Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-02-09 / 3. szám

Kertesznaptar I. Amennyiben a kaposztafelek — foleg a karalabe—palantait a nagy hideg mi­­att nem tudjuk kiultetni, a kesleltetest in­­kabb a viz elvonasaval, ne pedig a ho­­merseklet csokkentesevel oldjuk meg, mivel a hidegben tartott novenyek mag­­szarba mennek. A szaporitoladakba a honap masodik fe­­leben vethetjuk ki a zellert (Maxim, Orion), a karfiolt (Expresz, Junal, Mont Blanc), a kaposztat (Zora), a fejes salatat (Liban, Rapid, Saffr, smaragd „S“, Triumf) es az uveghazi salata­­uborkat (Leda F1, Marta F1). A homerseklet mellett ugyeljunk a pa­­lantak bntozesere is. Csfrazaskor, s mikor a noveny sziklevelet hoz, a pap­­rikat peldaul ovatosan ontbzzuk. A kel­­letenel tobb viz hatasara a palantak megnyulnak, torekennye valnak, s konnyebben terjednek a betegsegek. A februarban fellepo hidegek miatt gyakran ovakodunk a szelloztetestdl. Ennek kovetkezteben a fu'tdtt termesz­­to-berendezesekben a karos egester­­mekek modfelett felhalmozodnak. A le­­veleken mutatkozo tunetek — megte­­vesztoen — tapanyaghianyra utalnak. Ez azonban teves kovetkeztetes, mivel a leveleket a nagy mennyisegben kep­­zodo ammonia perzseli meg, melynek fo forrasa az eretlen istallotragya, amely a leveleken kivul a gyokerzetet is el­­pusztfthatja. A szelloztetes hianyara foleg a salata­­uborka- es a fejessalata-palantak erze­­kenyek. Az uborka levelei podrddnek, a hajtasvegek elnyalkasodnak. A fejes salatanal ket elettani betegseg lephet fel: az uvegesedes es a lagylevelszar­­barnulas. Veszelyes korokezek, mivel kesobb az egesz kulturara kiterjedhet­­nek. Mindket rendellenesseg a futo­­testektol tavolabb—ott, ahol magasabb a paratartalom — gyakoribb. Amennyiben hamarabb szeretnenk friss burgonyat fogyasztani, ajanlatos az ul­­tetesre szant gumokat elocsiraztatni: legmegfelelobbek—az atvagott—4— 7 cm, 6—8 dkg sulyu vetdgumok. Erre a celra a 10—12 C-fokos, vilagos he­­lyisegek—uvegezett veranda, foliasa­­tor — a legalkalmasabbak, ahol (a csucsruggyel felfele) vekony retegben folyhat a csfraztatas, ami kb. 6 hetig tart. Az elocsfraztatas celja az, hogy a kiul­­tetesre kerulo gumokon 2 cm-nel hosszabb, vastag csi'rak legyenek. Az igen korai eresu fajtak a kovetkezdk: Eta, Krasa, Koruna (hazaiak), Ausonia, Februar vegeig Ostara, Rersy (holland), Gloria (ne­­met). Sok faradsagot okoz az apro magok egyenletes vetese, ritkitasa. Rengeteg idot es munkat takarithatunk meg, ha az ujabban forgalmazott drazsirozott ve­­tomagot reszesitjuk elonyben. A drazsirozott vetomagok nagy elonye, hogy egyenletesen vethetok. egyeles nelkul biztosithato az opti malis toszam, a magot korulvevd burok vedi, s a kez­­deti idoszakban ellatja azttapanyaggal. Hatranyuk mindossze annyi, hogy dra­­gabbak, s a kezdeti stadiumban tobb vizre van szukseguk. Ha a sargarepat vagy a petrezselymet koztesnbveny nelkul termesztjuk, a gyomirtas faraszto munkajat is elkerul­­hetjuk. A magvetest kovetden, de meg a keles elott a petrezselyemben 1,7— 2,3 dkg, a