Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-11-05 / 22. szám

A Magyar N6pi Mozgalom a Megb&kelesert es Joletert 1997. oktober 25-en Koprovnicdn megtartotta II. orszagos kongresszusat, mely a mozgalom legfelsobb szerve. Kizarolagos hataskorebe tartozik az alapszabaly es a program megalkotasa, es idobeni modositasa, az eltelt idoszak ertekelese, a mozgalom elnokenek, alelndkeinek, az orszagos vezetoseg tagjainak megvalasztasa. Az elmult ket evi tevekenysegrol szolo jelentest dr. Gyimesi Gyorgy orszagos elnok terjesztette eld. Az ertekelhs kiemelte azt a tenyt, hogy a mozgalom politikailag 6s eszmeileg megerdsddott, tekintdlye nott az orszhgban, emelkedett tagjainak szama. Szamos kerdesben, ami a magyar nemzetisegi letet hrinti, felemelte szavat es javaslatait szamos esetben elfogadtak.

A beszamolo jo alapot nyujtott a kuldottek vitajara. A15 felszolalb gazdagitotta az ertekelo beszamolot. Beszeltek a mozgalom tevhkenysegerol, eredmenyeirdl, a hianyossagokrol. Javasoltak, hogy a mozgalom vezetoshge batrabban hallattassa szavat nemzetisegi letunk erdekeben, a munkanetkuliseg csokkenteseben, a magyar fiatalok oktatasban mutatkozo hianyossagok eltavoh'tasaban, a nemzetisegi kultura fejleszthse erdekeben. Egyes felszblalok biraltak az Uj Szot, amely szamos esetben dehonesztalo szavakkal illeti a mozgalmat.

Hozzaigazodva az orszag belpolitikai es gazdasagi hletehez, a kongresszus modositotta a programot es az alapszabalyokat. A kongresszus egyhangulag elfogadta mindketdokumentumot, majd titkos szavazas utjan, melyen 129 kuldott vett rhszt, megvalasztotta az orszagos vezetoseg tisztsegviseloit. A mozgalom orszagos elnokeve dr. Gyimesi Gyorgyot, alelnokeivh Filko Jozsef mernbkot Komarombol, Kajtor Pal mernbkot Ipolysagrol, dr. Gyorgy IstvSnt Pozsonybol, Lengyel Ldszlbt Dunaszerdahelyrdl valasztotta meg. A mozgalom orszhgostitkarava Hudina Milant valasztottak. A megujulo orszagos vezetosegben helyet kaptak azok a szakemberek, akik az elmult idoszakban csatlakoztak mozgalmunkhoz, hogy tekintelyukkel, tudasukkal orszagunkat, s nem utolsbsorban magyarsagunkat szolgaljak. A kongresszus hatarozatainak elfogadasa utan felhfvassal fordult Dhl-Szlovakia magyar es szlovak lakosaihoz.

A kongresszus jelentoseget bizonyitja az is, hogy az orszag kulonbozd politikai partjainak, mozgalmainak 18 kbpviseloje volt jelen. A Demokratikus Szlovakiaert Mozgalmat orszagos alelndke, Arpad Matejka, es kepviseloje, Jan Danko, a Demokratikus Baloldal Partjat DuSan Dorotin, a Szlovak Szocialdemokrata Uniot dr. Jozef Skultbty elnok, Szlovakia Kommunista Partjat Juraj Bobur, Szlovakia Mezogazdasagi Partjat BarnabaS Kovab kepviselte. A Magyar Koztarsasag pozsonyi nagykovetsege kepviseleteben Plank Zoltan volt jelen. A kongresszuson tovabba reszt vettek: a Nagykurtosi Jarasi Hivatal neveben Lorincz Katalin, valamint Dalibor SurkoS a Nagykurtosi Varosi Hivatatbl.

