Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-12-03 / 24. szám
Ertekrend-eltolodas a futballban is Az emberek altalaban azert jarnak focimeccsekre, mert szeretik ezt a jatekot. A szurkolo, meg akkor is kimegy kedvencei merkozeseire a stadionba, hogy sok esetben amit lat — es ezt tobbszor elore is sejti — az csak hamis imitalasa a vilag legszebb labdajatekanak. A szurkolo, a csendes drukker nem tudatositja, hogy olyan jatekosokat figyel arkus tekintettel a zold gyepen, akik a hazai langyos bajnoksag soran a nemzetkozi kupaporondon csakvaktoltenyekkel „tuzelnek“, es akiknek valojaban sosem kellett emberi es futballszakmai erenyeiket merlegre tenniuk, hiszen idehaza, ugy adtak-vettek a meccseket, ahogyan azt napi erdekeik megkivantak. A minap meselte nekem egy 10— 15 ev elotti nagymeno, hogy pompas csaladi hazat sosem epitette (epfttette!) volna fel, ha focitarsaival egyetemben, palyafutasa alkonyan nem ad el jo par elore megbeszelt (lebundazottI) merkozest. Es mindezert meg komoly fizetest is kapott. Az ilyen tisztessegtelen megnyilvanulashoz vajon mit szoljon a becsuletes, munkaban megosziilt banyasz, a buszsofor, a badogos vagy a kom lives? Csak most ertettem meg, hogy miert forog sokoszinte jellemu ember a sajat sirjaban ?! Sajnos ennyire megvaltoztak az emberi ertekek. Amikor Hidegkutiek 1953. november 25-en Londonban 90 ev utan es kontinens csapatkent eloszor legyoztek az angolokat hazai palyan, 4000 forint „premiumot“ kaptak a nem mindennapi diadalert. A kovetkezo sztorit Viliam Schrojftol, a sokszoros csehszlovak kapuveddtol tudom, aki az 1962-es chilei vilagbajnoksagon ezustermet szerzett csapataval. Nekik az akkori textilipar olyan formaruhat tervezett, hogy azt egyszeruen mereszseg volt felvenni. Mikor evek multan a zakot 30 koronaert el akarta adni az akkori kozponti piacon, meg a pozsonyi hullahaz kezelojenek sem kellett. Hogy azert a bizonyos chilei ezusteremert milyen penzjutalmat kaptak, azt mar inkabb le sem from. Amikor az 1965-os magyar bajnoki ci'mert adaz kuzdelmet vfvott a Fradi es a Vasas, akkor latott napvilagot erne tortenet. A zold-fehdrek elnoke egy nevesincs kommunista „pali“ volt. A ferencvarosiak fulebe jutott, hogy a Vasas — a „Kadar-csapat“ — gyozelme eseten vaskos „dohanyhoz“ jut. Matrai Sandor 80-szoros valogatott es a csapat kapitanya elment a fohelyre az emlitett sportvezerhez, hogy valami „aprot“ kikunyeraljon az akkor diadalt diadalra halmozo gardanak. A magabiztos klubvezeto gunyosan ekkeppen oktatta ki a becsuszo-szerelesek bajnokat: „Ha gyoz a Fradi, ha veszft, akkor sem terem tobb krumpli Somosban". A rangadot a Vasas nyerte, a „hfres“ klubelndkdt pedig erdemei elismeresekent a partvezetes meg magasabb beosztasba helyezte. A mai feltoro nemzedek is ebben a sulytalansagi ertekrendeltolodasban lebeg. Hogyan magyarazzam el egy huszevesnek, hogy mi annakidejen nem Adidas felszerelesben fociztunk. Ma a tizeneves labdaszedok is Puma melegitoben virftanak. Hogyan mondjam el, hogy 1963. junius 2-an (vasarnap volt) ifista koromban Demenden a meccs utan azonnal kimostam a mezemet (mi dressznek hivtuk), majd kivasaltam, nehogy meg aznap Petrovics tanfto uram megszidjon azert, hogy hanyag vagyok. Ma sok ligajatekos zuhanyozas utan labtorlokent hasznalja e draga felszerelest. Dalnoki Jenot, aki az egyik legnagyobb fradista volt, 1965-ben gyorsan elbucsuztattak a zold gyeptol. Jeno baratunk („Puha vagy Jeno“—ezt