sargarepaban pedig 2,5—3,5 dkg Gesagard 80-at kell 5 liter vizben oldva 100 m2 nagysagu teruletre kiper­­metezni. Homokos talajokon az ala­­csonyabb, kbtott, agyagos talajokon pedig a nagyobb adagot hasznaljuk. A muvelet utan feltetlenul mossuk ki a per­­metezogepet, nehogy a kovetkezd hasznalatkor perzselest vagy topusztu­­last idezzunk eld. II. A szdlo es a gyumdlcsfak metsze­­sevel egyidejuleg—a kajszi- es az oszi­­barack ki vetelevel — hozzakezdhetunk a gyumolcsbokrok es a bogyosok met­­szesehez is. A malna letermett vesszo­­it — ha a szuret utan nem metszettuk meg — most tobol kimeteljuk. Ki­­metsszuk azokat is, amelyeken a kar­­csu diszbogar es a malnagubacs-szu­­nyog golyvakat okozott. Ugyancsak fontos a didimellas vesszofoltossaggal es az elzinoes foltossaggal fertdzott reszek eltavolitasa is. Az elobbi beteg­­seget a nagy kiterjedesu ezustos foltok­­ban levo fekete pontokrol, az utobbit pe­dig a szurke kozepu, lilasbarna foltok­­rol ismerjuk meg. A ribiszke legveszedelmesebb karte­­voje a kaliforniai pajzstetu. Ez ellen most a leghatasosabban ugy vedekez­­hetunk, hogy a fertdzott vesszoket to­­bol eltavolitjuk. A vesszok lisztharmat­­fertdzdttsege eseten a fiatal hajtasokat visszakurtitjuk. Kozben nem szabad megfeledkeznunk az utanpotlasrol: annyi uj vesszot hagyunk meg, amennyi fertozottet vagy letermettet ki vagtunk. A metszest — ez minden fas noveny eseteben ervenyes—hagyjuk abba, ha a homerseklet -5 C-fok ala sullyed, mert a noveny a sebeken keresztul fagykart szenvedhet. Amennyiben vi­­szont 0 C-fok alatti homersekleten met­­szunk, huzzunk kesztyut, mert a kez melegetol a fagypont ala hult vesszdn fagyfoltok keletkezhetnek. III. Az uj novenyvedelmi idenyre valo fel­­keszuleskor reszesitsuk elonyben az uj, hatekony es kdrnyezetkimeld noveny­­vedd szereket, melyek a „biotermek“ eloallitasahoz is alkalmasak. Ez utob­­bihoz sorolhato a Magyarorszagon gyartott es forgalmazott Bordoi le+ken FW vizes szuszpenzio, mely olyan sta­­bil, aktiv rez es ken komplexeket tartal­­maz, amelyek a por jellegu szerekben nem talalhatok meg. Tapadokepessege es esdallosaga ki valo, s ennek kbszon­­hetoen a biologiai aktivitasa is hosszabb. Felhasznalhato: szoldben a peronosz­­pora es a lisztharmat ellen 1 szazale­­kos tomenysegben (100 milliliter szer 10 liter vizhez), gyumdlcsdsben varasodas es lisztharmat ellen, a szurkerothadas kivetelevel (!) gomba- es bakteriumos betegsegekre 1 szazalekos tomeny­­segben. Zoldsegfelekben lisztharmat es egyeb gombabetegsegek ellen (a szurkerothadas kivetelevel) 1 %-os, uborkaban peronoszpora es lisztharmat ellen szinten 1 %-os tomenysegben. IV. Ha a fold fagya kienged, hozzafog­­hatunk a szdlotokek nyitasahoz. Biz­tonsag kedveert eldszor csak a foldha­­nyas egyik oldalat bontsuk ki, s csak a fagyveszely elmultaval takarjuk ki a szdlo egesz tovet. Egyuttal tavolitsuk el a tokefejekrol az oreg, elpusztult cson­­kokat es harmatgyokereket. Ha olt­­vanytermesztessel is foglalkozunk, ak­­kor februar masodik feleben mar hoz­zakezdhetunk