Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-10-22 / 21. szám

AZ OKTATAS? A neveles es oktatas akkor lesz eredmenyes, ha a tamto es diak kozott az egyiittmukodes es kdlcsonos kommunikacio akti'v es dinamikus. A tanito neveldi tevekenysege es a diak tanulasi tevekenyse­­ge az iskolaban (es iskolan kivlil is) nagy hatassal van a le­­lektani funkciokra. Ha ezek a cselekmenyek hosszantartoak, elobb vagy utobb faradtsaghoz vezetnek, s ez kisebb-nagyobb mertekben negativan befolyasolja a diak es a tanar teljesit­­menyet. A tulterheitseg okai Az olyan m6dszeru, tartalmu 6s szer­­vezAsu tanftAs, melynek sorAn a diAkok nem tudj&k elArni a kittlzott cAlokat, vagy csak nagy erdfeszftAsek ArAn kA- pesek erre —a gyerekek tulterheltsAgA- hez vezet. A diAkok tulterheltsAgAnek tobb oka van, s hogy melyeka legjellemzdbbek? * Az iskolai Ieteitiel6s: sok 6s igAnyes tananyag, a tanftAs alacsony didak­­tikai szfnvonala, nagy mennyisAgd hAzi feladat, iddigAnyes tevAkeny­­sAg a kijlonbozd szakkbrokben. * az iskolAn kfvuli megtertiel6s: a gye­rekek fizikai 6s szellemi kApessAgA- nek tu I6rt6kel6se a szuldk rAszArdl, a nem megfelelfi napirend kialakf­­tAsa a csalAdban, az aktfv 6s passzfv pihenAs hi Anya. A diAkok tulterheltsAge ujkori problA- makAnt jelentkezik, mAgpedig azArt, mert a termAszet, a tArsadalom As a gazdasAg rohamos fejlddAse megkdve­­teli a tananyag kiszAlesftAsAt, a tanter­­vekbe valA beApftAsAt, s ezAltal novek­­szik a tantArgyak szAma, As az uj isme­­retek kore bdviil. Ennek az a kovetkezmAnye, hogy az iskolai kove­­telmAnyek megndnek, a diAkok teljesft­­mAnyAvel szemben is novekednek az el­­vArAsok, mfg a tanftAsi idd (az 6rAk szA­ma) vAltozatlan. A gyermekek szemelyisegenek fejlodese Az iskolAskoru gyermek szervezete AllandA fejlddAsben van. Szellemi As fi­zikai erejAt csak rAszben kApes a tanii­­lAsnak szentelni, mert energiAinak nagy rAsze a testi fejlddAshez sziiksAges. Ha az iskola As kozvetlen kornyezete tul nagy igAnyeket tAmaszt a tanul6val szemben, ha csokken az egAszsAges testi As lelki fejlddAsAhez sziiksAges energiAja, akkor bekovetkezik a tulter­­heltsAg. Ez nemcsak a gyermek intel­­lektuAlis fejlddAsAt befolyAsoIja kedve­­zdtlenul, hanem az egAszsAgi Allapo­­tAt is. A tanul6 tul nagy megterhelAsAt ki­­vAltja az is, ha az iskolai feladatok tel­­jesftAsAhez a fizikai As pszichikai fel­adatok erdtartalAkAt kell felhasznAI- nia, vagy ha az oktatAsra valA felkAszulAs annyi szabadidejAt veszi el, hogy nem marad ideje pihenAsre, kul­turAlis- As sporttevAkenysAgre, kikap­­csolAdAsra. A napirend fontossdga A helyesen megszervezett napiren­­den azt Artjuk, hogy a nap folyamAn At­­gondoltan As pontosan vAltakozzon a munka, a pihenAs, az AtkezAs. A napi­rend alapvetd rAszAt alkotja az alvAs, az AtkezAs, az egyestevAkenysAgek, mint pAldAul az iskolai As a hAzi munka, a friss levegdn val6 tartbzkodAs As a