Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-11-19 / 23. szám
Em November 22. — Szazhusz eve sziiletett Ady Endre. November 23. — Hetven eve halt meg Rippl-Ronai Jozsef festomuvesz. November 28. — Kilencven eve sziiletett Alberto Moravia olasz iro. December 1. — Szaztiz eve sziiletett Kiralyi Gyorgy tortenesz, mufordito. A penz senkit sem tesz gazdagga... (Seneca) Mit tegyenek a torvenyek ott, ahol egyediil a penz uralkodik? (Petrolius) A penznek nines szaga. (Vespasianus) Senki se kerdi, a penz honnet, csak meglegyen egyszer! (Juvenalis) Penz beteget gyogyit, lesimitja az ut hupogoit. Dragat olcsito, keserut edesre javito. Szora fakaszt nemat, es tancoltatja a benat. (Carmina Bur ana) Ha penzzel rakva ladad, ugyan leszen vigadalmad, drdmod, vig napod s a papatol javadalmad, paradicsomba jutvan iidvot nyerhetsz magadnak... (Ruiz) A penz olvasvajo. (Lope de Vega) Minden eladd manapsag, minden ut nyitva a penzert... (Gongora) Magtar, raktar, penztar N "yolc evvel ezelott — nagyjabol ilyen tajt —, mikor az ertelmisegiek (irok, szineszek, kepzomuveszek es akeiomuveszek) osztonzesere az utcakra vonultunk, mindannyian azt gondoltuk, kulcscsdrgetesunkkel messzire riasztjuk az arid szellemet. Az arto szellemet, mely elott semmi sem volt szent: sem emberi, sem alkotoi szabadsag, sem kulturalis orokseg, sem hagyomany, sem tortenelem. Semmi, amit az elottiink jaro korok hagytak rank drokul. Remeltuk, hogy egyszer s mindenkorra veget vetiink egy ideologia barbarizmusanak, mely templomok megbecstelenitesevel indult „valahol Oroszorszagban“, s ugyanugy folytatta nalunk is: magtarakat, raktarakat letesitett Isten hazaiban — fokent a zsinagogakban, ha mar nem is romboltatta le mindeniitt egy „modem“ hid kedveert —, vagy „vesszenek a burzsujok“ felkialtassal videki kastelyokkal, kuriakkal tette ugyanezt: tyukfarmokat, szovetkezeti magtarakat telepitett a parkettazott, kazettas baltermekbe, ha szet nem hordta epitoanyagnak az utolso kovet is a nep, az istenadta nep — kollektive. A kollektivitasnak amugy kamaszosan osszefogva, kollektive vetettiink veget, s bekoszonthetett az egyen, a vallalkozo szellem boldog korszaka. Bekoszdntott hat... Vigyazo szemeinket eleinte suriin Nyugatra vetettiik, a tapasztalt nagytestvertol vartuk mar megint (csak most a masiktol) a segitseget, az eszmei, s egy rovid ideig (legalabb mig labra nem allunk) az anyagi tamogatast is. Hamar ra kellett azonban jonniink, hogy „a toke a biztonsagot kedveliA Mi is azt kedvelnenk... Ebben a jegyzetben nem szeretnek kitemi azokra a tenyezokre, melyek mindennapjainkba bizonytalansagot visznek. Nem szeretnek a munkanelkiilisegrol imi, a penztelenseg leleknyomorito hatasairol. Legalabbis arrol nem, melytol az egyen fuldoklik. Ellenben nem tudok szo nelkiil ehnenni amellett, hogyan forgatja ki a penztelenseg onmagabol a varost, jelen esetben a fovarost, mely mar evek ota csdkkeno koltsegvetessel kiiszkodik. Es ugy probal magan segiteni, hogy eladja ingatlanait. Eloszor a legattraktivabbat, a belvaros kellos kozepet bocsatotta aruba. Igy tuntek el sorra az olcso bufek, gyorsetkezdek, kavehazak, s lettek beloluk nyugati cegek, iizlethalozatok meregdraga boltjai, ettermek, bankok, biztositok es ujra csak bankok. Igy lett a Stefania kavehazbol kinai etterem, a Zdldfabol takarekpenztar, a Gyongytyukbol luxusboltok, a Luxor kavehazbol, a Tempobol es a Rolandbol bank. Es igy lesz most a felvetelen lathato Rivierabol, mely csak egy olcso etterem, ne tulozzunk, kiskoesma volt a varos szelen, ahova csipos oszi-teli devenyi kirandulasok utan eloszeretettel tert be a pozsonyi egy rumos teara vagy ribizliborra, mielott a varosi buszra, kesobb villamosra felszallt volna, szoval igy lesz ebbol a gyiilekezohelybol is bank, megint csak a penz hatalmat hirdeto rideg marvanyepulet. Igy vedlenek at Pozsony meghitt zugai, az ertelmisegiek es kulcscsorgetok talalkahelyei valami egeszen massa. Igaz, az epiileteket az uj tulajdonos minden esetben felujitj a — amire a varos koltsegvetesebol bizonyara nem futna. Azonban talan megis koriiltekintobben jarhatnanak el azok, akikre „demokratikus valasztasok utjan“ a varos bizatott. Mert ezzel az eljarassal epp a varos lakoit fosztjak meg a mindennapok apro drdmeitol, attol, hogy otthon erezhessek magukat sajat varosukban, hogy belakhassak azt. Es lehet, hogy a penzintezeteknek nines tyukfarmszaguk, megis ugy tunik, hogy a korok kezet adnak egymasnak. SZOKE EDIT (a szerzo felvetele)- kethetente megjelend csaladi lap. A kovetkezo szam 1997. december 3-an jelenik meg. A cimlapon Pavel Breier felvetele. Foszerkeszto: Szoke Edit. Szerkesztok: Bettes Istvan es Deak Terez. A szerkesztoseg cime: Priekopnicka 15., 821 06 Bratislava. Telefon/ Fax: 07/244 769. Kiadja a Megbekeles Alapitvany. A lap a Szlovak Koztarsasag Kulturalis Miniszteriuma, valamint a Megbekeles Alapitvany tamogatasaval kesziil. Nyomja a LAMA PRESS nyomdavallalat. Regisztracios szam: 1596/97. Terjeszti a PNS, a D. A. Czvedler Kft. — Samorin, valamint maganterjesztok. A szerkesztoseg a beerkezett keziratok szerkesztesenek, roviditesenek jogat fenntartja, keziratot nem oriz meg es nem kiild vissza. A kozolt irasok nem feltetlenul tiikrozik a lap velemenyet.
