Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-11-19 / 23. szám

|)psf Az utolsd idtiben egyre gyakrabban hallunk a koztarsasagi elnok valasz­­tdsdrol. Kulonbozd vdlemdnyek hangzanak el, milyen motion va­­lasszSk meg, s hogy tulajdonkep­­pen mikor jdr le a jelenlegi elnok megbfzatasi iddszaka. Hogyan kell ezt a kerdbst brtelmezni alkotntany­­jogi szempontbol — kerdezi L. K. kassai olvasonk. A Szlovak Koztarsasdg elnokdnek jogallasat az Alkotmany 101—107. cikkelye szabalyozza. Ennek 6rtelm6- ben a Szlovak Koztarsasag elnoke az orszag allamfoje 6s a vegrehajtd hata­­lom r6sze. Kozvetve, tehdt az SZK Nemzeti Tanacsa valasztja oteves ido­­szakra, dspedig haromotddbs szava­­zattobbseggel. Koztarsasagi elnokke megvalaszthato a Szlovak Koztarsasag minden polgara, akinek aktiv vhlasztb­­joga van es aki a valasztas napjan be­­toltbtte 35. eletevet. Ugyanaz a sze­­mely legfeljebb ket egymast koveto idoszakban valaszthato meg. A koztarsasagi elnok valasztasat a hivatalban levo elnok valasztasi idosza­­kanak utolso 60 napja kereteben tart­­jak meg. Amennyiben az elnoki hiva­­tal a valasztasi idoszak letelte elott megiiresedik (elhalalozas, a tisztseg­­rol valo lemondas, visszahfvas), az uj elnok valasztasat 30 napon belul meg kell tartani. Tehdta koztarsasagi elnok megvalasztasa egy bizonyos naphoz kdtddik, ahhoz, amikor az SZK Nem­zeti Tanacsa megvdlasztotta. Az alkotntany szerint a megvdlasz­­tott koztarsasagi elnbk eskut tesz a Nemzeti Tandcs eldtt, annak elndkenek kezdbe. Az eskii megtagaddsa, vagy az alkotmany altal megszabott fogada­­lom fenntartassal valo megtdtele az el­­nbkvdlasztas 6rv6nytelens6g6nek ko­­vetkezm6ny6vel jdr. Az eskuthtel tehat konstituti'v jellegu, de csak olyan erte­­lemben, ha a mdr megvdlasztott elnbk az eskut megtagadja vagy fenntartaso­­kat szab meg. Ez gyakorlatilag majd­­nem lehetetlen. Hogy mikor kezdodik az elnok valasztasi iddszaka? Egyon­­tetOen allithatjuk: megvblasztasdval. Mas kerdbs, hogy hi vatalat csak az es­­kutetel utan foglalhatja el a mar emll­­tett okndl fogva. Gyakorlatilag az elno­­ki szdkbe az eskutetel utan ulhet bele. Azt azonban az alkotmany nem szaba­lyozza, hogy az elnok az eskut a meg­valasztasa utan mikor koteles letenni. Mas orszdgok, a volt Csehszlovakia gyakorlata alapjan a valasztasi bizott­­sag elnoke kozvetlen a megvalaszta­sa utan — mikozben a parlament szu­­netet tartott—meglatogatta a megva­­lasztott elnokbt es kbzolte vele, a valasztas eredmenyet, illetve annak tenyet, hogy megvalasztotta ot a par­lament koztarsasagi elnokkh. Ezt kove­­tden a megvdlasztott elnok bement a parlamentbe es letette az eskut. Tehat megvalasztasa utan kb. egy 6ran be­lul mar le is tette az eskut. Milyen aka­­dalya lehet ennek a forntanak a Szlo­­vdk Koztarsasagban? Szerintem sem­­milyen. Ezt a gyakorlatot kellene meghonositani, illetve ebben a forma­ban megejteni az elnoki eskutbtelt. Ez­­zel kizdrnhnk a folosleges vitakat. Hogy a valasztasi iddszak letelte eldtti iddszakban, a 60 napon