Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-10-08 / 20. szám
Ml VAN AZ ALAPSZERZODESBEN? Az utobbi idoben sokat olvashatunk 6s hallhatunk a szlovak-magyar alapszerzodesrol, azonban vajmi keveset tudunk annak konkret tartalmarol. Mivel feltetelezzuk, hogy az olvasok szelesebb koreben erdeklodnek a felvetett temakor irSnt, dr. Gyorgy Istvan az alabbiakban ismerteti a szerzodest. Magyarorszag es a volt Csehszlovakia kozott az elso nemzetkozi szerzodest 1949. aprilis 16-an irtak ala, majd ezt 1968-ban felujftottak. A Szlovak Koztarsasag mint a Csehszlovak Foderativ Koztarsasag egyik utodallama cimen 1993-ban kezdte meg a targyalasokat Szlovakia es Magyarorszag kozott az uj alapszerzddesrol. Bebizonyosodott, hogy a ket felnek eltero elkepzelesei voltak a szerzodes tartalmat, foleg a kblcsdnbs kapcsolatok tortenelmi vonatkozasainak ertelmezeset, valamint a nemzeti kisebbsegek vedelmet, jogaik garanciait illetoen, de nem utolso sorban problemat okozott a Duna kihasznalasanak es vedelmenek problemakdre is. Mivel a szakertoi vegyes bizottsagoknak a lenyeges kerdesekben ellentetes volt a velemenyuk, 1995. aprilis 16-an sorkeriilt a ket miniszterelnok megbeszelesere Pozsonyban, amelyen a mindket fel szamara lenyegeben elfogadhato kompromisszumos megoldas szuletett. 1995. aprilis 19-en Parizsban irtak ala az alapszerzodest, melynek hivatalos elnevezese: „A Szlovak Koztarsasag es a Magyar Koztarsasag kbzotti Szerzodes a joszomszedi kapcsolatokrol es a barati egyuttmukodesrdl“. Mindket orszag parlamentje jovahagyta es sor kerult a szerzodes ratifikalasara. A szerzodes preambulumbol es 22 cikkelybol all. A bevezetoben a szerzodo felek kifejezik meggydzddesiiket, hogy az Europaban, valamint orszagaikban bekovetkezett valtozasok egyed tilal Io tortenelmi lehetoseget kinalnak azoknak a kbzbs feladatoknak a megoldasara, melyeka joszomszedsag es a barati egyuttmukodes szellemeben tortend fejlesztesebol adodnak. Meggyozodesuk: az emberi jogok es az alapveto szabadsagok, a demokracia, a jogallamisag es a humanizmus elveinek tiszteletben tartasa es ervenyesitese a szabadsag, az igazsagossag es a beke alapjat kepezi Europaban. A szerzodesben elismertek, hogy a nemzeti kisebbsegekhez tartozo szemelyek azon szerzodo fel tarsadalmanak es allamanak integrans reszet kepezik, amelynek teruleten elnek, gazdagitjak annak tarsadalmi eletet, hozzajarulnak a ket orszag kozotti bizalom, baratsag elmelyitesehez. Kijelentettek: felelosseget ereznek azert, hogy vedelemben reszesitsek es elomozditsak a teriiletukon elo kisebbsegek nemzeti vagy etnikai, kulturalis, vallasi es nyelvi identitasa megorzeset es elmelyiteset. A barati kapcsolatok es az egyuttmukddes uj alapokon valo tovabbfejlesztese megfelel mindket orszag nepei erdekenek. A szerzodo felek kapcsolataikat a joszomszedsag, a bizalom es a barati egyuttmukodes szellemeben fogjak fejleszteni es parbeszedet folytatnak majd minden kbzbs erdeklodesre szamot tarto teruleten. Megerdsitettek, hogy a nemzetkozi joggal osszhangban tiszteletben tartjak kbzbs allamhataruk serthetetlenseget es egymas teruleti integritasat, s hogy egymassal szemben teruleti kovetelesuk nines es ilyet a jbvoben sem tamasztanak. Kolcsonos kapcsolataikban tartozkodnak a masik fel teruleti integritasa vagy politikai f uggetlensege ellen iranyulo eroszak alkalmazasatol vagy azzal valo fenyegetestol, s a kozottuk felmerulo vitas kerdeseket kizarolag bekes eszkdzokkel oldjak meg. Rendszeres konzultaciokat folytatnak majd a biztonsag es a vedelem kblcsdnbs erdeklodesre szamot tarto kerdeseirol. Kiemelt jel entoseget tulajdonitanak a felek a tbrvenyhozo es vegrehajto szervek es egyeb agazatok kozotti egyuttmukodesnek, az ipar, a mezogazdasag, a kereskedelem, a kozlekedes es szallitas, a tavkozles es a szolgaltatasok teruleten. Megteremtik a felteteleket a hatarmenti gazdasagi es kereskedelmi egyuttmukodesre, regional es helyi szinten, beleertve a jogi es a termeszetes szemelyek kozotti egyiittmukbdest. Kiemelik a tudomanyos-miiszaki egyuttmukodes, valamint a kornyezet- es a termeszetvedelem teren valo szoros kapcsolat jelentoseget. A sokoldalu egyuttmukodes fejlesztesevel osszhangban kifejezik keszseguket a hatarok atjarhatosagat illetoen, beleertve tovabbi uj hataratkelok megnyitasat. Tamogatjak az oktatasi es egyeb muvelodesi intezmenyek es tudomanyos kutatointezetek egyuttmukbdeset, valamint az altalanos- es kozepiskolasok, egyetemi es foiskolai hallgatok, valamint tanarok es tudomanyos dolgozok kblcsdnbs cserejet. Ugyancsak elosegitik a teruletukon