hi­­giAniai kdvetelmAnyek betartAsa. Az cdvds Az alvAs alapja a rendszeressAg. Ez azt jelenti, hogy a gyermek kivAtel nAI- kiil minden nap ugyanabban az iddben fekiidjon le As keljen fel. Fontos, hogy ne menjen aludni kdzvetleniil vacsora utAn, mert az emAsztAsi folyamatok gA- toljAk a nyugodt, mAly alvAst, As gyak­­ran kellemetlen Almokat okoznak. A szuldk az alvAsiddt a gyermek ko­ra, egAszsAgi Allapota, testi As lelki fej­­lettsdge alapjAn hatArozzAk meg. Tapldlkozds Hangsulyt kell fektetni a rendszeres, iddben pontosan meghatArozott tAplAI- kozAsra. Az Atel legyen mindig vAltoza­­tos As tAplAIA. Pihenes A gyermek pihenAsAnek megszer­­vezAse sorAn az a legfontosabb, hogy az iskolai feladatokra val6 felkAszulAs sziineteiben megfeleld iddt tdltsdn a friss levegdn. BArmennyire is elfoglalt a gyermek, naponta legal Abb 1 -2 ArAt kel - lene a szabadban tdltenie. Aktfv pihenAsnek szAmft minden ki­­kapcsolAdAsi forma a tanftAs ideje alatt, a szunetben, hazafelA menet az iskolA- bAI, minden, ami erejAnek megujulAsAt segfti, legyen az sport vagy egyAb, a gyermek Altai kedvelt tevAkenysAg. Csaladi neveles A gyermek a sziiletdsekor csalAdi kdrnyezetbe kerul. A csalAd az elsd As legfontosabb kozeg, ahol a gyermek fejlddik, As a legnagyobb rAsze van a szemdlyisdg kialakulAsAban. A csalAd neveld hatAsa, mindsAge, formAja a gyermek egAsz Aletdre kihat, As meg­­hatArozza viselkedAsAt As magatartA- sAt. A gyermek iskolalAtogatAsa nagyon fontos hatArvonalat jelent az Aletdben, komoly kdzossdgi kotelezettsdgekkel: is­­kolAba kell j Arni As tanulni. Ettdl az idd­­tdl kezdve a csalAdi nevelAshez az is­kolai nevelds is kapcsolAdik. Nagyon fontos, hogy e kAt nevelAsi forma egy­­sAges legyen. Egyseghen a2 iskolaval A szuldknek komoly ArdeklddAst kel­­lene tanusftaniuk a gyermek iskolai ta­­pasztalatai irAnt. Ha ArdeklddAssel hall­­gatjAk beszAmolAjAt, elismerik igyeke­­zetAt, ezzel tovAbbi szorgalomra buzdftjAk. Ha a gyermek Arzi a figyel­­met az iskolai eredmAnyei irAnt, trom­mel fog mAg nagyobb sikerekre tdre­­kedni. A pedagAgiai munka irAnyftAsAnak korszertisftAse gondokat jelent az okta­­tAsban. FelmArAsek bizonyftjAk, hogy nemegyszer a tanftAsi idd 80 szAzald­­kAt a pedagdgus hasznAIja fel, mfg a ta­­nuld aktivitAsAra csak 20 szAzalAk ma­rad. Ezdrt inkAbb a csoportban valA ta­nftAsi formAt kellene alkalmazni. A pedagAgiai munkAnak konkrdt fel­­adata—az oktatA-neveldi munka alap­vetd cdlkittfzdsei mellett—vAltoztatni a tananyagot As megszuntetni a tanul6k tulterheltsAgAt. A hazai As a kulfoldi felmArAseink bi­­zonyftjAk, hogy a tanuldt f Arasztja az in­­formAd6-Aradat, a gApies, egyhangu (monotdn) tanulAsi forma, az Arzelem­­hiAny, a gyenge szemlAltetAsi szfnvonal, s mindez az oktatAs hatAkonysAgAban is megnyilvAnul. horvAthn£ OROSZ KINGA (Fiala Ilona illusztrAci6s felvAtele) A nevet6s felfrissit HifSFw

Next

/
Oldalképek
Tartalom