Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-10-22 / 21. szám

polcos-fiokos taro las helyebe visszafordithatatlanul tort be a szamitogepes tarolas. Csaladi hasznalatra folveteleink tarolasahoz azonban elegendo nehany al­bum. Igen valtozatos kinalatbol valogathatunk. Ki-ki penztarcaja es ige­­nye, izlese szerint. A fenykepek rendszerezese meg kedvteles is lehet. Ugyan­­akkor rendszereto tulajdonsagunk tanubizonysaga is. Ajanlatos a fenykep hatuljara foljegyezni, ki es mi lathato a foton, s kel­­tezesscl is ellatni. Mert az ember feledekeny, s nemhogy unokaink, nehany esztendo utan mi sem biztosan ismeriink fel a kepen mindenkit es mindent. Egy reprezentativ fenykepgyujtemeny csaladunk biiszkesege, maradando emlek utodaink szamara. S ez nem is keves. A kep keszitese legyen szamunkra alkoto tevekenyseg. Nyuljunk batran ot­­lettarunk melyere, probalkozzunk, klserletezzunk. Ne erjuk be a majdnem jo fotokkal. Rogzitsuk a torteneseket erdekesen, alkoto hozzaallassal. Le­gyen rninden megorbkitett kockanak ertelme. A fejlodes feltartoztathatatlan. A piacon szinte naponta uj, tobbet tudo feny­­kepezogepek jelennek meg. Am azokra a legegyszerubbekre is sziikseg lesz, azoknak is mindig meglesz a partolo tabora. Ha megtanulunk fenykepez­­ni veliik, igenyeinket teljes mertekben ki tudjak elegiteni. Mert kiilonben ennek a rengeteg jo tanacsnak es altalam csak nehezen, vert izzadva bsszegyujtott remek tippnek sem lenne ertelme. Vegiil egy keres: Eszreveteleiket, tapasztalataikat irjak meg batran akar folytatasos regeny formajaban is az Eletiink szerkesztosegebe. Remekmu­­viink kovetkezo kiadasaban hasznositani fogjuk. Kiildjek el pocsek kepe­­iket is, hogy elrettento peldanak felhasznalhassuk. Ezzel ajanlom magamat. M. Nagy Laszlo, e mu szerzoje, kivalo fotos, a Chicagoi Fotofesztival aranyermese, a Honolului Made In Fotokiallitas gyemantpalmajanak viseloje, Csehszlo­­vakia feldarabolasanak tuleloje es egyeb nemzetkozi dijak varomanyo­­sa, valamint Meciar es Hlinka elvtarsak oszinte csodaloja, illetve bamu­­loja. P.S. Az elsonek, aki ezt idaig vegigolvasta, annak s.k. autogrammal ella­­tott muveszi fenykeptrilogiamat (onakt elolrol, hatulrol, oldalrol) adoma­­nyozom. Tisztelettel M. Nagy Laszlo s.k. VEGE Kertesznaptar Van meg tennivalo I. A kerti mun­­kakjavat mar befejeztijk, de erre az idoszakra is maradt meg tennivalo. A szabadban szedjuk a bim­bos es a fodros kelt. A fodros kel fo­­gyaszthato reszet a jol kifejlodott, tisz­­ta toresmentes levelek kepezik. Ezeket egyenkent vagy az egesz levelcsuccsal egyutt 100 mm hosszu szarral kell le­­szedni. A fodros kel elonye az, hogy ju­­liustol marciusig szedheto. Azok a no­­venyek, amelyeket a fagy, vagy a der mar megcsi'pett, jobb izuek, mert cukor­­tartalmuk ennek hatasara novekszik. A petrezselyem gyokere a talajban nem fagy el, es takaras nelkul is jol attelel. Ha az idojaras megengedi, fgy a tel fo­­lyaman is szedheto. A foldben hagyott gyokerek a fagyok utan — tavasszal sokkal fzletesebbek, mint a taroltak. Ha friss zoldjet telen is fogyasztani akarjuk, akkor az osszel felszedett gyo­­kereket benn a lakasban kell hajtatni. A gyokereket ladaba vagy cserepbe fuggolegesen egymas melle helyezzuk el. A kdzdttuk levo hezagokat konnyu folddel ugy toltjuk ki, hogy a gyokernya­­kak kialljanak. Megbntozes utan te­­gy uk vi Iagos helyre. Nehany het mulva a gyokerek egeszseges zoldet hajtanak. A metelohagymat, amely evelo noveny, a tel folyaman foleg hajtatva termesztjuk. A hajtatasra szant metelo­­hagymat alaposan megontozzuk es szobahomersekletre helyezzuk. Itt ha­­marosan fejlodni kezd es tobbszor vag­­hato. Finom fze miatt a nyers metelo­­hagyma kozkedvelt fuszernoveny. November vegen kezdjuk meg a ciko­­riasalata hajtatasat is. E cel ra kulonbd­­zo muanyag edenyek es lad ak felelnek meg. A belsejuket foliaval kibeleljuk, es aljara 50 mm-es komposztretegre allit­­juk ra merolegesen a november elso fe­­leben felszedett es tarolt gyokereket. A