Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-12-17 / 25-26. szám
Picasso mint orgazda? A parizsi Louvre-ban 1911. augusztus 21-en szenzacios lopas tortent: eltunt Leonardo da Vinci hires Mona Lisaja. A francia renddrseg oly ligyetlenul nyomozott, hogy nemzetkozi koznevetseg targya lett. A Paris Journal otvenezer frank jutalmat tuzott ki a nyomravezetonek. A festmeny nem keriilt elo, de egy rejtelyes szemely telefonalt a szerkesztosegbe, es kozolte: a Louvre-ban olyan gyalSzatosan rossz a mukincsek orzese, hogy par eve 6 is ellopott nehany antik szobrocskat, es kettot el is adott beldluk a baratjanak. A barat Pablo Picasso... A botranyba a parizsi muveszvilag masik hiressege is belecseppent - Guillaume Apollinaire. Nem elszalasztott alkalom A nevtelen informator Gery Pieret volt, szarmazasara nezve belga, folyekonyan beszelt angolul, franciaul, nemetul, flamandul, olaszul. Apja ismert brusszeli ugyved. A fiatalemberre fenyes jovd vart, de pszichopatikus szemelyiseg leven eppen a csaladjanak nem tetszo tulajdonsagait fejlesztette. Hazardjatekos, homoszexualis botranyok hose, kabitoszerkereskedd, szelhamos - de elsosorban tolvaj volt. Mindezen jellemvonasaihoz elbuvold mosoly es jo fellepes tartozott. Apro lopasokbol tartotta fenn magat. Apollinaire-rel az utcan ismerkedett meg - amikor lopott nyakkendoket arult. Rovidesen a parizsi bohemvilag kedvelt tagja lett. Pieret - maga allftja - 1907-ben lopott eloszor a Louvre-ban. Nem allt szandekaban, de az alkalmat nem szalaszthatta el. „Mar a felso emeletre indu/fam - meselte - amikor megpillantottam az egyiptomi regisegek termebe vezeto felig nyitott ajtot. A kincseket csak egy bobiskolo teremor vigyazta. Belem hasftott a gondolat, hogy milyen konnyen kivihetnem a kabatom alatt valamelyik kismeretu mutargyat. Atmentem az ugyancsak orizetlen termeken. Bo kabat volt rajtam. A foniciai teremben siricsend. Nyugodtan vegigneztem vagy otven szobrot es kivalasztottam egy noi szobrocskat". Kijovet meg utbaigazitast kert az ortol! A szobrot azon nyomban eladta Picassonak, otven franked, amit meg az ejjel elbiliardozott. Pieret verszemet kapott. Masnap egy feltunoen nagy fulu ferfifejet vitt ki, harom nappal kesobb hieroglifakkal ekes kovet. Ezek utan - emigralt. Picasso megszeppen Nem ketseges, hogy Picasso tudta, honnan szarmaznak a szobrocskak. Fenomenalis emlekezete mindent megdrzott, amit egyszer latott. Lelke melyen talan azzal mentegette az orgazdasagot, hogy az igazi tolvajok az archeologusok, mert kiastak a hispaniai kulturalis brokseg legertekesebbjeit, es a Louvre - mert elfogadta a mukincseket. 1911 -ben Pieret visszatert Parizsba tobb eves emigracidjabol. Elso utja termeszetesen a Louvre-ba vezetett. Semmi sem valtozott; az ember annyit lophatott, amennyit csak akart. A korlatlan rablas lehetosege csak Mona Lisa eltunese utan valtozott meg. A renddrseg teljes erovel nyomozott. Apollinaire es Picasso radobbentek, hogy a tu'zzel jatszanak. Apollinaire probalta ravenni Picassot, hogy adja vissza a szobrokat, mondja azt, csak probara akartak tenni a Louvre biztonsagi rendszeret. Pieret elmeselte a Paris Journal szerkesztosegenek csinyteveseit. Apollinaire es Picasso panikba estek, kulfoldre akartak menekulni, aztan megis maradtak, de a leheto leghamarabb szabadulni szerettek volna a kompromittalo szobroktol. De hogyan? Mukincs a szatyorban Egy taskaba tettek a szobrokat, es jarva az utcat azt lestek, hoi hagyhatnak el eszrevetlenul... A kincseket Apollinaire masnap vitte el a szerkesztosegbe - diszkreciot kerve. A renddrseg fulest kapott. Apoll i naire-t letartoztattak. Eleinte tagadott, de a bortonben bevallotta a mukincsrablasban jatszott szerepet, sot azt is, hogy a megrendelo Picasso volt. A renddrseg a festot is kihallgatta. Kedvese, Fernande Olivier emlekezese szerint annyira remegettakeze, hogy egyedul nem tudott feloltdzni. A szembesitesre (Apollinaire-rel a targyalasonkerult sor-ahol Picasso ismetelten gyavanak mutatkozott.) Otven evvel kesobb vallotta be egy nyilatkozataban, mennyire szegyelli magat emiatt. „Amikor a biro megkerdezte, ismerem-e eztaz urat, olyan felelem tort ram, hogy azt sem tudtam, mitbeszelek. Azt feleltem, hogy nem ismerem, sosem lattam." A bi'rak hittek Picassonak. Pieret nem kerult birdsag ele, sikerult idejeben elhajoznia Alexandriaba. A botrany Apollinaire-t viselte meg a legjobban. Igaz, hogy szabadlabra helyeztek, mert szamos francia fro kelt a vedelmere, de iszonyu megalaztatast kellett elszenvednie, a lapok cimoldalon kbzoltek bilincsbe verve... 1914- ben jelentkezett a francia hadseregbe (Picasso szerint azert, hogy megtisztitsa a nevet) ,1916-ban f ejser u lest szenvedett, de a frontot tulelte. A spanyolnatha vitte el 1918-ban. Mona Lisa a cipok alatt Mona Lisat 1914. december 14-en talaltak meg Firenzeben. Egy olasz munkas (akkoriban a Louvre-ban dolgozott), Vincenzo Perugia lopta el. Ket evig takargatta a hazaban, s amikor mar ugy gondolta, elcsitult az ugy, szerette volna eladni felmillio liraert (akkor mintegy 95 ezer dollarert). A mukereskedo azonban felt, jelentette az ugyet a rendorsegnek. Egy halom oreg cipo meg a mandolin alatt talaltak meg a renddrok Mona Lisat. A mukincstol vaj enyhe buntetest kapott. Egy evet es 15 napot ult.- Hogyan vitte el a kepet? - kerdeztek Perugiatol.- Megfogtam es a honom ala vettem - hangzott a valasz. (K. B.) Onarckdp 1901 Guernica Picasso es felesege. Olga Koklova orosz tancosno 1919-ben z....gK .