Ket ev rovid ido, egy meroben ujszeru, gyakran ellenseges kornyezetben szervezkedo part eseteben nagyon rovid. Megis sikerult szilardan megvetni labunkat a politikai szinteren, lenyegeben kiepfteni mozgalmunk szervezeti strukturajat, a jarasi es teruleti vezetosegeket, irodakat es a helyi szervezetek halozatat. (...) A mozgalom elen allo Orszagos Vezetoseg, amelyet azok kozul valasztotta az Alakulo Kongresszus, akik a mozgalom bblcsojet ringattak, tapasztalatlansagabol fakado hianyossagai ellenere kitartott es megallta a helyht. (...) A nagy ellenpropaganda ellenere csak negy fo lepett ki mozgalmunkbol, egyikuk mert fegyveres testulet tagja lett. Ugyanakkor ket ev alatt tagsagunk megtizszerezddott. (...)

Mozgalmunk kezdettol fogva igyekezett a jo partkozi kapcsolatok megteremtesere azokkal a politikai szubjektumokkal, amelyek programja kozel all a mienkhez, vagy pedig meltanyoljak celkituzesei nket es tamogatjak megvalositasukat. A partkozi kapcsolatok teren figyelemre melto, peldamutato a kblcsbnds tiszteletadas elvenek betartasa mellett gyumblcsbzd es korrekt kapcsolatokat sikerult kiepfteni a Demokratikus Szlovakiaert Mozgalom mal ugy a kozponti vezetes, mint a jarasi vezetosegek szintjen. Ezen kapcsolatnak kbszbnhetden szamos, egyes esetekben a szlovakiai magyar kisebbseg szempontjabol rendkfvul jelentos eredmenyt sikerult elernunk, amelyekrol a tovabbiakban meg lesz szo. A kormanykoalfcio masik ket tagjaval, a Szlovak Nemzeti Parttai es a Munkasszovetseggel nines semmilyen kapcsolatunk es ertheto okokbol nem is torekedtunk ra. Ugyanakkor a mozgalmunk megalapitasanak korulmenyei altal eloidezett feszultsegek lecsillapodasa utan felvettuk a kapcsolatot a Demokratikus Baloldal Partjaval, a Szlovakia Mezogazdasagi Partjaval ds a Szlovakiai Mezogazdaszok Mozgalmaval, a parlamenten kfvuli partok kozul pedig a Keresztenydemokrata Unioval, a Szocialdemokrata Unioval, a Zold Alternatfvaval es a Vallalkozok es Iparosok Partjaval. (...)

Mozgalmunk strukturainak kiepftese utan es keteves tevekenyseggel a hatunk mbgott ugy veljuk, hogy elerkezettnek latszik az ido arra, hogy benyujtsuk jelentkezesunket a Szocialista I nternacionaleba. Kerem, hogy ezt a javaslatot a kongresszus tegye magaeva es hatarozatban kotelezze a ma megvalasztasra

Reszletek Gyimesi Gyorgy elnoki beszamolojabol

kerulo vezetoseget, hogy e rendkfvul fontos es jelentos lepest zaros hataridon beliil megtegye. (...)

Sajnalattal kell megallapftanom, hogy a Magyar Koalfcio partjaival nincsenek kapcsolataink. Kezdettol fogva mereven elzarkoznak minden kozeledesi kfserletunk elol, es ez az elzarkozas fokozatosan sistergo gyuldlette fajult irantunk. (...) A Magyar Koalfcio partjai semmilyen szinten nem hajlandok egyuttmukodni a Nepi Mozgalom szerveivel meg olyan helyi jellegu kerdesekben sem, amelyek megfteleseben egyebkent teljes az egyetertes a ket politikai szubjektum tagsaga kbzott. Ez az elutasfto magatartas irantunk a CSEMADOK-ra is jellemzo, amelynek vezetese tovabbra is az Egyutteles befolyasa alatt all. Igy aztan nines mit csodalkozni azon, hogy a Csemadok orszagos vezetosegeben elhangozhatott olyan javaslat, hogy a Magyar Nepi Mozgalom tagjait ki kell zarni a Csemadokbol. Egy kulturalis szervezetbol. (...) Minden jel arra utal, hogy nagyon is koordinalt akeiorol van szo. Amikor nem teljesultek a biztosnak meghirdetett joslatok, es az MNM nem roppant ossze nehany honapon belul, kovetkezett a lejaratas, az acsarkodas, az elhallgatas es ferd ftesek korszaka, ujabban pedig ketsegtelen eredmenyeink kisajatftasara vonatkozo kfserletek. Mindez egyetlen cel I al: meghanyunk borsot a kormanyhivatal falara, mert az onnan ugyis lepereg. Helyette magaban a hivatalban targyalunk, s ha ugy adodik, magaval Meciar miniszterelnokkel is. Mert csak a turelmes targyalasok, a kblcsonbs tisztelet megadasa, egymas erdekeinek figyelembe vetele vezethetnek eredmenyre. Rovid fennalasunk ota pedig nem is keves eredmenyt mondhatunk magunkenak. Mielott szolnek roluk, kimondom a sajat diagnozisomat a Magyar Koalfcio hozzank valo viszonyarol: az urak felnek es feltekenyek. Felnek a presztfzsvesztestol, felnek a valasztasokon valo szereplesuktol, felnek a valasztasokat kovetd idoszaktol. Es feltekenyek egy feljovdben levo mozgalomra, amely eredmenyeket tud felmutatni, mig a Magyar Koalfcio meddo politizalasanak teljes sikertelensegeben marodaig sullyedt, hogy masok eredmenyet probalja a maga szamara kisajatftani. Peldaul az ipolysagi es zselizi magyar tanftasu nyelvu gimnaziumok megmenteset a kozelmultban. (...)