belul, mi­kor tartjak meg az elnbkvalasztast, az SZK Nemzeti Tanacsa jeloli ki. Ha az elnbkjelbltek egyiket sem vd­­lasztja meg a parlament, vagy ha az elnbki tisztsdg megiiresedik, ds m6g nem vdlasztottak uj elnokbt, vagy m6g nem tette le az eskiit, vagy ha az el­­nok nyomos okndl fogva nem lathatja el afunkcidjabol eredo jogkoroket, ugy az elnbki jogkbr gyakortasa az SZK Korntanydt illeti meg. Az alkotmany kortatozast is tartalmaz: a korntany nem oszlathatja fel az SZK Nemzeti Tanacsdt; nem frhatja ata az elnok helyett a torvdnyeket; nem hivhatja vissza a kormanyt, illetve annak egyes tagjait es nem nevezhet ki uj kormanyt, illetve annak tagjait; nem hivhatja vissza 6s nem nevezheti ki a kozpon­­ti szervek vezetoit, a felsobb allami tisztsegviseloket, a foiskolai tanaro­­kat, a foiskolak rektorait, s nem nevez­het ki, illetve nem leptethet elo tabor­­nokokat. Amennyiben az elnok egy evnel hosszabb idon at nem gyakorolhatja tisztseget, a parlament visszahivja tiszt­­segebdl 6s a rendes megbfzatasi ido­­szakra, tehat of 6vre uj elnbkvalasztast tart. A parlament vissza is hivhatja az elnokbt, amennyiben....a Szlovak Koztarsasag szuverenitasa 6s teruleti integritasa ellen iranyulo tevekenysd­­get folytat vagy olyan tevekenys6get, amely a Szlovak Koztarsasag demok­­ratikus alkotntanyos rendszerenek fel­­szamolasara iranyul". A javaslatot a parlamenti kepviselok tbbb mint felenek kell beterjeszteni. Az elnbk visszahiva­­sahoz, hasonloan mint megvalasztasa­­hoz, a parlamenti kepviselok harombto­­denek beleegyezesere van szukseg. Az alkotmany 107. cikkelye kimondja: a koztarsasagi elnbk ellen buntetojogi eljarast is lehet kezdemenyezni, espe­­dig hazaarulas buntette cimen. Az ilyen vadat a Szlovak Koztarsasag Nemze­ti Tanacsa emeli es errol az Alkot­­manybirosag dbnt. DR. GYORGY ISTVAN Neha irigykedve hallgatjuk nagyszuleink, de meg szuleink elbeszeleseit arrol, hogy milyen megertes­­ben eltek, mennyi mindenben volt reszuk azaltal, hogy tbbb testvdruk volt. Napjainkban azonban nem nehez megszamolni azokat a csaladokat szukebb es tagabb kbrnyezetunkben, ahol kettonel tbbb gyermeket val­­lalnak a szuldk. Sot nagyon gyakoriak az egygyerme­­kes csaladok. Ez utdbbinak elso ranezesre sok az elo­­nye, vonzo sokak szamara. A szulok velemdnye sze­rint egy vagy ket gyermek tbbb mindent megkaphat, a neveles tbkeletesseget is beledrtve. Bar igaz, hogy az eletkbrulmdnyek nagyban hozzdjarulnak ehhez a tenyhez, de mas szempontok is. Ezekben az esetekben a gyermeknek szentelt ido 6s figyelem sokasaga valdban nagy 6rteknek szamithat, amely termeszetesen jo eredmenyekhez vezethet a ne­­velesben. De nagyon gyakoriak az olyan esetek, ami­kor a szulok egyetlen gyermekebol konfliktusos, onal­­lotlan gyermek fejlodik ki, amirdl nem is a gyermek te­­het, hanem maguk a szulok. Az egyke felnottek kdzott nd fel, itt formalodik szemelyis6ge, mindenki csak ra figyel es azon van, hogy a leheto legjobb korulmenye­­ket teremtsek meg szamara. A gyermek fokozatosan megszokja, hogy minden kivansaga teljesul, neki min­dent szabad, nem mondanak ellent neki. A szuldk fel­­mentik dt a kulonbozd haztartasi munkak, kotelesse­­gek alol, elkenyeztetik, mialtal hatarozatlanna valik. Megszokja a helyzetet, hogy mindig o all a figyelem ko­­zeppontjaban, parancsolgat a szuloknek, nem respek­­talja az o igenyeiket, erdekeiket es lehetosegeiket. Sza­mara csak az a fontos es dontd, amit „en akarok!