Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-12-17 / 25-26. szám

Hiressegek tarhaza Londonban tartozkodni es madam Tussod-t meg nem latogatni, ez szinte lehetet­­len. Nem, nem arrol van szo, hogy kotelessegemnek erez­­tem beterni valamely roko­­nomhoz otorai teara. Madam Tussod ugyanis mar kozel 150 eve nines az elok sora­­ban (es nem is a rokonom). Viszont az eletmuvet, a vi­­aszfigurait, amelyek majd megszolalnak, latni kell. Nem csoda, hogy a muzeum Lon­don egyik legvonzobb attrak­­cioja koze tartozik. Mihelyt beleptem a muzeumba, furcsa erzes fogott el, amely vegig­­ki'sert az egesz latogatas alatt. Ne­­ha ugyanis nem voltam teljesen bi­­zonyos benne, hogy a kdrulottem levo emberek husbdl-verbol valok, vagy pedig viaszbol keszitettek oket. Olyan erzesem volt, hogy sok­­sok szempar nez ram. Az elso, aki a muzeumban „udvdzdlt“, Arnie volt. De azonnal ott termett egy fenykepesz is — va­­lodi, elo — s csak arra vart, hogy er­­deklodest tanusftsak szolgaltatasa irant, es maris villant a gep vakuja. Bizonyara jol tudja, mit adna ne­hany nd azert, ha az izmos Schwarzeneger kozvetlen kozele­­ben allhatna. A felvetelert, illetve ke­­pert, melyet a kijaratnal at lehetett venni, annyit kert, hogy azon negy tekercs filmet vasarolhattam volna... Arnold szomszedsagaban David Copperfield rdpdbsbtt, mellette pedig Dundee, a krokodil terpeszkedett. Sportolok egesz sorat csodalhattam: a vilag legismer­­tebb, mukorcsolyazdi, boxoloi, a Forma 1 ver­­senyzoi — mintha elnenek. Meg a hajszal­­erek is olyanok a kezukon, hogy azt hinne az ember, ver kering benniik. A muzeum masodik reszeben furcsa lat­­vany tarul elem: a polcokon levagott fejek, ke­­zek, labak... Egy vitrinben pl. szemeket allitot­­tak ki. A polcok elott pedig — mintha meszar­­szek mellett allna — veres kotenyeben mada­­me Tussod. Epp egy levagott fejrol keszit „masolatot“. Aztan egy videofelvetelen meg­­nezhetem, hogyan keszulnek manapsag a vi­­aszfigurak. A muzeum laboratoriumaban mu­­veszek csoportja apro reszletesseggel for­­malja a hires szemelyisegek hu masait. Meg az orrlyukukat is lemerik, sot a fulcimpajukat is! Nem feledkeznek meg a labuk legkisebb ujjanak, valamint a szempillajuknak me­­reteirol sem! Egy-egy modell elkeszitese honapokig tart, es er­­teke kb. 20 000 fontsterling. A kovetkezd nagy terem a tortenelem es a politikai elet hfressegeie. Napoleon eppen egy ujabb terven tori a fejet, VIII. Henrik pedig felesegei tarsasagat elvezi. Az amerikai elno­­kok is felsorakoztak: Bill Clinton beszedet mond. A tuloldalon Anglia kormanyfoi: Margareth Tatcher, John Major es termesze­­tesen Tony Blair. Helmuth Kohl mellett Jelcin es Gorbacsov. Lenin, Sztalines Hitler sem hi­­anyoznak. Alldogaltam a papa mellett, vala­mint a jelenlegi angol kiralyi csalad tarsasa­­gaban. A tragikusan elhunyt Diana mar nem volt kdztuk, egyedul allt kisse tavolabb. Egyebkent csak ennek a muzeumnak van meg Diana eskuvoi ruhajanak pontos „masolata“. A gyongebb idegzetueknek nem ajanlatos tovabb menni. Az itt lathato horror nem nekik valo. Az emberkinzas modszereinek valasz­­teka tarul elem: kerekbetores, megfojtas, viz­­befojtas, vagy a szegyenkalitkaban mar felig elrothadttest. Szent Johanna maglyahalala is a szemem elott jatszodik le: imadkozik, kialto­­zik, majd az utolso nyogesek... A masik jelenet sem szebb. Parizs, 1790. A nagy francia forradalom. A nyaktilo alatt fejek sokasaga. A forradalom vezerei az alig har­­minceves Grosholtz Mariat (kesobb ment ferj­­hez Tussod urhoz es Londonba kdltbzbtt) ke­­rik meg, hogy a lefejezett arisztokratakrol ke­­szitsen halotti maszkot. Maria megkovult tekin­­tettel valogat a fejek kozott, amelyeket az uto­­kor szamara a viasz segitsegevel megdrokit. Aztan meg szembekeruldk Hasfelmetszo Jackka\, a tomeggyilkos dr. Crippenne\, aki epp a kivegzesere var. A hoher keszulodese, az ftelet kihirdetese... es a fej a porba hull. Kevesen viselik el mindezt gyomoremely­­ges nelkul. A gondos vendeglatok pedig a vendeglon at vezetnek tovabb. Aztan mar va­­loban egy kellemes seta var ram. Egy tipikus londoni fekete taxiba ultetnek, es „atutazunk“ a fovaros jelentos tortenelmi esemenyein es helyein. Az utikalauzt az „utca zaja“ egeszfti ki. Ez is mintha elo volna. Mint a szamos vi­­aszfigura. POTOCKY ANNA (A szerzo felvetelei) Clinton - majdnem megszolal Lady Di maganyosan Fejek, kezek, labak madam Tussod korul A kiralyi csalad Chaplin Marylin Monroe itt is gyonyoru

Next

/
Oldalképek
Tartalom