az oltvanykesziteshez. Oltashoz csak egeszseges, nagy bio­­logiai erteku alapanyagot hasznaljunk. A borospinceben a masodik fejtest osszekothetjuk a borok hazasftasaval, derftesevel es szuresevel. Tdltdgessuk fel a hordokat, s ugyeljunk arra, hogy ppi Nem jogos? Tobbszor olvastam mar arrol, hogy letezik egy un. elelmiszer­­torveny, amelynek meg kell felelniuk a gyartott, illetve termelt eielmiszereknek, zoidsegnek, gyumolcsnek. K. J. kistermelo arra keri szerkesztosegiinket, hogy tajekoztassuk errol a tor­­venyrol bovebben olvasoinkat, a mezogazdasagi es elelmiszer­­ipari cikkek termeloit. A SzlovEk Koztarsasagban 1995 juniusaban lEpett ervenybe a 152/1995. szamu torvEny, amely meghatdrozza az Elelmiszer ter­­melesenek, kezelesenek es forgalmazasanak felteteleit. A torvEny alapveto celja az emberek es altalaban a fogyasztok egeszsege­­nek vEdelme az Elelmiszerpiacon. Meghatdrozott mErtEkben vo­­natkozik a dohanytermekek Es kozmetikumok forgalmazasara is, Es szabalyozza az elelmiszer-felugyelet szerkezeti felEpitEsEt Es tevE- kenysEgEnek felteteleit. Magaba foglalja az Elelmiszer Ertalmatlan­­sagaval, higienajaval, osszetEtelEvel, mindsEgEvel, alkoto elemei­­vel, eloallitasi tech nolog iajaval, csomagolasaval, megjeldlEsEvel, ta­­rolEsEval, szallftdsaval, kezelEsEvel, forgalmazEsEval Es az Elelmiszermintak vEtelEvel kapcsolatos kovetelmenyeket, illetve alapelveket. A benne rogzitett kovetelmEnyeket Es eljarasokat min­­denki koteles megtartani, aki elelmiszert termel, kezel Es forgalmaz, valamint azok a szervek, amelyek az Elelmiszer-felugyeletet gya­­koroljak. A vallalkozoknak olyan feltEteleket kell teremteniuk, amelyek meg­­tartasaval biztosithato az Elelmiszerek egEszsEgre valo artalmatlan­­saga s az, hogy minden vonatkozasban megfeleljenek a torvEnyes rendelkezEseknek. A vallakozok kotelesek gondoskodni arrol, hogy az Elelmiszerek elo­­allftasaban ne vehessenek rEszt olyan szemElyek, akiknek egesz­­sEgi allapota nem felel meg erne egEszsEgi Es higieniai szempont-’ bol kEnyes tevEkenysEg vEgzEsEhez. Kotelezo szamukra az alap­veto orvosi vizsgalat Es az altalanosan kotelezo jogszabaly szerinti tovabbi orvosi vizsgalatok. E szemElyeknek rendelkezniuk kell megfelelo szakmai ismeretekkel. Az Elelmiszerek minosEgErol az illetEkes felugyeloszerv ellenorzo A szold faszoveti barazdaltsaga: oko­­zoja egy ez ideig kevesbe ismert virus. Terjedesenek termeszetes modja isme­­retlen, de a vegetativ szaporitoanyag­­okkal — oltvanyokkal, dugvanyokkal — gyorsan terjed. darabban ne maradjon bor, mert a ho­­merseklet emelkedesevel konnyen el­­szaporodhatnak a karos mikroorganiz­­musok. V. Disznpvenyeink atultetesevel meg varjunk. Ugyeljunk viszont arra, hogy a melegebb napokon novenyeink telelte­­to helyisegeinek a homerseklete ne emelkedjen 20 C-fok foie. Ha a helyi­­seg legterenek homerseklete megha­­ladja a 20 C-fokot—pl. a szobaban — , akkor ketnaponkent bntozzunk, s a szaraz legteret porlasztoval rendszere­­sen nedvesftsuk. CSIBA LASZLO

Next

/
Oldalképek
Tartalom