Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-12-03 / 24. szám
UEDETT flOUEnyEinK Piros kigyoszisz (Echium russicum J. F. Gmelin) Hadinec cerveny Vannak olyan novenyek, amelyekre rapillantva gyorsan (es meggondolatlanul) kijelentjuk, en ezt a novenyt ismerem! Bizonyara a mellekelt szfnes kepet megtekintve tobben tesznek most is fgy, de egyaltalan nem biztos, hogy igazuk van. Csak keves szerencses termeszetjaronak adatott meg a lehetoseg (jomagamnak is meg csak negyszer eletemben), hogy lathassa ezt a novenyritkasagot. Kozeli rokona a terjoke kigyoszisz (Echium vulgare L.) viszont elterjedt, kozismert gyomnoveny — kek szinu viragai nagyon konnyuve teszik a megkulbnboztetest. A nepi eredetu nev igencsak talalo, mert ha kozelrol megszemleljuk a viragokat (ez az emlitett terjoke kfgydsziszre is ervenyes), valoban ugy tunik, mintha a viragokbol kfgyonyelv nyulna ki, vagy oldalnezetbol a viragocska maga is nyitott szaju kigyofejre emlekeztet. Meg is probalkozott a nepi gyogyaszat ezekkel a novenyekkel kezelni a kigyomarast — persze a sikert itt csak az eros szervezetnek lehet tulajdonftani, nem pedig a tenyleges gyogyeronek. A piros kigyoszisz keteves noveny. Ez azt jelenti, hogy a mag kicsfrazasa utan elso even csak a levelhajtasok fejlodnek ki, a viragzas csak a masodik even eszlelheto es ezutan a noveny — magjait kiszorva — elpusztul. Ezzel az eletmoddal a ketnyari novenyek atmenetet kepeznek az egynyari, tiszavirag eletu novenyek es a tobb even, esetleg evtizedeken at viragzo evelo novenyek kozt. A piros kigyoszisz rendszerint juniusban viragzik. Elohelye a szaraz talaj u, fuves-bokros, napsutotte deli-delnyugati fekvesu lejtok, domboldalak. Igenyes a talaj kemhatasara, ezert leginkabb meszkoveken, dolomitokon, esetleg bazikus hatasu vulkani sziklakon telepszik meg elsosorban. Lelohelyeinek serulekenysege a vekony talaj miatt, kozismert. Az utobbi evekben megritkult az erdosftesi kfserletek es a rekultivaciok kovetkezteben, ezert florank „vbros konyv“-eben a kipusztulas szelere kerult novenyek koze soroljuk. Pocsolya latonya (Elatine alsinastrum L.) Elatinka kurickovita Vannak harsogo kullemu, ugyancsak feltuno novenyek, de akadnak olyanok is, amelyeket szinte alig veszunk eszre. A kepen lathato noveny is ide tartozik, mert ha nem hajlunk le csaknem foldig, szinte eszre sem vesszuk. Lehet, hogy innen szarmazik a neve is, a joszemu, figyelmes embereket megcsodalva mondhattak oseink-latta, tehat latonya. Egynyari, vagy evelo noveny, attol fuggoen, hogy milyenek elohelyenek viszonyai. Ha a talajt egesz evben viz borftja, akkor itt evelokent viselkedik, ha viszont csak tavasszal-koranyaron van az adott helyen viz, akkor magjait kihullajtva elpusztul, tehat egynyarikent viselkedik. Egyebkent, kulseje es nagysaga ellenere erdekes noveny. Az allovizes teruleteken, ahol tomegesebben szokott elofordulni, ott nagy a kulonbseg a viz alatti es a viz fblbtti novenyresz kbzott. A viz alatti levelek finoman szabdaltak, suruek es szinuk elenkpiros, mig a vizbol kiallo szar halvanyzold, akarcsak a vastagabb es husosabb, ritkabban elhelyezkedo levelek. Itt lathatjuk, gyakorlatilag majustol szeptemberig az apro, feher viragocskakat is, a levelek toveben. Az iszapos talajon (szaknyelven emerz) szarresz lathato — ez all ki a talajbol. A pocsolya latonya igen ritka noveny, bar elofordulasi helyein tomegesen is nohet. Termeszetes lelohelyei a kotott, iszapos talajok, mocsarak partjai, de megno a nedves homokon is. Az ilyen megfelelo es bolygatlan lelohely egyre ritkabb. Viszont, es ez szinten erdekesseg, hogy amiota mezogazdaszaink rekultivacios szandekkal felszantjak a melyebben fekvo, mocsaras foldeket is, esosebb tavaszokon es nyareldkon az ilyen helyeken szazaval megjelenik, mert a konkurenciahiany szaporodasat megengedi. Feltetelezheto, hogy elterjedesehez hozzajarul egyes mutragyak (pl. kaliso) tulzott merteku es szakszerutlen alkalmazasa kotott, agyagos talajokon. Ennek ellenere nem szamit veszelyes gyomnovenynek, hisz barmilyen bolygatas hatasara gyorsan kipusztul. Ajelenlegi megfteles szerint kritikusan veszelyeztetett noveny, azaz kozel all a teljes kipusztulashoz, ha nem teszunk megfelelo intezkedeseket elohelyeinek rohamos pusztulasanak meggatolasara. BOGOLY JANOS
