Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-11-05 / 22. szám
KFRTFS7MAPTAR Tobb szer - kisebb veszely? Mig nehany evtizede egy-ket novenyvedo szer szolgalta kulturnovenyeink vedelmet, addig a novenytermesztes soran ma szinte „megszamlalhatatlan“ vegyi keszftmennyel vedjuk a termest a karositoktol, gombaktol, vfrusoktol, gyomoktol. Ezen szerek felhasznalasi modja, hatasmechanizmusa igen eltero, s vegso soron mergekrol van szo, felhasznalasuk ezert nagy szakmai hozzaertest, gondossagot kfvan. De nemcsak hatasukban, s ennek ervenyesulesehez sziikseges technologiaban kulonboznek e keszi'tmenyek, hanem abban is, hogy bomlasuk soran hogyan viselkednek. Fontos ez, hiszen meghatarozo a betakari'tott termekekben felhalmozodd novenyvedo szer, mert ez taplalkozasi, elelmezesugyi gondokat okozhat. A novenyvedo szerek engedelyezesenek egyik elengedhetetlen vizsgalati lepcsoje azok bomlasi viselkedese. Hazankban ennek megfeleloen csakolyan kemikaliak vannak forgalomban, melyek egy vegetacios idon belul lebomlanak. Ezen belul vannak olyan keszi'tmenyek, amelyek nehany nap vagy het alatt tunnek el a novenyekrdl. Miert sziikseges a sokfele vegyszer? Erre a kerdesre nem is olyan konnyu valaszolni. Hiszen sokan eppen arra panaszkodnak, hogy valamilyen vegyszert mar megszoktak, a hasznalatat mar kiismertek, de mar nem kaphato, mast ajanlanak helyette. A novenyvedd szereknel is az a gyakorlat, mint a gyogyszereknel. Ha soka rossz mellekhatas, kivonjak a forgalombol. Igy jartunk annak idejen a DDT-vel. Minden kartevore hatasos volt, csak eppen a majban halmozodott fel, hasznalata ezert az eletunket veszelyeztette. A DDT-hatoanyagu keszi'tmenyek ugyanakkor kiirtottak a vertetufurkeszt, aminek a kovetkezmenye az lett, hogy a tomegesen elszaporodott vertetu sulyos karokat okozott. A hazikertekben folyo zoldseg-, gyumolcstermesztes kulonben is megkoveteli az allando es hatekony novenyvedelmet, nem alapozhatunk csak egy rovarirto vagy gombaold szerre, meg kell tervezniink a „szerrotaciot“, ami a novenyvedo szerek allando valtoztatasat jelenti. Mindez azert szukseges, mert a kartevok bizonyos szerekhez hozzaszoknak, tulelik azok kijuttatasat, s utodjaikra a szer mar nem hatasos. Gazdasagi okai is vannak annak, hogy nagyonsoka forgalomban levo vegyszer. A nagyon jo es hatasos szerek altalaban dragak, sok esetben azonban az olcsobb szerekkel is megelegedhetunk. Gyakran az importnehezsegek is kozrejatszanak abban, hogy mas megnevezesu, de azonos hatoanyagu novenyvedo szer kerul be az orszagba. A rendelkezesunkre allo rengeteg szerbol meg tobb kombinacio alakithatd ki, melyekkel a legkisebb mennyiseg mellett a legnagyobb biologiai hatast erhetjuk el. A jelenlegi novenyvedo szerek hatasmechanizmusanak, bomlasi viselkedesenek ismereteben, valamint a kartevok es betegsegek megjelenesenek elorejelzeseben kell latnunk az okszeruseget. A pontos idozftes ugyanis jobb hatast eredmenyez, kevesebb kezelest, kisebb mennyisegu szerfelhasznalast kfvan, ami egyben kornyezetunk vedelmet is jelenti. Amit tudni kell a novenyvedd szerekrol A novenyvedo szerek megkovetelik, hogy hasznalatuk alapfogalmaival is tisztaban legyunk. * Az elelmezes-egeszsegugyi varakozasi ido: az az idotartam napokban kifejezve, melynek az utolso novenyvedelmi kezeles es a szuret, illetve a betakarftas kozdtt kell eltelnie. Konkretan, a permetezes utan hany nap mulva fogyaszthato a termeny. Ez az idoszak nem egyertelmu, hossza a permetezett novenytol fugg. Tehat sohase bizzuk el magunkat, hogy ezt vagy azt a szert mar jol ismerjuk, s a hasznalati utasftas elolvasasa