“. Jel­­lemzo rajuk az egoizmus, helytelen onbizalom, korai erettseg es nem utolsd sorban a kornyezetehez valo helytelen alkalmazkodas. Mivel felnottek veszik korul, amit hall es tat tdlijk, azt veszi dt, ugy beszel es tesz, ahogy azt a felnottek, ezert sokszor kialakul az a hely­­zet, hogy nem kepes a vele egykoruakkal megfelelo­­en viselkedni. Es persze a felnottek nem tudjak azt nyuj­­tani neki, amit a gyermektarsasdg. Minden gyermek­nek meg kell tanulnia megosztani a jatdkait a tobbiekkel, egyutt jatszani, alarendelni magukat a tobbseg akara­­tanak es emellett ervenyesiteni szemdlyisegdt. A gyer­­mekek tobbsege ezeket a keszsegeket a testvdrektol, a korosztalyabeleiektol veszi at. Az egykeknek viszont a jatekokon es mas dolgaikon nem kell senkivel meg­­osztozniuk. A szuldk tulsagos gondoskodasanak kovetkezmdnye lehet, hogy a gyermekben kialakul az az erzes, d a legjobb, elvarja, hogy mindenki dt figyelje es csinal­­ja azt, amit o mond. Es ha a dolgok nem ugy torten­­nek, ahogy azt o elkepzeli, egyszeruen sirashoz fo­­lyamodik, vagy esetleg duhrohamban tor ki. Az egy­ke altalaban szivesen parancsolgat, probalja betolteni a legfontosabb szerepeket a gyermekkollektivaban, a legjobb feladatokat valasztja ki maganak es terme­szetesen azokat, ahol a legkevesebb a kotelesseg, feladat. Hasonlo tulajdon­­sagok jellemezhetik azokat a gyermekeket is, akik olyan tobbgyermekes csa­­ladban 6lnek, ahol vagy a fiut, vagy a lanyt reszesitik elonyben, felmentik egyes haztartasi munkak vegze­­se alol csak azert, mert o az apja fia, illetve az any­­ja lanya. Hasonld helyzet alakulhat ki, amikor az elso es a masodik gyermek szu­­letdse kozott tbbb 6v telik el. A lefrtakat termeszetesen nem szabad altalanosita­­ni, nem minden egykebol fejlodik problematikus, a kor­­nyezetehez rosszul alkalmazkodo ember, beloluk is valhat a tobbiek altal elfogadhato szemelyiseg, akit szeretnek, kedvelnek es elfogadnak. A helyes neve­les jo eredmenyekhez vezethet. Fontos, hogy a szu­ldk rajojjenek arra, hogy az un. „vak-, illetve majomszeretet", amely jellemzoje, hogy mindent megenged, elndz es megbocsat, a kdsobbiek folya­­man sok szenveddst, problemat okoz nemcsak a gyer­meknek, hanem neveloinek 6s nem utolso sorban kor­­nyezetenek is. Hisz minden embernek szuksdge van a tarsasagra, minthogy az ember tarsas leny. Az egy­­k6k kulbnosen erzik a tars hianyat, es probalnak el­­lene tenni. A szuloknek ebben nem fekezniuk, hanem tamogatniuk kell oket, mert nem helyettesithetik funk­­ciojaban a gyermektarsasagot. KOLES ELEONORA pszichologus

Next

/
Oldalképek
Tartalom