koztuk levo hezagokat — a petrezselyemhez hasonloan — folddel toltjuk ki, es beon­­tozzuk. Ezutan az edenyt 16- 20 C-fok koriili homersekle­­tu sotet helyisegbe tesszuk. Ilyen termohelyi adottsagok kozott 4-5 het utan megkezd­­heto a termes szedese. A ci­­koriasalata fogyaszthato re­szet a zsenge levelekbol al­lo rozsak alkotjak. A vekonyra metelt levelrozsak­­bol finom nyerssalatat lehet keszfteni, de parolhatjuk, sut­­hetjuk vagy kiranthatjuk is. Ne feledkezzunk meg a ko­­rabban tarolt zoldseg rend­­szeres ellenorzeserol sem. A tarolo helyisegekben a ho­­mersekletet szelloztetessel szabalyozzuk. A zoldsegfele­­ket altalaban 0-6 C-foknal es 90-92 szazalekos paratarta­­lomnal, a ceklat, a sargare­­pat, a petrezselymet, a pasz­­tinakot, a zellert es a karala­­bet 1-3 G-foknal es 85-90% -os paratartalomnal kell tarol­­nunk. II. A gyumblcsbsben tovabb folytathatjuk a metszest es a vele jaro faapolasi munkakat. Igy a termokorban levo alma­­, korte-, meggy-, cseresz­­nye- es szilvafak, valamint a bogyosok metszeset. A „lustalkodo“, buja noveke­­desnek indult fakat, ott ahol az evi termes eppen csak megmutatkozik, ovatosan metsszuk. A korona belseje­­nek megritkitasa dominaljon. A hosszu agakat „kdnydkbltessuk“ ki: vagjuk oket egy ketfele allo, vekony vesszore. A honap vegen jol gondoljuk at azt is, hogy rninden fank es bokrunk erdemes-e arra, hogy tovabbra is meg­­tartsuk. Az oreg, elaprosodott termest hozo, esetleg elavult fajtat vagy a be­­teg fakat ne „tartogassuk“. Ugyanez vonatkozik a bogyo­­sokra is. A gyumolcstaroldt az esetleges hidegtol ne feltsuk. Ebben az ido­­szakban eleget szelloztessunk, gondoskodjunk a kello paratarta­­lomrol es a betegsegek ellen leg­­alabb havonta egessunk kensza­­lagot. III. Ha az idojaras megengedi, foly­­tassuk a szold fedeset, a sorko­­zok megmunkalasat, valamint a szerves- es a mutragyazast. Ha­­gyomanyos tragyazaskor a tra­­gyaadagokat a szold allapotatol, a termestol, a talajtol es a vfzel­­latastol, masreszt a rendelkezes­­re allo tragyafelesegektol f uggo­­en alh'tjukossze. Eros novekedes es bo termes eseteben keve­­sebb tragya is elegendo, ha azonban a vesszok gyengen fej­­lettek, vekonyak es keves a ter­mes, nagyobb mennyisegu tragyara van szukseg. A savanyu talajok kemha­­tasat dolomitos droit meszko felhaszna­­lasaval javftjuk. Istallotragyazashoz fe­­des utan melyftsuk ki a szdlosorokat. Az istal lotragyat, valamint a foszfor- es kaliummutragyakat egyarant legalabb 25-35 cm melyre kell bejuttatni, mivel fgy ervenyesiilnek a legjobban. IV. Az idei dszon nagyon elszaporodtak az mezei pockok. A foldben 2-3 cm atme­­roju jaratokat keszftenek, es rninden no­­venyi reszt megragnak. Nagy kart okoz­­hatnak a foldben hagyott zoldsegfe­­lekben, az elvermelt zoldsegben es burgonyaban, az elsancolt facseme­­tekben. A legnagyobb kart azonban a fiatal gyumdlcsfak gyokerei nek elraga­­saval okozzak. Sikeresen vedekezhe­­tunk ellenuk a „Ratex“ megnevezesu mereggel. V. A tel a madarak szamara sohasem ro­­vid, meg akkor sem, ha nem nagyon ke­­meny. Ezert kell mar most gyujteni a zsi­­rokat, olajokat tartalmazo magvakat, az etkezesre alkalmatlan faggyut, ame­­lyek nemcsak csemegei, hanem eletet mento es fenntarto taplalekai is lehet­­nek hasznos madarainknak. Nagyon fontos olyan helyet keresnunk az etetoknek, hogy macska ne kozelit­­hesse meg a madarakat — kesobb sem, amikor az ehseg kovetkezteben nem lesznek annyira ovatosak, mint most. VI. Igenyes feladat a muskatli teleltetese, mivel ez csak vegetativ allapotban eli at a teli honapokat, amihez szukseges, hogy az ablakladakat vilagos, futott he­­lyisegben tartsuk, illetve az ablaklada­­bol kiszedett toveket cserepbe iiltetve hasonlo kdrul menyek kozott helyezzuk el. A toveket rendszeresen ellenorizni kell es gyakran — bar mersekletesen —ontozni. Nem szabad megfeledkez­­nunk arrol, hogy a szaraz leveleket idonkent eltavolftsuk roluk. GSIBA LASZLO Az ^tteleld fodros kel

Next

/
Oldalképek
Tartalom