nelkul veletlenul se ajanljuk masnak. Eles pelda erre a Ridomil Plus 48 WP. A vele valo permetezes utan a csemegeuborkanal 3, burgonyanal 21, borszolonel pedig 35 nap az elelmezes-egeszsegugyi varakozasi ido. Ez utobbit veletlenul sem szabad osszeteveszteni az egyertelmu munka-egeszsegugyi varakozasi idovel, amely konkretan azt jelenti, hogy a vegyszerrel kezelt teruleten hany nap mulva dolgozhatunk vedofelszereles nelkul. A fentiekbol kiindulva vezessunk permetezesi naplot. Ebben — a vegyszeres beavatkozast kovetoen—tuntessuk fel a permetezes datumat, az alkalmazott vegyszer nevet es tomenyseget szazalekban, mennyiseget tomegben, es a felhasznalt le mennyiseget literben. A permetezesi naplo kettos celt szolgal. Egyreszt ellendrizhetjuk altala az elelmezes-egeszsegugyi varakozasi ido betartasat, masreszt figyelmeztet benniinket arra, hogy egy meghatarozott betegseg vagy kartevo ellen ne alkalmazzuk egymast kovetoen ketszer ugyanazt a permetszert. * A novenyvedo szerek neve mellett esetenkent betuket vagy szamokat olvashatunk. Ezek jelentese a kovetkezo: E, EC, L, LC = emulzidkepzofolyekony permetezo szer (pl. Karate 2,5 EC, Dursban 4 E): WP, W = nedvesi'theto por alaku permetezo szer (pl. Orthocid 50 WP, Omite 30 W): WSC = vizoldhatd folyekony keszftmeny (pl. Satox WSC): LV = csokkentett permetlevel kijuttathato keszftmeny (pl. Topsin M 70 LV): D = porozoszer (pl. Nurelle D): G = granulatum (pl. Basudin 10 G). * Permetezesnel nagyon fontos a lagy viz hasznalata: ivdvfz, tavak vizei (szures utan). Ne hasznaljunk hideg vizet, legoptimalisabb a + 20 C-fok koruli homersekletu. Nagyon fontos a permetezo szerek keverhetosege. Addig ne keverjunk ossze szereket es leveltragyat, amig kever hetoseg ukrol a keveresi tablazatbol meg nem gyozodtunk. Ha a hasznalasra varo vegyszer a tablazatban nem szerepel, akkor kfserletkeppen csak par litert keszftsunk belole, s ha sikeresen ki tudjuk szorni, csak akkor keverjunk belole nagyobb mennyiseget. * A kulonbdzd tapadoanyagok(nedvesi'toszerek) — pl. Citowett — fokozzak a permetle hatekonysagat. Mivel csak igen kis mennyiseg kell beloluk, nem sokkal novelik a permetezesi koltseget. Az egyes novenyvedo szereket, azonos celu keszftmenyekkel lehet helyettesfteni. Ebben az esetben azonban vigyazzunk arra, hogy kihajtas utan gyumolcsfara reztartalmu szert ne szorjunk. Kulondsen az oszibarack, a szilva es az egyes al mafajtak erzekenyek nagyon a rezre. * Viragzo novenyeket csak vegso esetben permetezzunk. Ebben az esetben olyan permetszert alkalmazzunk, amely a mehekre nem artalmas, ellenkezo esetben a vegyszeres novenyapolast olyan idoszakban vegezzuk — reggel, este—amikor a mehek nem repulnek. Osszegezve A vegyszeres novenyvedelemnel az okszeru'seg mellett tdrekedjunk a permetezesek szamanak es a kijuttatott novenyvedo szerek mennyisegenek csokkentesere. Ezt sajnos neheziti, hogy iddkozben ujabb betegsegek es kartevok jelennek meg, tovabba, a korabban visszaszorftott betegsegek es kartevok ujabb tipusaival is szamolnunk kell. Ez a helyzet mind a kutatas, mind a gyakorlati novenyvedelem szamara kettozott feladatot jelent annak erdekeben, hogy eredmenyesen es a kornyezetvedelem igenyeinek megfelelo modon vedekezhessunk. CSIBA LASZLO A szdlo eutipas rakosodasa 6s tokeelhal6s. Az ellene valo vddekezdst a tokek thli honapokban valo metszesdvel kell el* vdgezni. Ajanlott a nagyobb sebek azonnali kezeldse (Celloid) Gyapjaslepke: kdrtdtele legegyszerdbben a tdli mechanikus fatisztogatds sordn tojdscsomdinak el* tAvolftdsAval elozhetd meg. A hernydk ellen a rugyfakadds utdn kell permetezni 18
