Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-10-08 / 20. szám
fep' khpviselo-testiilet ugy rendelkezett, hogyerrol n6pszavazasnakkell don-E. K. videki olvasonk arrol ir leveleben, hogy a helyi onkormanyzati testiiletben nehany kepviseld javasolta, a teriiletfejlesztesi koncepcidrol helyi nepszavazast rendezzenek. A polgarmester azt allitotta, hogy errol nepszavazast nem lehet kihirdetni. Hogy van ez jogi szempontbol? A kozsegi lakossagi szavazas felteteleit a Torv6nytar 1990. evi 472-es szamu, a kdzs6gek rendszer6rol szolo tdrv6ny szabalyozza. A torveny 11. paragrafusa 1. pontja szerint: „A kozsegi kepviselo-testulet lakossagi szavazast hirdet ki a kovetkezo inditvanyok eseteben: a/ a kozseg osszevonasa, felosztasa, felszamolasa, b/ kozterhek bevezet6se vagy eltorlese, es olyan esetben, ha helyi ado vagy illetek eltorleserol van szo es a kozsegi teni, c/ ha a lakossag egy csoportja, a valasztasra jogosultak 20 szazaleka peticiot nyujt be. Ha a peticio a kozs6g felosztasat erinti, eleg, ha a levalasztando kozsegi resz lakossaganak a 20 szazaleka nyujt be peticiot. Tovabba a kozsegi kepviselotestulet szavazast ir ki az onal- I6 kataszteri terulettel rendelkezo kozs6gi resz levdlaszta- Scival kapcsolatban, ha ez varosrendezesileg nem olvadt ossze a kozseggel es ebben a reszben nem kerult sor olyan beruhazasokra, amelytol az egesz kozseg fuggene. A torveny tehat a fejlesztesi tervvel kapcsolatban nem ad lehetoseget nepszavazasra. Azt azonban elofrja, hogy az ilyen fejlesztesi tervjavaslatot a lakossag nyilvanos gyulesen kell megvitatni, s ezt kovetoen, s termeszetesen a lakossdgi v6lem6ny figyelembe vhteldvel a kozsegi kepviselotestulet dont. * * * F. K. ogyallai olvasonk leveleben arra panaszkodik, hogy berbe adta szantofoldjet egy berlonek, aki azonban ezt nem muvelte, hanem kulonbozo gepeket parkolt rajta. Most, hogy a berleti szerzodes lejart es a foldet visszavette a berlotol, szomoruan allapitott meg, hogy a szantofold sok helyen olajjal szennyezett. Keri, hogy tajekoztassuk ot, mitevo legyen? A Szlovak Koztarsasag Alkotmanya 44. cikkelye 3. pontja szerint: „Senkinek sem szabad a torvenyben megszabott merteken felul veszelyeztetni, sem karositani a kornyezetet, a termeszeti forrasokat es a kulturalis muemlekeket“. Az a torveny, amely megszabja a veszelyeztetes vagy karosodas merteket a kornyezetvedelemrol szolo 1992. evi 17- es szamu torveny, illetve ennek melleklete szabalyozza. E szerint Onnek joga van karteritdsre, espedig a torveny 27. paragrafusa 5. pontja szerint. Ezt a karokozo koteles megteriteni vagy onkentes alapon, vagy ellenkezo esetben birosagi uton lehet a karokozot karteritesre kotelezni. Azon kivul az allamigazgatasi szerv, nevezetesen a Komaromi Jarasi Hivatal, illetve osztalya penzbirsagot is kiszabhat a karokozonak. Javasoljuk, hogy forduljon az illetekes hivatalhoz, ahol minden bizonnyal kap bovebb felvilagositast a tovabbi teendok tekinteteben. DR. GYORGY ISTVAN A neurotikus beteg hozzatartozoi gyakran kerdik a szakorvost: mi lehet az oka, hogy pont az 6 hozzatartozojuk lett neurotikus. Milyen lelki hatasok, esem6nyek tehetoek felelossd az ember elete soran a kialakult allapot miatt. Koztudott, hogy neurotikus vonasok joforman minden emberre jellemzoek, mindenkinel megeshet, hogy idonk6nt ugy tunik, mintha neurotikus volna. De nem szabad osszekeverni a kulonbozo feszultsbgek hatasara kialakult neurotikus dllapotokat, amelyek csak atmenetiek, elmulnak idovel, nyomuk sem marad. Sok emberen ugyanakkor elhatalmasodik, sulyossa valnak a tiinetek. Altalaban nem is olyan konnyu annak a megallapitasa, hogy melyek azok az okok, amelyek egy k6- sobbi neurozis letrejottdhez vezetnek. Gyakran elofordul, hogy az, ami az egyik emberbol sulyos tuneteket valt ki, a masikban csak egy mulo zavart kelt, vagy m6g azt sem. Sokszor halljuk, hogy XY „gyengebb idegzetu, gyengek az idegei", azert olyan amilyen, pedig a valosagban arrol van szo, hogy nines eleg ideje 6s ereje ahhoz, hogy a hirtelen bekovetkezett vdltozasokhoz alkalmazkodjon, megoldja azokat. Alkalmatlanok a megvaltozott szokasokbol, 6rtekekbol szarmazo konfliktushelyzetek megoldasara. Szinte minden esetben lehetshges valamelyest rekonstrualni, hogy milyen elozmenyekre vezetheto vissza a betegseg kialakulasa. A szuloktol valo kora gyermekkori elszakadds gyakran okoz szemblyisegzavarokat, vezet p6ldaul alkoholizmus kialakuldsahoz, 6s nem egyedi esetek az ongyilkossagi kiseretek sem. Meg kell emliteni azt is, hogy mindig tobbfele ok, esemeny egesz sora vezethet csak el a neurotikus tiinetek kialakulasdhoz. Az anya 6s a gyermek kozotti kapcsolatnak is szerepe lehet a neurozis kialakulasaban. A hideg, elutasito anyai viselkedesforma neurotizalo tenyezokent hathat. De ugyanez vonatkozik az apa es gyermeke kozotti hasonlo viszonyra. Es ha mindket szulo ellenseges magatartasu, rossz a gyermek viszonya veliik, nagy a valoszinusege, hogy a kesobbiek folyaman neurotikus lesz. A neurdzisban szenvedo egyen, minthogy betegnek erzi magat, a neurotikus tuneteket teszi felelosse az eleteben felbukkano sikertelensegekert, kapcsolataiert, a kudarcokert, amelyek erik, mind a magan-, mind pedig a tarsas 6letben. De ugyanakkor, mivel betegsege folmenti ot a kotelezettsegek alol, igyekszik mindenkivel elfogadtatni, hogy 6 csakugyan beteg. A neurotikus ember gyakran erzi magat 6rtektelennek, kisebbrendunek. Szinte kinos neki, kellemetlen szamdra, ha dicseretet, elismerest kap. Nines tudataban valosagos ert6keinek. Ha valamilyen feladattal bizzdk meg, akkor felelmet 6rez arra gondolvan, hogy nem fogja tudni elv6gezni a rabizott feladatot. E f6lelem es szorongas miatt nehezebben vagy egyaltalan nem tud kapcsolatokat kialakitani, ami viszont maganyossaghoz vezet. Majd ez a maganyossag m6g jobban folerositi a neurotikus tuneteket. Jellemezheti oket az indulatossag is, amelynek kivaltasaert a harag nem a kivalto szemely irant fordul, de olyan valaki fele, aki gyengebb nala. KOLES ELEONORA pszichologus
