Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-12-03 / 24. szám
Mitol ovjuk gyerekeinket? A fiatalok eletet szamtalan negativ hatas befolyasolja. Nagyon sok mulik a csaladi nevelesen, hogy mennyire lesznek kepesek ellenallni a rossznak, az olyan megprobaltatasoknak, amelyek a kesobbiek soran a szo szoros ertelmeben sorsdontoek lesznek. Az alabbiakban ezekrol szolok. A legnagyobb veszely: a drog Termeszetesen, a kiskoruak es a fiatalok drogfogyasztasa nem lehet csaladi ugy. Az igaz, hogy a gyerekek, ha a szulok nem mutatnak nekik peldat, ha elhanyagoljak oket, ha figyelmen kfvul kerulnek, olyan dolgokhoz nyulnak, melyeket kfnalnak nekik. Sajnos, egyre csokken az eletkoruk azoknak a fiataloknak, akiknek nines erdeklodesi koruk, a csaladi hatteruk igencsak szetzilalt, bizalom, oszinteseg es szeretet nelku I nonek fel. Kozuluk kerulnek ki a droggal kfserletezok. A varosok utan immar a falvakba is eljut a drog. A fiatalok konnyen megadjak magukat, igy probaljak megoldani a problemaikat, a szomorusagoknak is gyogyfrjat lelik benne, sot a viszonzatlan szerelmiiket is a narkotikumokkal potoljak. A drogfogyasztas szamos egeszsegiigyi, pszichikai es tarsadal mi problems okoz. A drogfuggok legnagyobb csoportjat a 15—19 eves fiatalok alkotjak. Ebbol arra kovetkeztethetunk, hogy az elso talalkozasuk a droggal mar az alapiskolaban megtortent. Ezert kezdtek el a drogproblema megoldasat a gyerekek elemzesevel: hogyan reagalnak azok a kiskoruak, akiket felvilagosftottak a drog okozta gondokat illetoen es mikepp fogadjak a nekik felkfnalt narkotikumot azok, akik a kovetkezmenyeirbl vajmi keveset tudnak. Az ismeretekkel rendelkezo gyerekek elonye nyilvanvaloan kitu'nt. Peldakent emlfthetjuk Svedorszagot. A drogellenes nevelest jatekos formaban mar az ovodaban kezdik. Mas orszagokban az alapiskola also tagozatan nem tajekoztatjak a gyerekeket a drogokrol, esupan az egeszseges eletmodra vald neveles reszekbnt beszelnek arrol, mit kell tenni az egeszseg megovasa erdekeben. Nalunk a drogellenes neveles az Egeszseges Iskola elnevezessel kidolgozott program szerint folyik, s ezt is az ovodakban kezdik alkalmazni. Az utbbbi idoben a legelterjedtebb drog a marihuana. Ez szarftott kender, amelynek hatoanyaga a tetrahidrokamibol. Az a teves nezet, hogy fogyasztasaval nem alakul ki fuggoseg, nagyban hozzajarul az altala jelentett kockazat novekedesehez. A marihuana befolyasolja az egyen kedvet, megerosfti a zene, a film, a szinhazi eloadas ateleset, tehat az intellektualis erzelmekre hat. Alatamasztja a gondolkodas kepi megjelenfteset. Minel fejlettebb es sokretubb a gyermek intellektualis szintje, annal inkabb „jot tesz" neki a marihuana. Mar egy marihuana cigaretta befolyasolja az izmok koordinaciojat, csokkenti az izomzat erejet, kizokkenti a stabilitast, kiejtesi zavarokat okoz, elsosorban azoknal a szavaknal, amelyekben tobb massalhangzo van. A donteseket is befolyasolja, az eroszakos viselkedesnek is utat enged, csokkenti az osszpontosftasi kepesseget es a termeszetes mozgaskeszseget is. Vegul: a marihuana egesz sor lelki defektust es kiilbnbozb megbetegedeseket idezhet elo. A szervezetre valb hatasa katasztrofalis. A „cigi" sem artalmatlan A dohanyzas nagyon art a fiatal szervezetnek, hiszen a testi es fokepp a lelki fejlodes meg nem fejezodott be. Nagyon lenyeges: a dohanyzas csokkenti a fertozessel szembeni ellenallokepesseget. Azt pedig kulon brdemes hangsulyozni, hogy a rossz szokasokra valb hajlamot, peldaul az alkoholfogyasztast is elbsegiti. A tanftbk es a nevelok megf igyeltek, hogy a fiatalok — sajnos az iskolaskoruak koreben is egyre elterjedtebb — dohanyzasa megvaltoztatja a viselkedesuket, sot a jellemukben is nem kfvanatos elferdulest idez elo. Peldaul kevesbe fegyelmezettek, egyre igenytelenebbek, szorjak a penzt stb. A fiatalok es a gyermekek dohanyzasa ma mar nemzetkozi meretekben is gondot okoz. Az egesz vilagon foglalkoznak vele a szulok, a tanftbk, a nevelokes az egeszsegugyi dolgozok. De ebbe a harcba be kell kapcsolodnia a szeleskoru kozvelemenynek is, ugyanis ez idaig a dohanyosokkal szemben tulsagosan toleransak voltak. Az iskolasoknak mindig es ma is tiltott a dohanyzas. Ha a tanftb rajtakapja a diakot a cigarettazason, megdorgalja ot. Ha a vetseg ismbtlodik, az osztalyfbnok az egesz osztaly elott kipellengerezi, a viselkedesbol rosszabb jegyet ad neki, de rendszerint tudatja ezt a szulokkel is. Tulajdonkeppen mar regota ezekkel a modszerekkel kiizd az iskola a dohanyzas ellen. Tudjuk azt is, hogy a tanulok titokban cigarettaznak es ugyelnek arra, hogy lehetoleg senki se kapja oket rajta. Mivel a dohanyzas tilos szamukra, ezert ugyanolyan vonzova valik, mint a tiltott gyumolcs. A nem taktikus figyelmeztetes es a nem helyen valb buntetes gyakran ellenkezo hatast valt ki. Mintegy ellenallasra bsztonbz. A megbuntetett gyerekek az osztalytarsaik szemeben csodalatra meltoak es illik kovetni oket. Hasonlokeppen helytelen az olyan dohanyellenes hare is, mint ahogyan nehany cigarettazo sziilb teszi: a tanulot kioktatjak: a cigaretta nem a gyereknek, hanem a fe I nottnek valb. Ha onallo leszel es keresni fogsz, aztan a cigarettat is megengedheted magadnak. Idoben es megfelelo modon A dohanyzas egeszsegre karos hatasaval a nevelok mar az ovodaban megismertetik a kicsiket — persze a szamukra megfelelo modon. De arra nem tamaszkodhatunk, hogy ez a gyerekeket visszariasztja a dohanyzastol. A figyelmeztetes, hogy a dohanyzas betegseget okozhat, s hogy emiatt az eletuk is lerovidulhet, nem igen hatasos az egeszsegtol majd kicsattano fiatalok szamara. Ezek az evek sajnos nekik tulsagosan tavoliak. Nagyon sok ellenervuk volt, s ezek kozul a legnyomosabb: vajon miert cigarettaznak az orvosok, a tanftbk, a nevelok. Ha ezt a buvos kort szeretnenk megszakftani, nem toleralhatjuk a dohanyosoknak azt, hogy a gyerekek elott hamis jatekot jatszanak: egyreszt kendozik a negativ hozzaallasukat a rossz szokasokhoz, masreszt viszont reklamot csinalnak a karos szenvedelyiiknek. A jovoben az egesz kulturalt tarsadalomnak kemeny es kompromisszumokat nem turo allast kell foglalnia a dohanyzokkal szemben. Az ilyen cigarettazas ellenes hozzaallast az allam torvenyes intezkedesein kfvul az ovodanak es az alapiskolanak nagyobb hangsullyal kell tamogatnia. Minden elerheto eszkozzel es hatekony modszerekkel el kell ernie, hogy a gyerekek velemenye a dohanyzassal kapcsolatban radikalisan megvaltozzon. Oda kell hatni, hogy a gyerekek ne csodaljak a dohanyosokat, hanem azt kell megertetni veliik, hogy a dohanyosnak cigarettazni kell, mert gyonge az akaratereje, mert nem tud lemondani rossz szokasarol. TAMASNE GAL VIOLA
