Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-11-05 / 22. szám
Mindenki ert valamihez H a a vilag egyik fovarosat 300 roster magasbol — helikopter es repiilo nelkiil — szeretnenk megcsodalni, ha a tortenelem egyik legnagyobb hadvezere, Napoleon sirjanal akarunk megallni, vagy ha Mona Lisa titokzatos mosolyat kivannank megfejteni, egy nagyvaros zurzavarat figyelni arrol az erkelyrol, melyen Quasimodo, Hugo pupos harangozoja allt — nem kell a foldkereksdget beutazni. Eleg Parizsba, a tortenelem, a divat, a kialhtasok varosaba ellatogatni. Folytatas a 3. oldalrol — Van-e elkepzelese, hogyan lehetne bovfteni a kort, tobb embed bevonni, esetleg a falusi turizmus teren? — Igen, tudjuk jol, hogy a Bodrogkozben szinte minden falunak megvannak a jellegzetes hagyomanyai, nepmuveszeti ertekei, ezert pontosan a falusi turizmust es nepmuveszeti hagyomanyokat osszekapcsolo program jelenthetne egy lijabb eselyt. Kihasznalva a lehetoseget, hogy egy idegen szemevel mutassam be a Bodrogkoz leendo kisvallalkozoinak indulasat, James Thibeault urnak is feltettem nehany kerdest. — Hogyan kerult a Bodrogkozbe? — Huszeves gyakorlattal rendelkezem, s munkam soran kiskeresetu emberek megsegitesevel foglalkozom, kulonos tekintettel a mezogazdasagi teruletek lakoira. — Milyen vegzettseget igenyel ez a munka ? — Egyetemi vegzettsegu gazdasagi szakember vagyok, am ahhoz, hogy ezt a munkat vegezni tudjam, nagy gyakorlatra kellett szert tennem az emberekkel vegzett munkaban. — Hol fordult meg eddig? — Munkam legnagyobb reszet az Appalach teriileten vegeztem, de dolgoztam mar Braziliaban is, foglalkoztam amerikai oslakosokkal es afro-amerikaiakkal is. — Tudomasom szerint a Voca ceg megbfzasabol van itt, mondjon errol par szot. — A Voca a fo hangsulyt a mezogazdasagra helyezi. Ahhoz, hogy a ceg valakit Amerikabol athozzon ide, legalabb tizendt eves gyakorlattal kell rendelkeznie. Ez az elso olyan projekt, amely nem kimondottan mezogazdasaggal foglalkozik, ezert gyakorlatilag kfserlet. — Mi ennek a kfserletnek a lenyege? — Ugy tapasztalom, vannak bizonyos dolgok, amelyek itt is es ott is eldfordulnak. Ilyen peldaul a hagyomanyok apolasa es az, mikent lehet az embereknek megkbnnyfteni, hogy ott maradhassanak a szulofbldjukbn es ott tudjanak megelni. Az uzletemberek pedig megtalaljak a szamitasukat e teriileten, peldaul a turizmusban. — Van az orszag gazdasagi helyzetrdl attekintese? — Mielott ide jottem, tobb megbeszelesen es targyalason vettem reszt, ahol ellattak megfelelo tanacsokkal, informaciokkal es adatokkal. — A regiot illetden milyenek a benyomasai, es hogyan latja az itteni vallalkozasfejlesztes lehetosegeit? — Gyonyoru, de elhanyagolt epuleteket lattam. Kastelyokat, parkokat. Embereket, akik mar reggel a kocsmakban isznak. Nem torodnek a kozos ertekekkel. Mindez, feld, a kulturalis ertekek romlasahoz vezethet. — Ezze! azt akarja mondani, hogy Amerikaban az emberek a szabad idejukben a koz javara faradoznak? — Azt, hogy nalunk most mar kbtelezo kozhasznu munkaval kitolteni idejuket. A tamogatast ugyanis — a szocialis tamogatasrol beszelek — ot even at kapjak, de egesz eletukben csak ot evig! — Mi a velemenye a szlovakiai magyarsag helyzeterol? — A Bodrogkoz az orszag egyik vegen, a hatalom viszont az orszag masik reszen van. Olyan erzesem alakult ki, mintha a magyar kisebbseg nem erezne magat teljesen otthon. De minden hatranyban van valami lehetoseg is. A szlovakiai magyarokban eppen ezert valami globalis europaisagot velek felfedezni. Peldaul mert az emberek ket kulturaban dlnek, mialtal szinte kenyszeritve vannak, hogy mindkettoben jartasak legyenek. — Hogyan fteli meg az egyuttmukodest az itteni emberekkel? — Ami az egyuttmukodest illeti, rengeteg munkat es energiat igenyelt. Ladanyi urral sokakat meglatogattunk a regioban, egy-egy ilyen koruton akar ezer kilometert is lehajtottunk. Szemely szerint nagyra ertekelem segftokeszseget es az emberek erdeklodeset. Tokeletesen meg vagyok elegedve, s remelem, kozos terveink megvalosulnak. HOGYA GYORGY (a szerzo felvetelei) A Szajna parti varosba kora reggel erkeztem. Meg alig virradt, de az utcakon mar nagy volt a mozgas. Nem a csucsforgalom miatt, hanem a sportoloktdmegei nepesftettek be. Az elso utam ahhoz a hatalmas templomhoz vezetett, amelyet az egykori hadifoglyok ideiglenes otthona, a kaszarnyak vesznek korul. Ebben a templomban nyugszik mar tobb mint 140 eve Bonaparte Napoleon, a csaszarra lett korzikai hadvezer. Egy ora mulva a varos kozpontjaban a gyonyoru parkokban setalva az egyik legnevezetesebb epi'tmenyhez, az Eiffel toronyhoz jutottam, melyet 1887- ben kezdtek letesfteni. Mar tavolrol lattam a sok-sok autobuszt a torony „laba“ koriil. Japanok csoportjai igyekeztek, hogy mielobb a csodanal legyenek. A felvonokat csak kilenctol indftjak, de mar joval elotte sorakoztak a turistak. A tobbseguk fel vonoval kivan a magasba emelkedni (a csucsra—274 meter magasba — 54 frankert juthatnak fel), de akad nehany bator, aki ugy gondolja, gyalog teszi meg az utat. Nehany szlovakiai latogatoval a japanok tarsasagaban lepek a liftbe. Par perc mulva eszembe jut: aki fel a magasban, illetve klausztrofobiaban szenved, meg kell gondolja, vallalkozik-e erre az „utra“. Furcsa erzes fog el: hogy egyre feljebb vagyok, a gyomromban erzem. Mikor lesz vege? Bizonyara a japanok is hasonlokeppen velekednek. Aztan teli torokkal enekelni kezdenek. A lift visszhangzik, a legkor feloldodik.
