Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-10-22 / 21. szám
If ®S? fa 5? A kozelmultban foglalt allast az Alkotmanybirbsag az SZK Nemzeti Tanbcsa kbpviseld-csoportja altal benyujtott beadvanyt illetden, miszerint az bllamnyelvrol szolo 1995. bvi 270. szbmG tdrvdnyt alkotmanyellenesnek tartjak es kertek az Alkotmanybirbsbgot, hogy a tbrvbnyt e tekintetben vizsgalja felul. A dontest a kepviselok csalddottan fogadtak es ugy hallottam, hogy az iigyben az eurbpai birbsaghoz kivannak fordulni. Mi az bn velemenye errol? — tette fel a khrdbst B. T. vbgsellyei olvasonk. Az SZK Alkotmanybirdsaga a kbzelmultban meghozta a rhgota vart dontest: „Az allamnyelvrol szdld torveny 3. paragrafusanak 5. bekezdese a 12. paragrafussal osszefuggesben — alkotmanyellenes“. Az allamnyelvrol szolo torveny eme rendelkezese szerint az allampolgarok irasos beadvanyaikat kozjogi szervekhez allamnyelven nyujthatjak be. A birosagi dontes tehat az allamnyelvrol szolo torvenyt a tekintetben tartotta alkotmanyellenesnek, hogy az allampolgar nem nyujthat be az illetekes allami kozigazgatasi szervekhez beadvanyt a sajat nyelven, holott az alkotmany ertelmbben a hivatalos kapcsolatban hasznalhatja anyanyelvht. Teny, hogy az SZK Aikotmanya 34. cikkelye 2. bekezdhse b/ pontja szerint a nemzeti kisebbshgekhez vagy mbs etnikai csoportokhoz tartoz6 polgbroknak a tbrvhny altal megszabott feltbtelek mellett az allamnyelv elsajatitasahoz valb jogon kivul szavatolva van a sajat nyelviik, illetve anyanyelvuk hasznalatanak joga a hivatalos hrintkazhsben. Az emlitett, „a tbrvhny bltal megszabott feltetelek“ azonban hianyoznak. Az elozo, a mostani nyelvtorveny altal hatalyon kivul helyezett. A hivatalos nyelvrol szdld 1990. evi 428. szamu torveny tartalmazta azokat a felteteleket, amelyek teljesftese eseten hasznalhatjak sajat nyelvuket is hivatalos erintkazesben. E hatalyon kivul helyezett torveny 6. paragrafusanak 2. bekezdese a kbvetkezoket tartalmazta: „Amennyiben a nemzeti kisebbsegek tagjai a varosban vagy a kozsegben a lakossag legkevesebb 20 szazalekat kepezik, ezekben a varosokban es kozsegekben hivatalos erintkezesben sajat nyelvuket hasznalhatjak. Amennyiben ilyen varosokban vagy kozsegekben olyan polgar lep fel hivatalos erintkezesben, aki nem a nemzeti kisebbseg tagja, az eljarast a hivatalos nyelven folytatjak le. Az allami szervek es a kozsegek onkormanyzati szervei munkatarsainak nem kotelessege ismerni es hasznalni a nemzeti kisebbseg nyelvet. A koziratokat ds az ugyintezds iratait a hivatalos nyelven khszitik el? A jelenleg ervenyben levo nyeivtorvdny 1. paragrafusa 4. bekezddse utal arra, hogy ez a torvhny nem szabalyozza a nemzeti kisebbsegek ds etnikai csoportok nyelvdnek hasznalatdt. Ezen nyelvek haszndlatat kijldn torvenyek szabdlyozzak. E tekintetben harom megoldasi lehetosdg klndlkozik:1. bizonyos kormdnykoali'cid-bdli korok szerint nem szukseges kuldn tdrvdnyt elfogadni a kisebbsegi nyelvhaszndlatrdl, hisz jd nehdny tdrvhny tartalmazza ennek jogat, 2. A Magyar Koalicid partjai nak kozos inditvanya szerint egy kulon torvenyt kell elfogadni a kisebbsegi nyelvhasznalatrol, s a 3. a Magyar Nepi Mozgalom javaslata, miszerint a meglevo allamnyelvrol szolo torvenyt kell novelizalni, kiegeszitve azt a nemzeti es etnikai kisebbsegek nyelvhasznalata jogaval. Erre vonatkozoan a Magyar Nepi Mozgalom 27 mddosito javaslatot terjesztett be az illetekes szervekhez. Az adott helyzetben helyesnek tartom az Alkotmanybirbsag allaspontjat, miszerint a kerdest a parlamentnek kell rendeznie. Nyilvanvalo, hogy