talalhato leveltarakban, konyvtarakban, muzeumokban es egyeb hasonlo jellegu intezmenyekben folyo tudomanyos kutatast, beleertve az ezen intezmenyekben talalhato anyagokhoz valo hozzajutast, valamint a tortenelmi es kulturalis emlekek es emlekhelyek megorzeset. Az alapszerzodes fontos reszet kepezi a ket orszag teruleten elo eltero etnikumu, vallasu, kulturaju es nyelvu allampolgarok kozotti tolerancia es megertes erbsftesere es a megertes legkorenek kialakftasara vonatkozo resz. Kimondja: minden szemelynek fajra, bdrszinre, nemre, nyelvre, vallasi, politikai vagy mas meggydzodesre, tovabba nemzetisegre, vagy tarsadalmi eredetre valo tekintet nelkiil azonos es hatekony jogvedelmet fognak biztosftani. A nemzeti kisebbsegek vedelmerol a szerzodes kimondja: / a nemzeti kisebbsegekhez valo tartozas mindenki egyeni, szabad valasztasanak ugye, s ebbol a valasztasbol szamara semmifele hatrany nem szarmazhat, / a nemzeti kisebbsegekhez tartozo szemelyeknek joguk van a torveny elotti egyenlosegre es az egyenlo vedelemre. Ebben a vonatkozasban minden, nemzeti kisebbseghez tartozason alapulo diszkriminacio tilos, / a nemzeti kisebbsegekhez tartozo szemelyeknek joguk van egyenileg vagy csoportjuk mas tagjaival egyutt szabadon kinyilvanitani, megorizni es fejleszteni sajat etnikai, kulturalis, nyelvi vagy vallasi identitasukat 6s megorizni, illetve fejleszteni kulturajukat, annak minden vonatkozasaban, / tartozkodni fognak a kisebbseghez tartozo szemelyek akaratuk elleni asszimilaciojat celzo politikatol vagy gyakorlattol, es vedelmezni fogjak ezen szemelyeket barmilyen cselekmennyel szemben, ami az ilyen asszimilaciora iranyul. Tartozkodnak olyan intezkedesektol, amelyek megvaltoztatnak a nepesseg szamaranyat a nemzeti kisebbsegekhez tartozo szemelyek altal lakott teruleteken, es amelyek korlatozzak ezen szemelyek emberi jogait es szabadsagjogait, amivel a nemzeti kisebbsegek karara volnanak, / a nemzeti kisebbsegekhez tartozo szemelyeknek joguk van a megfelelo torvenyes keretekben identitasuk apolasa, fejlesztese es atadasa celjabol sajat szervezeteket, egyesuleteket, ideertve a politikai partokat, valamint oktatasi, kulturalis es vallasi intezmenyeket letrehozni es mukodtetni. Ehhez a ket kormany biztosftja a torvenyes felteteleket, / a nemzetisegi kisebbsegekhez tartozo szemelyeknek hatekonyan reszt vesznek olyan kozponti, regionalis es helyi dontesek meghozatalaban, amelyek a kisebbsegeket, illetve azon regiokat erintik, amelyekben elnek, / joguk van szoban es frasban, a magan- es a kozeletben szabadon hasznalni anyanyelvuket. Vonatkozik ez a hivatalokkal valo kapcsolatokra, beleertve a kozigazgatast, a birosagokat, ugyeszsegeket, rendorseget. Ugyancsak ez vonatkozik a helysegnevek, utcak es egyeb kbzteruletek elnevezesere, helyrajzi adatokra, feliratokra es kozteruleti informaciokra, tovabba az allami nevelesi-oktatasi rendszer kereten beliil az anyanyelvi oktatasra es az anyanyelv oktatasara, a kereszt- es vezeteknevek hasznalatara az anyanyelvi szabalyoknak megfeleloen, valamint a nyilvanos tomegtajekoztatasi eszkbzbkhoz valo hozzajutasra es sajat tomegtajekoztatasi eszkbzokre. A szerzodo felek elfogadtak az Europa Tanacs 1201. szamu ajanlasat, az Europai Biztonsagi es Egyuttmukodesi Ertekezlet emberi dimenzioval foglalkozo koppenhagai konferenciajanak 1990. junius 29-en kelt dokumentumat, az Egyesult Nemzetek Szervezete 47/135. szamu a nemzeti vagy etnikai, vallasi es nyelvi kisebbseghez tartozo szemelyek jogairol szo- I6 nyilatkozatot. A szerzodest 10 evre kbtottek meg, amennyiben a szerzodo felek ezt nem mondjak fel, ennek ervenyessege a kovetkezo 5 evre meghosszabbodik. A szerzodesben foglaltakat fokozatosan meg kell valositani, espedig mindazoknak az allami szerveknek, szervezeteknek, intezmenyeknek, gazdasagi szervezeteknek es szemelyeknek, amelyekre ez vonatkozik. A kormanyok vegyes bizottsagot hoznak letre, amelyek feladata lesz koordinalni ezen szubjektumok munkajat, s ellenorizni az alapszerzodes teljesfteset. Amennyiben a szerzodo felek kozott nezetelteres keletkezik a szerzodes ertelmezesevel vagy alkalmazasaval kapcsolatban, ugy ezeket konzultaciok folytan igyekeznek kikuszobblni. Ha a konzultaciok esszeru idon beliil nem vezetnenek sikerhez, ugy a szerzodo felek merlegelik egy mas, a nemzetkozi joggal osszhangban levo megoldasi lehetoseget. Az alapszerzodes az Egyesult Nemzetek Szervezete Titkarsagan van elhelyezve es nyilvantartasba veve. Ket eredeti peldanyban irtak ala, mindketto magyar es szlovak nyelven, es ezek azonos ervenyuek.
