Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-11-05 / 22. szám

A kozel multban a parlament elfogadta a letminimumrdl ds a minimaiberrol szdld uj tdr­­venyt. Ebbol sok mindent nem tudhatunk meg - frja M.F. agcsernyoi olvasdnk, ds egy­­ben keri, bovebben tajekoz­­tassuk az olvasokat, hiszen ez a kerdeskor sok csaladot ds egyent drint. A Szlovak Koztarsasag Nem­­zeti Tanacsa 1997. oktober 2-i ulesen tobb szocialis jellegu ren­­delkezes kdzott elfogadta a let­minimumrol szolo torvenyt, va­­lamint a minimaiberrol szolo tor­­veny modositasat. Ezek ertelmeben ez ev november 1- tol a letminimum felso hatara az eddigi 2180 koronarol 2410 ko­­ronara emelkedik (ami 10,5 sza­­zalekot jelent), es 1998. januar 1 -tol a minimalber 2700 korona helyett 3000 korona lesz (ez 11 szazalekos emelest tesz ki). A letminimum megallapitasa­­kor ket alapveto szempontot vesznek figyelembe: az egyik a szemelyre szamftott dsszeg, amelyndi az dletkor a meghatd­­rozd, a masik pedig a hdztartds­­ra szamftott dsszeg, amely attol fugg, hogy hany szemely dl a csaladban. Ezek alapjan a Idtmi­­nimumot a kdvetkezokeppen al­­lapftjak meg: A: az egyenenkenti dsszeg: — 1250 korona havonta a hatevesndl fiatalabb gyermek esetdben, — 1400 korona havonta a hat-tfz eves gyermek esetdben, — 1630 korona havonta a tiz­­tizenkdt eves gyerek eseteben, — 1760 korona havonta, ha olyan 15 evesnel iddsebb gyer­­mekrol van szo, aki teljesfti az el­­latatlansag kovetelmenyet, 1630 korona havonta a to­­vabbi szemelyek eseteben; B: a haztartasra szamftott dsszeg: — 780 korona havonta, ha maganyosan eld szemelyrol van szo, — 1000 korona havonta, ha ket szemely tartozik a haztartas­­ba, — 1230 korona havonta, ha a hdztartdsban harom vagy ndgy szemdlydl, — 1360 korona havonta, ha a haztartdsban dt vagy tdbb sze­­mdly dl. A minimdlbdr megdllapftdsa fontos intdzkeddst jelent azdrt, hogy a munkaltatok ne onkd­­nyeskedhessenek a munkabdr megdllapftdsakor, jdllehet a sta­­tisztikai adatok szerint jelenleg a foglalkozottak csupan 0,1 szdzaleka dolgozik minimalbd­­rdrt. F. Sz. olvasdnk fogtechni* kuskdnt vallalkozik. Munkaru­­hajat sajat maga otthon mos­­sa. Kiadaskent csupan a mo­­sopor drat konyveli el. Azt kdrdezi, ha automata moso­­gepet venne ds ezzel tisztita­­na munkaruhajat, annak ve­­telarat elkonyvelheti-e kiadas­­kent. A jbvedelemaddrol szolo 1992. evi 286. szamu torveny 24. paragrafusa rendelkezik afelol, hogy mit lehet kiadasnak tekinteni az adoalap kiszamfta­­sakor. Eszerint csak olyan ki­­adasokrol lehet szo, amelyek szorosan kapcsolodnak a vallal­­kozashoz, illetve a vallalkozas kapcsdn a bevetelek fokozdsat szolgaljak. Ezt figyelembe vdve az a vdlemdnyunk, hogy az addhivatal valdszfnij'leg az au­tomata mosdgdp vdteldrdt nem ismeri el olyan jellegu kiadas­nak, amely a fent emlftett edit szolgdlja. Ezazonban az illetd­­kes kozigazgatdsi szerv hatds­­kordbe tartozik. Ha On nem lesz megeldgedve az illetekes szerv dllaspontjaval vagy don­­tdsdvel, a Polgari Perrendtartas idevago rendelkezdsei ertelmd­­ben az illetdkes kozigazgatasi szerv dontesdnek torvdnyesse­­get birosagi uton felulvizsgaltat­­hatja. DR. GYORGY ISTVAN Mint minden feltunobb, szokatlan valtozas — az iskolasok eletdben egy ilyen az isko­­la also tagozatabol a felsobe, illetve egy mas iskolatfpusba valo atlepes — akarva-akarat­­lanul, kisebb-nagyobb problemakkal jar. Van, akinel nem hagy nyomot a valtozas, vagy csak alig eszlelheto, de vannak, akik­­ndl sokszortobb baj is feluti egyidoben a fe­­jet. A gyermek iskolalatogatasa az alapisko­­la elso ndgy evfolyamaban tulajdonkeppen egy un. zart fazis a gyermek iskolai fejlode­­seben. A gyermekben mar aranylag kiala­­kult egy bizonyos, a munkaja es ideje iran­­ti felelossdgtudat, kidpftett magarol egy ma­­sok altal elfogadott kdpet, amely segftsegul szolgal szamara a felso tagozatba valo Id­­pesndl. Fontos, hogy ez a folyamat leheto­­leg zokkendmentes legyen, hogy a gyermek minel kevesebb akadallyal talalja magat szembe. Mert, ha celjai eldrdsdben sok ga­­tat kell lekuzdenie, elveszitheti egyensu­­lyat, onbizalmat es szemdlyisdge negatfv iranyba f ejlodik tovabb. A felso tagozatba va- I6 lepds bar jelentos esemenynek szamft a diakok eletdben, megsem mondhato olyan osszetettnek, mint az atmenet az alapisko­­labol a kozepiskolaba, illetve szakmunkas­­kepzobe. Az elso valtozas a tizedik dletdv korul dri a gyermeket. A gyermek itt a tananyag uj strukturajaval taldlkozik, amely szdmara ujat jelent, a tanftas folyamata, az orak el­­rendezese is kulonbozik az eddigitol, s a gyermektol nagyobb onalldsagot varnak el mind a tanftok, mind pedig a szulok. Es itt kell ramutatnunk arra, milyen fontos, hogy az iskola ds a csaldd nevelese a gyermek onalldsaganak, aktivitasanak fejlesztdsere iranyuljon, tamogassak ds dsztdnozzdk azt. Szembetunobb vdltozasok a tanar—tanu- I6 viszonyaban jelentkeznek. A gyermek fuggosdge a tanftdtdl mdr nem annyira eros, a tanulo kritikusabb szemmel ndzi oktatdjat es persze a felnotteket egyardnt. Az elisme­­rds ds respektdlas, mint szocidlis szukseg­­let novekszik a gyermek rdszdrol. Fontos ne­­ki, hogy munkajat megfeleloen drtekeljdk, igazsagosan banjanak vele. Valtozik ds el­­mdlyul az onmagahoz valo kapcsolata is, tu­­datosftja, hogy o mar nem kisiskolas, hanem annal tdbb. Abbol kifolyolag, hogy a negyedik osztaly­­bol az dtodikbe valo lepds utan megvalto­­zik az osztalyfdnok helyzete es szerepe is, mivel mar szinte minden tantargyat mas-mas tanft, tobbfajta szemelyisdggel talalja magat szemben a tanulo, tobben iranyftjak, masok az elvarasok, a tan­anyag is igdnyesebb — novekszik a gyer­mek pszichikai meg­­terheldse. Ez aztan tukrbzddik a munka eredmenydben, ds gyakran a tanulmanyi atlag es viselkedes romlasaban. Termeszetszeruen valtozik a gyermek szocialis helyzete. A kulonbozd megfigyeldsek es tanulmd­­nyozasok alapjan elmondhato, hogy peda­­gogiai-pszichologiai szempontbol mdg osszetettebbnek tartjak a diakok alapisko­­labol a kozdpfoku iskolakba valo tovabbld­­pdset. Szembetunobben megvaltozik a ta­­nulok tarsadalmi helyzete, a csaladban, az iskolaban elfoglalt pozicidja, magasabb ko­­vetelmenyeket tamasztanak irantuk. Mar jobban erezteti hatasat az az drzds, hogy amit ezekben az dvekben elsajatit, attol fugghet dlete es munkdja sikere, illetve si­­kertelensege. Ennel az atmenetnel kezdet­­ben a tanulmdnyi atlag romlasa figyelheto meg, amelyet az uj iskolatarsak, tanftdk ds fokepp az uj kornyezet befolyasol, de sze­­rencsere ez csak atmeneti idoszak, mivel idovel ismdt minden visszafordul az erede­­ti kerekvagasba. KqLES ELEONoRA pszichologus

Next

/
Oldalképek
Tartalom