Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-10-08 / 20. szám
SZUCS ENIKO Rovid bevezetes a hiaba Tunodes a zuhanasba, minthogy keptelen megerinteni tunodeset a zuhanasban. Kimerult vegtagok. Merszem az nines persze. Csimbokokkal illet es elhatalmasodik rajta enje pillanatnyi onmagaellenfordulasa. Azt mondja, nekem latnom kell kenyszerkepzetes nagy-nagy zuhanasat. Veletlenul huznam magamra, mint a vizeslepedot. Azt akarja, hogy szepen csinaljam. Hat akkor hajolj le. Nemkulonben. Egyetlen ido. Kimert jelen ido. Felelme nyala, ha rajtam vegig nem csorogna. Bar neha virgonc, bizony, meg mindig mellettem tesped. (Arany felhomaly, himpor.) Atgondolt, mint minden. Fontos ezt most evvel kitolteni. Szeretne undorito es felhaborito lenni. Vakvaganyra esuszni. >4 szemei koze, hogy erezze. Eroteljesen, varakozva picit, a hatas kedveert. Ha nem erne hozzam, akkor nem mondanek neki semmit, csak Tul sok es semmi kepzeletben leharapom a sajat vicsorgass meg megerteni megint azt a vernoszd barmot akarom kormere nez es tavozik varatlanul kibontatlanul hagytad azt a csomagot nekem ma nem kell ma nem akarom viszontha megis ugy dontesz akkor kell — a vegtelen tengerbe teszem a kezem ketsegtelenijl nines sok kivalasztott kbzbttem itt fogok megszuletni es rendszerezni kiveteles gondolataim — igeretet tennem, hogy soha tobbe, de tenyleg, amint a zsibbadas megol hiszen nekem mindent szabad Folvamataban Mar nem erzem kozelseget. Kepes lenne valaha belulrol hozzam erni es megtenni egy szamara teljesen elfogadhatatlan dolgot. Gyongeden fogta a kezem, pedig ez nem vitte el. Kobe veses drasztikus modszere. Nem mondta meg nekem eldre. Pedig tudta es a hurjaimon jatszik, amiket soha nem adtam oda neki. Bele fog nyulni a szamba, hogy jo legyen neki. Mint egy marek szerecsendio. Meg fogja tartoztatni. Nekem fog hazudni, amikor maszturbal. Kozelsege kellene. Az a vastag vaslanc. Az a kikbvetelt kenyszeruseg, az a beteges onimadat. 3 elfelejtett mondatban frtam le. Az agy ket tenyerbe fogott terfogata. Az a valami, ami most szakad el. .Letepodik. Vagy egyszeruen ellbkom magamtol. Gyere ugy, ahogy vagy. Es hagj meg egy-ket szuletni keszulot. Itt varok rad. Fognam a kezed, mikor atleped a hatart, de ez nem eleg. Meg velem vagy. Mi ketten. Egesz ejjel faradt osszekulcsolt kezeim. Ez fog lenni, mondtam. Es 6 most ul egy szobaban es fogja ket kezeben agyanak a terfogattyat. halkan, csak erintes nelkul. Kisse nedves tenyer. Hat akkor gyere. Automatikusan jon nekem. Furcsa szogben hajtva fejet. Kozkivanatra, mint az a semmilyen yesterday. Megis csillagokat mutat, elkendozni probalom hetkoznapi gondolatit. Valami utkozben eszembe jutott, de most mar egyaltalan nem erdekes. Nagyon ures evek. Behajthatatlan. Ha ezt elveszed tolem, megolsz. Egy felszavadba kerul es halott vagyok. Mar igy is ures es egyre nehezebben talalom meg. Ami nem is kbrulirhato, de langyos es korulfoly, amellett, hogy frisshanyas szaga van. Ha a folyamat beindult, es halkan egyfajta buesuzkodasi szertartasba kezdek. Hogy le ne maradjak valamirol. Hogy minden nehez pillanatat a legaprobb mozzanatig atelni es ujra atelni. Vagy szebbnel szebb szavakat adjak a szatokba, vagy ne. Mert az valoszinuleg meg szebb szavak. Most vedd el tolem. Lettel, mert minel kozelebb, annal jobban. Ping, ping. I’m so happy ‘cause today... Ahogyan halkan leszel itt. Ebben erzem, ami megmaradt. Egyre kevesebb vagy es elmenytelen. Egyediil, egyedul maradsz. Az isten legyen hozzad veled. Tortura Azt varom, hogy vege legyen. A vege izgat igazan. Belso kiterjedese, hofodte hegycsucs. Kivaltkepp az utolso pillanatok. Megindul ez magatol is. Kifejlodik, meg mieldtt baballapot. Mozdulatlansaga szepsege, egy hideg, de tapinthato talp. Es mar nem nyugoz le erintese puhasaga. Egy fiatal lelegzet nelkuli allat. Ugatasa halk es vonitasba hajlik. Csak szemein halyog. Utanam vald ertekes pillantasa. Es ez egy megidezheto mozzanat. Nyuszfts nekem, ahogy ezt meg is teszi. Nehany kinzasi modszer reszletes lefrasa. Nyers felsorolas, gyors fokozas. Egyre feljebb terjed benne. Lezarasa ketsegtelen kozeledik. A rftus megismetelheto, ajanlottan nem kovetendd. Keresztes T betuk halmozasa, mint irott szoveg. Itt esuszik ki a talaj. Ilyen gondolatok dreg rancokat helyeznek arcom sarkaiba. Legyek megado. Egyre feljebb. Es meg. Kielegftett mosolyaert, koztes jelenleteert. Vekony csendje hideg lehellet. Ha valaminek a hianya, akkor ujra idehfvom, hogy csak nekem legyen. Jobb lenne, ha hivatlanul jonne, ne legyen idom barmit is mondani, ami ilyenkor szokas. Lepcsohazaban rend es fegyelem. Pinter Tamas illusztracioi