Programunkban all, most ujfent leszogezem, hogy mozgalmunk nem kuzd kollektiv jogokert. Annal kovetkezetesebben azonban a tobbi alapveto kisebbsegi jogainkert, amelyeknek betartasa donto fontossagu az azonossagtudatunk megorzese celjabol. Ezert emeltiik fel a szavunkat, amikor az ugynevezett alterakadalyozni mozgalmunk teljes kibontakozasat, elszigetelni a magyar kozvelemenytol, lejaratasaval eltavolftani potencionalis hfveit, elbizonytalanftani tisztsegviseloit, vegso soron pedig megakadalyozni valasztasi sikereinket. (...) Meciar berencei es csatlosai vagytok! Vagjak szemunkbe a Magyar Koalfcio zdszlovivoi es szajkozzak utanuk a nacionalista maszlagtol elbodftott helyi vezetoik.

Nem uraim, egeszen masrol van itt szo: A Magyar Nepi Mozgalom realista, pragmatikus politikat folytat. Abbol kiindulva, hogy egy kisebbseg csak a tobbseg joindulatat, megertesht es egyeterteset elvezve ervhnyesftheti jogait, es valosfthatja meg realis elkepzeleseit, tovabbra is valljuk, hogy a folyamatos parbeszed a mindenkori kormannyal elengedhetetlen feltetele a sikeres kisebbsegi politizalasnak. Mi Pozsonyban akarjuk megoldani problemainkat, nem rohangalunk unos-untalan velt vagy valos serelmekkel Strasbourgba, nem szftunk gyuloletet, nem gerjesztunk polgari elegedetlenseget, folosleges nyugtalansagot, nem

natfv oktatast, majd kesobb a tortenelem es a foldrajz szlovak nyelven tortenb oktatasat hivatalos rendelettel, egy kesobbi idoben pedig a mar elkeszftett oktatasi torvenyjavaslat parlamenti elfogadasa utan torvenyes alapon akarta bevezetni a magyar tanftasi nyelvu iskolakban az iskolaugyi miniszterium. (...) A tarca sajat lepeset a nyelvtorvenyre valo hivatkozassal indokolja. A szlovak nyelv a parlament altali allamnyelvve valo deklar6- lasa magabol az Alkotmanybol ered. Elfogadasanak alkotmanyossagat a kozelmultban erosftette meg az Alkotmanybfrosag. A kisebbsegek nyelvhasznalati jogat ugyancsak az Alkotmany garantalja, csakhogy ezt a jogot ki-ki a sajat beallftottsaga es nezete szerint ertelmezi. Igaz ugyan, hogy a kisebbsegi nyelvhasznalattal mintegy husz torveny es rendelet foglalkozik, de a dolog termeszetbbol adodik ezek szovegenek a nem egyseges interpretacioja, es rengeteg joghezag is mutatkozik. Ennek tipikus peldaja a ketnyelvu bizonyftvanyok ugye is. Ilyen helyzetek kikuszobolese miatt is mozgalmunk kovetkezetesen kitart korabbi allasfoglalasa mellett, miszerint tor-Az egyre sikeresebb tev6kenys6gre...