Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-10-22 / 21. szám

EUROPA­-NAP E rdekes meghfvo erkezett az Ele­­tunk kiralyhelmeci szerkesztose­­gebe. Europa-napot tartanak Sa­­rospatakon, a Comenius Tanfto­­kepzd Foiskolan. Fd tema az Europai Unio, az informacio szerepe es a hatar menti egyiittmukddes. A megnyito eloadast Kupa Mihaly, a Zempleni Telepulesszovetseg elnoke, volt penzugyminiszter tartotta. Beszedeben tbbbszor is hangsulyozta a sajto szerepet es a parbeszed fontossagat. A szlovak— magyar gazdasagi egyuttmukddest jonak talalta, bar megengedte, hogy lesznek, le­­hetnek feszultsegek, ha a terseg orszagai nem egyszerre nyernek felvetelt az EU-ba. Europa nagy tanulsaga viszont az, hogy kommunikalni kell, es itt jelentkezik a saj­to oriasi felelossege. Fel kell kesziteni az embereket a valtozasra, arra, hogy a kesobb felvett tagok is tagok lesznek elobb vagy utobb. A kerdesre, hogy rosszabb lesz-e a helyzet azaltal, hogy Szlovakia nem kerul be az EU-ba, egy­­ertelmu nemmel felelt. Hdrcsik Richard, volt magyar parla­­menti kepviselo, az Europa Tanacs es az Europa Parlament bizottsaganak volt tag­­ja a hatarmenti kapcsolatokrol beszelt. Sze­­rinte az EU-ba jelentkezett orszagok inkabb figyeltek Brusszelre, mintegymasra, holott inkabb sajat magukkal kellene tisztaban len­­niuk. Senkinek sem kellenek elhanyagolt, gazdasagilag elmaradott regiokkal rendel­­kezo orszagok. Fel kell keszulni arra is, hogy uj jogi normarendszert fog kelleni at­­venni, es az esetlegesen lemaradottaknak is az 5-6 ev mulva esedekes helyzetre kell felkeszulniuk. Ebben viszont a regioknak ddnto szerepuk lesz. Megemlftette nyuga­­ti tapasztalatait is, miszerint az EU a mar felvett konfliktusos orszagok — Irorszag, Spanyolorszag, Gorogorszag — proble­­mait eppen a regiok megsegitesevel igyek­­szik kompenzalni. Ezekhez a tamogatasok­­hoz kepest a mi orszagaink eddig aranyta­­lanul keveset kaptak. Kiemelte a leendo regiok szerepet a hatarok atjarhatosaganak szuksegesseget, es szintugy alahuzta a saj­to szerepet. A szunetben Szanyi Tibort, az Euro Info Service igazgatojat, a rendezveny egyik fo­­szervezojet faggattam. — Mito I Europa-nap ez a mai? — Nemcsak Sarospatakon, hanem az egesz kornyeken rendezunk Europa-napot, gyakorlatilag ez a tizenegyedik a sorban. Az elso tfznel olyan tapasztalatunk volt, hogy unalmas mindig csak egy varosban rendez­­ni a napot, ezert egy kicsit kiszelesftettuk a spektrumot. Nagyon sok telepulesen egy heten at olyan europai ciklusu rendezve­­nyek lesznek, amelyek a lakossag figyelmet egy kicsit rairanyftjak arra, ami jelenleg az EU-ban folyik. Elsosorban a kibovules targy­­korevel foglalkozunk. — Milyen temakra hangzanak itt el elo­­adasok? — Talan a mai nap a legfontosabb, hi­­szen a politikusok es a media kepviseloi ta­­lalkoznak egymassal. Ma az EU szerepe­­rol es a hatar menti kapcsolatokrol hallha­­tunk eloadasokat, holnap a politikai kozegrdl es az aktualis kerdesekrol lesz szo. — Mi mindent kell tudnunk a foszer­­vezokrol, az Euro Info Service-rol? — Talan annyiterdemestudni rola, hogy ez a magyarorszagi kis kozponti referencia­­hely nagyon szep kornyezetben, a margit­­szigeti Europa Hazban talalhato. Felada­­tunk egyszeru, minel szelesebb korben es minel erthetobben tajekoztatni a kozvele­­menyt — kiemelten a szakembereket, akik a napi munka soran foglalkoznak ezekkel a kerdesekkel — az EU eleterol, annak elo­­nyeivel hatranyaival egyutt. Tehat messze­­menoen nem rozsaszinu propagandarol van szo, hanem korrekt tajekoztato munka­­rol. — Tapasztalatai alapjan milyennek latja az Info Service jovojet? — Rendki'vul eros az erdeklodes irantunk, szinte robbanasszeru volt nyolcvanhatban es meg most is tart, tehat fuldoklunk a fel­­adatokban. Ami a tavolabbi jovot illeti, mondjuk a csatlakozas utani idoszakot, ar­­rol az a velemenyem, hogy munkank be fog allni egy adott szintre. A mai unios orsza­­gokban szerzett tapasztalatokra hivatkoz­­nek — peldaul a legutobb felvett orszagra, Ausztriara —, ahol amint abbahagytak a ta­­jekoztato munkat, a kozvelemeny egyre nagyobb ertetlenseggel allt az esemenyek elott. Ezert a felvilagositd tevekenyseget fo­­lyamatosan kell vegezni. — Hol mindenutt talalhato irodaja az Euro Info Service-nek? Szlovakiaban mi a helyzet? — Szlovakiaban nines irodajuk, bar egy nagyon okos kezdemenyezes mar elindult Pozsonyban. Varhatoan ott lesz majd egy jol mukodo Europa Haz. Ma­gyarorszagon harom fontosabb ponton vagyunk jelen, Szolnokon, Veszprem­­ben, es persze Budapesten. Az eloadasok utan vacsora, majd setahajozas kdvetkezett a Bodrogon. Az igazi ismeretsegek ugyanis, ha va­­laki nem tudna, itt kdttetnek. Es persze az alapinformaciokat is itt szerezheti meg a jambor halando es erdeklodd. Tehat. Ami az eddigiekbol nem derult ki: Magyarorszagon minden even megren­­dezik az Europa-napot, mindig mas va­rosban. Most a zempleni regio vallalta, azza! a kiilonbseggel az elozoekhez ke­pest, hogy nem egy varosban, hanem negyvenegy telepulesen tartottak meg. Az eloadasokon tul vetelkedok, kiallfta­­sok, koncertek zajlanak a regioban. A sarospataki rendezvenyrol meg annyit kell tudni, hogy szinte valamennyi kor­­nyezo orszagbeli tv-, illetve radiostudio kepviseloit meghfvtak, nem beszelve a rengeteg varosi es regionalis ujsag, lap szerkesztojerol. Masnap pedig a tizen­­hat Europai Unios orszag nagykovetei ultettek egy-egy szdldtoket a Bortonal. A kezdemenyezes tehat nem uj. Leg­­alabbis Magyarorszagon. Mi lenne, ha mi is megprobalkoznank vele? HOGYA GYORGY Hdrcsik Richard Kozepen Szanyi Tibor Kupa Mihaly

Next

/
Oldalképek
Tartalom