nagyon sokszor harsogta abban az idoben a Fradi-tabor), meg ket-harom evet valahol meg elfocizott volna, de 6 keptelen volt nem zold-feher mezben kifutni a palyara. Ezt nevezzuk veretes klubhusegnek. Meg a forroveru Jozef Adamec is, csak a Trnava csapataban tudta hozni igazi onmagat. Pedig a katonaevei alatt a hires pragai Duklaban erett be focistakent, megsem maradt ott. Pedig Vejvoda edzo meg a lanyat is felkfnalta a neves vaganynak, hogy maradasra birja, de eredmenytelenul. Ma „nagyuzemu“ jatekosvasarlas folyik milliokert szerte a vilagban. Ma a klubok kesz jatekosokat akarnak es csak nagyritka esetben kepesek sajatnevelesu profit „kiterm el ni“. Hogy gyozzek meg valakit arrol, hogy a magyar fociban letezett egy doktor Lakat Karoly, aki a mai napig a legsikeresebb edzo volt. Pedig ez a doki eleteben egy csekket nem tdltott ki, nem tudott uszni es kerekparozni, es a tevet csak azdrt nem nezte, mert nem tudta bekapcsolni. Most ugrott be egy akkori ritmus: „Zold fu felett, kek eg alatt, legjobb edzo doktor Lakat". Amikor a nepszeru es kegyetlenul szokimondo doki a Honved edzoje volt es egy kispesti meccsen vesztesre alltak a piros-feherek, Czinege Lajos az „Atyaisten“—aki ott volt a merkozesen — a diszpaholybol uzent a gyuron keresztul Lakatnak, hogy ki kene egyenlfteni. Lakat mester visszauzente a gyuroval az o hamisitatlan stilusaban: „Mondd meg a vezernek, hogy o mikor vezetett csatat utoljara es hogy vegzddott a haboru?" Mindezek ellenere Lakat mestert utolerhetetlen, paratian EMBERI tulajdonsagai helyeztek a kepzeletbeli futballegyetem elere. Ipolysagon a hatvanas evekben volt egy Menyhar Gyula nevu intezo, pontosabban focimindenes. 6 arrol volt hires, hogy naponta 24 orat dolgozott es a vasarnapjat hetfon tartotta. Mindennapi erenyei koze tartozott, hogy kituno szeme volt a tehetsegek meglatasaban. Az akkori trenerrel egyket nagyfroccs kisereteben megdumaltak, hogy Palaston van egy kituno „centerhalf“ (a maiak kedveert az kozephatvedet jelent) es le kene igazolni. Aki emlekszik, az velem igazolhatja, hogy abban az idoben Ipolysagnak milyen pazar ificsapata volt. Es ennek az aranyos „focibolondnak“ meg arra is volt ideje, hogy vasarnap feltizenkettokor, mise utan, a futballkapu halojat barna (es budos) katranyolajjal bekenje. Ez akkor „olyan" mas vilag volt. Tudja fene, nekem az a „rongyos regi" szebbnek tunt. Ma is tobben allitjak, minden maradt a regiben. Lehet, csak azok a bizonyos „centerhalfok“ es aranyszfvu „menyhargyulak" tuntek el. A mult szerdan egy par perc erejeig megalltam az elsoligas FC Petrzalka palyaja elott. A jatekosok eppen az edzesrol indultak hazafele. Gyorsan szetszeledtek. Beszedtemajuk nem a foci volt. Tobbiik bal fulcimpajan aranyfiiggd pislogott es a stadion elott meregdraga autok csiI logo hada vart rajuk. Kdztuk volt az en egykori diakom is, aki szinten a jolkereso amatdrok koze tartozik. Szoke hosszu haja megvillant a keso oszi szurkuletben. Diakkoraban az iskolapadban, nem sok haja hullott ki a tudomanyokert. Eskuszom, hogy ez a fiu es tarsai nem is tudatositjak, hogy focitudasuk nines aranyban a havonta megkeresett komoly osszeggel. Azon mar nem is morfondirozom, hogy „szeretett“ klubjukat valamikor PTE- nek, Ligeti SC-nek is hi'vtak es meg a mult szazadban alakult, 1898-ban. BABIAK LASZLO A fejelomuvesz Szilagyi Gyula annak idejen csak tizenketszer volt valogatott. A maiak kdzott viszont 6 lenne a „csaszar“.
