Vagonka is a valamikori ezerharomszaz munkas helyett csak valami ketszazotven embed alkalmaz, egy meglehetosen gyenge gyartasi programmal. A tiszacsernoi atrakodo allomast mar meg sem emlitem, hiszen mindenki tudja, mennyire nines kihasznalva a kapacitasa. Mindent osszevetve tehat nines a jarasban egyetlen nagyuzem sem, amelyben tomegesen lehetne alkalmazni embereket. Ami pedig a kaefteket es az iparban vallalkozokat illeti, azok megelegszenek a husz-harminc alkalmazottal, igy a munkanelkiiliseg kezeleseben, enyhiteseben, egyaltalan nem lehet rajuk szamitani. Pedig eppen ez lehetne az egyik megoldas, ha uj vallalatok alakul - nanak, amelyek egyre tobb embed vennenek fel. Hivatalunknak termeszetesen modjaban all korrigalni ezeket az adatokat, azonban ez valoban nagyon kis mertekben javftana a helyzeten.

—Regebben un. atkepzesi tanfolyamokat szerveztek annak erdekeben, hogyaz emberek konnyebben munkat talaljanak. Folytatjak ezt a gyakorlatot?

— Igy van, egyik lehetosegunk az atkepzesi tanfolyamok szervezese, amiben nagyon rugalmasak vagyunk. Barmilyen nehez is a helyzet a munkapiacon, megis megprobalunk hozzaigazodni. Tudjuk peldaul, hogy aktivizalodik a ruhaipar. Ebben az esetben termeszetesen olyan iskolazasokat, kepzeseket szervezijnk, amelyek lehetove teszik az ujonnan beindulo szakmaba valo beilleszkedest. Masfelol olyan szakkozepiskolat vegzettek szamara szervezunk kepzest, akik nem tanultak a konyvelest vagy az informatikat. Atkepzo kozpontunk Terebesen van, ahol kuldnbozd szakmakban jelentkezo hianyokra probalunk reagalni. Sok fiigg attol, milyen a kapcsolat kozottunk es az illeto cegek kozbtt.

—Mi varhato a kdzhasznu munkak teren, kerhetik-e az onkormanyzatok, vallalkozok tovabbra is ezt a segftseget?

— A munkanelkuliseget csokkentendo nem marad mas hatra, mint kdzhasznu munkak bevezetesevel probalkozni meg akkor is, ha ezek csak szezonjelleguek, vagyis meghatarozott idore szolnak. Tehat tovabbra is lehet szamolni kdzhasznu munkasokkal, s amennyiben szolid, elfogadhato keresekerkeznek, mi minden egyes kervenyt figyelembe venniink.

— Tobben hangot adtak elegedetlensegiiknek azzal kapcsolatosan, hogy egyre kisebb az osszeg, amit a hivatal szamukra kiutal. Eddig meg harom es fel, negyezer koronas alappal szamolhattak, most jo, ha haromezer, illetve ketezerkilencszaz koronat kapnak, ami megadoztatva ketezerharomszaz koronara jon ki. Nem tartja ezt kevesnek?

— Nagyon oriilok, hogy szoba hozta a problemakat, med ez esetben felreedesrol van szo. Az osszeg, amit on ernh't, jarulek, mellyel a hivatal hozzajarul az alkalmazott fizetesehez. Nagyon sok vallalkozo visszael ezzel es csak ezt az osszeget fizetik az alkalmazottjanak, holott ismetlem, ez csak kiegeszfteni hivatott az o fizeteset. En magam mar tobbszdr szorgalmaztam, hogy a vallalkozok szamoljanak el az alkalmazottaknak adott fizetessel, sot mar olyan elkepzeles is szuletett, hogy ezt a jarulekot lecsokkentjuk a letminimumot kepviselo osszeg ala, hogy ezzel is kenyszeritsiik a munkaadokat egy rendesebb, elfogadhatobb fizetesi rendszer bevezetesere!

—A teruleti atszervezest kovetoen megalakultak a Nemzeti Munkaiigyi Hivatalok. Mi lesz a szerepiik, mennyire erinti ez a jaras deli, magyarlakta reszet?

— 1997. januar elsejetol ervenybe lepett a 387./96. sz. torveny, amely ezeket a viszonyokat hivatott rendezni. E torveny alapjan jott letre a Nemzeti Munkaiigyi Hivatal, amely a tripaditas elven mukodik, azaz egyenlo aranyban vannak benne kepviselve a munkaltatok, a szakszervezetek es termeszetesen a kozigazgatas kepviseloi. A torveny meg egy sor uj dolgot tadalmaz, akar a munkaed folyamodas formalis, akar a gyakorlati, vagy terminologiai oldalait illetoen. Modosul a kamatmentes kblcsbnbk felthtelrendszere is, tehat az uj eloirasoknak megfeleloen csak azok a munkaltatok juthatnak kamatmentes kblcsbnhoz, akik legalabb 300 alkalmazottat foglalkoztato tervezetet nyujtanak be, de ok is csak a Keriileti Munkaiigyi Hivatal engedelyevel juthatnak hozza. Oszinten szolva: nem hiszem, hogy a mi jarasunkban ilyesmire sor keriilne a kozeljbvoben.

— Del-Zemplenben vajon maradnak-e hivatalok, irodak az ott lakok iigyintezeset konnyitendd?

— Irasban kedem a Keriileti Munkaiigyi Hivatal igazgatojatol, hogy a Jarasi Nemzeti munkaiigyi Hivatal rendezhessen be Kiralyhelmecen egy kihelyezett reszleget, es most mar semmi ketseg nem fer hoz, hogy Kiralyhelmecen lesz kihelyezett reszlegiink — hogy pontosan milyen jogkorrel es milyen feltetelekkel, az tovabbi targyalasok temaja lesz.

HOGYA GYORGY (a szerzo felvetele)