Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-11-05 / 22. szám
Ady End re A foltamadas szomorusaga (reszlet) Oh, jaj annak, aki feltamad S nem erzi dnndn-eletet, Beszedje kongo bab-beszed S bab-szinpad babja 6 maga, Kerdes, kisertes es tit ok. En azt vcirom: valaki majd Hivni fog S edes, meleg szajjal Sugja meg majd, bogy ki vagyok. Itt to van a Tatra olen, Csillogo, tiszta, vad, Keresem benne a szazadokat, Az eletemet, A sirtaro dalokat. Keresem magam kozelseget, A szallalo Idot S a tiikrot, a varazsosat, A megismertetot. Es megall az Elet Es tudom, bogy most mar semmi sines, Senki sem el Es semmi sem igaz. Keshedt, ven arc vigyorog a tobol Es nem tudom: ki az? Foltamadtam, jaj, foltamadtam. Emlektablat avattunk es emlekszobat nyitottunk a festo sziilofalujaban Beszelgetes Bettes Istvannal, aki a gondolatot tette valtoztatta — Ez ev juniusaban, Dudor Istvan halalanak tizedik evfordulojan szep osszeallitassal emlekeztel meg lapunkban, az Eletiinkben arrol, hogy a festo tfz eve nines mar kbzottiink. Miert tartottad ezt az evfordulot „emh'tesre meltonak"? — Elete utolso honapjai ban teljesen magara maradt, es nekem cimezett ket utolso leveleben nagyon nyomasztotta az a rossz erzes, hogy mar m inden ki elfelejtette, es akik meg erdeklodnek is iranta, azokat mar nem maga az ember, hanem esupan a hfrnevesse valt festo alkotasai, azok hasznosithatosaga es ertekesithetdsege erdekli. Utolso pozsonyi latogatasan, amikor mar szinte mindenhonnan kineztek, vegtelenul felhaboritotta azoknak a un. festdmuveszeknek a korruptsaga, akik kepeiket teljes mertekben egy halddo ideologia szolgalataba allitottak, amivel jo penzeket kerestek. Most ugyanezt mondhatnank a megrendelesre Krisztus-kepeket festo gyakorlott kezu karrier-muveszekre. — Hogy reagalt szeles ismeroskbre tragikus halalhirere? — Mivel palyaja csucsan Del-Szlovakiaban szinte mindenki ismerte, nyitottsdgaval es oszinte kommunikativ-kepessegevel mindenhova bejaratos volt, s fgy megteremtette szemelyes mitologiajdt, amit ma mar ujabban imidzsnek neveznek, temetesere nagyon sokan bsszejottek, de mivel minden csoda, meg hogyha ilyen tragikus is, harom napig tart, lassan ujra teljesen feledesbe meruit volna. — Megis mi volt muveinek kozvetlen utoelete? — Muveinek egy tdredekreszebol Farkas Veronika muveszettdrteneszno jdvoltabol a losonci Nogradi Galeriaban nyflt tarlat, azt kovetoen, hogy meg 1989-ben Baraczai Kovacs Istvan muzeologus szervezeseben Rimaszecsen allftottuk ossze az elso emlekkiallftast. Ezutan B. Kovacs Istvan lett a Gombri Muzeum igazgatoja, aki elerte azt, hogy a volt munkasmozgalmi kiallitotermekben harom evig mukodd allando tarlatot nyitottak, ahova rokonok, baratok es kozeli ismerosok kdlcsdndztek kepeiket. — Hogy alakult muveinek tovabbi sorsa? — Tudomasommal magangyujtemenyekben feltve orizett kincskent vigyaznak ra az emberek, nem tudvan, hogy azoknak mi a valos erteke, s nem szi'vesen adjak ki a keziikbol, szinte ereklyenek tartjak. Farkas Veronika tesz neha egy-egy remenytelen kiserletet arra, hogy gyujtemenyes kial Iftason is bemutassa a Dudo r-eletm Civet. Sajnos, ez a fennallo tulajdonjogi viszonyok miatt is lehetetlen. Dudor fizikai brokbse ugyanis a huga, Lorincz Margit, aki szinten gyanakodva reagal minden olyan kfserletre, ami az eletmuvel valo ujabb visszaelesekre szolgaltatna okot. — Gondolom, eloszor Lorincz Margitot kerested tel az emlekhaz btletevel... — A mult ev vegen, eidre gondolva a szomoru tizeves evfordulora, felvetettem neki, hogy befejezetlen dereski csaladi hazuk Pista azonmod hagyott muteremszobajaval majdhogynem iiresen all, egyedul idos ozvegy edesanyjuk lakja a portat. Arra gondoltam, hogy ez lehetne az az emlekhaz, melyben ossze lehetne gyujteni a szanaszet kal-Az egykori csaladi haz. Erre kerult volna eredetileg az emlektabla.