az adott esetben joghezagrol van szo. Tehat a torvenyhozas, a kormany, a kepviselok feladata ervenyt szerezni annak, hogy ez a joghezag kitoltodjon, s ilyen vagy olyan formaban fogadjanak el jogi normat a kisebbsegi nyelvhasznalatrol. Az Alkotmanybirbsag jogi helyzetenel es jogkorenel fogva az allamnyelvrol szolo torveny es az Alkotmany osszhangjara illetve ellentmondasara szoitkozhatott. Az Alkotmanybirbsag nem foglalkozhat joghezagi es mas torvenyhozdi kerdesekkel. E jogkor az Alkotmany ertelmeben (87. cikkely 1. bekezdese) az SZ Nemzeti Tanacsa bizottsagait, a kep viseloket es az SZK Kormanyat illeti meg. Az elmondottak alapjan olyan megallapitasra juthatunk, hogy a kisebbsegi nyelvek hasznalatarol — kiindulva abbot, hogy kuldnbdzd jogszabalyok tartalmaznak rendelkezeseket e tekintetben — a mar meglevo jogszabalyokat osszegyujtve, egysegesitve ezeket, az Alkotmannyal osszhangban kell elfogadni jogszabalyt. Velemenyem szerint a legcelravezetobb lenne a Magyar Nepi Mozgalom indi’tvanya, miszerint a meglevo torvenyt kellene novelizalni, kiegeszitve ennek egyes paragrafusait azokkal a rendelkezesekkel, amelyek a kisebbsegi nyelvek hasznalatanak felteteleit megszabjak, s igy egy egyseges torveny szabalyozhatna az allamnyelv, valamint a kisebbsegi nyelvek hasznalatat. DR. GYORGY ISTVAN Rossz szomszgdsdg, tdrok dtok — tartja a kozmondas, melynek igazat bizonyara sokan a sajat tapasztalatukkal tudjak alatamasztani. Azt is szoktak mondani: az ember a baratait kivalaszthatja, de a rokonokat nem, s valahogy igy van ez a szomszedokkal is. Igazan kiildnleges esetekben fordul eld, hogy mi magunk donthetjuk el, kinek, kiknek a kozvetlen kozeleben eljuk le az eletiinket. A varosok panelhazainak lakoi teljesen veletlenul, illetve a hivatal, a szovetkezet altal kiallftott nevsor alapjan kbltoznek otthonaikba. Igaz, legtobben alaposan bezarkoznak, sot elzarkoznak egymastol, de akarva-nem akarva kenytelenek talalkozni es elviselni a masikat. A gondok akar azzal is kezdodhetnek, hogy nem tudnak megegyezni, mikor ki takaritsa a kozds hazreszt: a felvonot, a lepcsohazat, a folyosot. Meg valoszinuleg nem is vegzi mindenki egyforma pontosan a rea szabott feladatot, s maris van ok, hogy elmarasztaljuk a masikat. A szomszed kozelseget egyebkent is allandoan erezzuk: a falon keresztiil csak azt nem halljuk, amit nem akarunk, tehat minden jelentosebb esemenyrol tudunk. Nem egy szerencses helyzet, de el kell viselniink. Faluhelyen — ahol ugyan a hazak kozti tavolsagok meterekben merhetdek — sem masabbak, illetve jobbak az allapotok. Hany, korabban barati kapcsolat romlott meg nevetseges aprosagok miatt! Hany szomszed nines beszeloviszonyban, mert a masik tyukjai tul gyakran jartak at a kertbe, vagy mert az almafa aga arnyekot vet a viragagyasra. Az ilyen „ugyekbdl“ szarmazo ellentetek nemzedekek viszonyat hatarozzak meg. Ugy tunik, meg a torvenyek sem elegsegesek a szomszedperek megoldasahoz, az ellentetek elsimitasahoz. A kdlcsdnos viszonyt esupan kblcsdnds es joszandeku megegyezessel lehet helyrehozni. Persze a legjobb, ha az „osszecsapasra“ nem kerul sor. S hogy hogyan akadalyozhatjuk ezt meg, illetve milyen egyuttelest feltetelez a tartos, jo kapcsolat a szomszedok kdzdtt?4 Ennek a korrekt viszony az alapja. A segitokeszseget nem szabad osszetevesztenunk az allando, mindenbe valo beavatkozassal. A tisztes tavolsag megtartasa legalabb olyan fontos, mint annak tudata, hogy bajban, szukseg eseten szamfthatunk rajuk, hiszen ok, a szomszedaink vannak hozzank legkozelebb. T. P.
