Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-02-09 / 3. szám

Farsangi nepszokasaink es hiedelmeink zome farsangvegehez (farsangvasarnap, farsanghetfo, hushagyokecWJ kapcsolodik. E harom napra, amit egyiittesen farsangfarkanak is szokas nevezni, az adomanygyujtessel egybekotott farsangi felvonulasok, a kuldnbbzo maszkos alakoskodasok, a teltemetest megjelenito dramatikus jatekok a jellemzok. Az egesz farsangi idoszakra kiterjedo balok, mulatsagok is farsangvegen csucsosodtak ki. Helyenkent mar a farsangvasarnapot megelozo kovercsiitdrtdkon elkezdodtek, de altalanosabbak voltak voltak a farsangvasarnap, esetleg a szombaton kezdodo mulatsagok. (Kovercsiitortdknek helyenkent a hamvazoszerdat kovetd csutdrtokdt neveztek. A farsangvasarnap elotti csiitdrtdkdn az emberek alaposan jollaktak a husfelekbol, illetve a hamvazoszerdat kbveto csiitdrtbkon egy napra felfuggesztettek a bbjtot, hogy a megmaradt farsangi eteleket elfogyasszak.) Farsang vegen tilos volt mindennemu munkavegzes. Az emberek csupan a legfontosabb munkakat vegeztek el, mint a fdzes vagy az allatok megetetese. Igyekeztek minel tobbet mulatni, tancolni, mivel a hushagyokeddet kovetd hamvazoszerdaval elejet vette a negyven napig tarto nagybojt. A hosszu bojti idoszak alatt pedig nem volt helye sem a balnak, sem a tancnak, a zeneszonak, meg lakodalmat sem tartottak.

ledalok) koze tartoznak a mar emlitett farsangi lanyszokasok a Zoboraljarol es az Ipoly menterol. Nyitra videken farsangvasarnap a fi ugyerekek, nehol a legenyek, illetve a bakter viszont sardozni jartak. Minden haznal enekeltek, amiert tojast kaptak. A legenyek a tojast eladtak, az osszeget pedig elmulattak a kocsmaban. Ugyancsak a Zoboraljarol ismeretes a kardozasnak nevezett szokas. Farsanghetfon kilenc legeny felfogadott zeneszekkel „bandaszoval“ jart hazrol-hazra. A haz udvaran korbe alltak, magasba tartott kardjaikkal szuro-vago mozdulatokatteve enekeltek. A lanyokat megtancoltattak. A gazdasszonytol tojast, szalonnat kaptak. A tojast kosarba gyujtottek, a szalonnat pedig a kardjuk hegyere tuztek. Az eladott tojas, illetve szalonna arabol „szabados“ vagyis ingyenes mulatsagot rendeztek es ebbol a penzbol fizettek ki a zeneszeket is. Hasonlo adomanygyujto farsangi szokas az Ipoly-menti nyarsalas is. Farsangvege valamelyik napjan kulon a suhancok, kulon a legenyek fa- vagy vasnyarssal jartak hazrol-hazra. Verses jokfvansagokkal koszbntottek a gazdat es a csaladjat. A haziasszony a nyarsukra szalonnat, kolbaszt, hurkat vagy disznosajtot huzott.

A maszkos felvonulasok kozul egy csallokozi peldat emelunk ki. A Csallokbzben eredetileg farsangkeddjen a dorek jartak a falut. Altalaban 15—20 legeny ku- Ibnbbzo „maskuraba“ oltozve egy-ket ciganyzenesz kisereteben jartak hazrol-hazra. Az arcukra harisnyat huztak, illetve bekormoztak vagy beliszteztek az arcukat, hogy ne ismerjek meg oket. A dorek kozott szerepelt volegeny es menyasszony, cigany, katona, vandorember, koldus, borbely, hentes, medve stb. Nemajatekukkal es tancukkal szorakoztattak a falu nepet. A hazakban nagy felfordulast is okoztak. Kormos level „bemeszeltek“ a falakat, a kemenybol kolbaszt, szalonnat emeltek el. A tyukolbol osszeszedtek az osszes tojast, de a tyukot is elemeltek, ha nem figyelt elegge a gazdasszony. Ez a „tojasszedok“ feladata volt, akik a tojas elemelese utan hatalmas szogekkel a tyukol ajtajat meg be is szogeltek. A gazdasszonytol lisztet, szalonnat, tojast kaptak. Este a kapott es az elemelt naturaliakbol kozos mulatsagot rendeztek.

A del-szlo vakiai magyarsag koreben a mai napig elnek ezek az adomanygyujto farsangi felvonulasok. Az eredetileg farsangvasarnap, farsanghetfon vagy hushagyokedden tartott felvonulasok manapsag az emberek elfoglaltsaga miatt farsangvasarnapra, esetleg az azt megelozo szombatra korlatozodnak. Evente egyre tobb helyen uji'tjak fel farsangi szokasainkat, s valnak ujra reszeve eredeti f u nkcioj ukat — a pogany korban gybkerezo termekenyseg- es egeszsegvarazslast — ugyan elvesztve a farsangi unnepkornek. Az eredeti funkciok elhalvanyulnak, helyukbe a falu kozossegenek farsangi szorakoztatasa kerul.

KAPRALIK ZSUZSANNA lllusztracios felvetel

A farsangi mulatsagok elott a legenyek adomanygyujtes celjabol muzsikaszo mellett vegigjartak a falut, es megtancoltattak a lanyokat-asszonyokat. A tancert a lanytol vagy a gazdasszonytol penzt, de tojast, kolbaszt, szalonnat, lisztet is kaphattak. A legenyek a penzbol, illetve az eladott naturaliak arabol fizettek a zeneszeket es ingyenes farsangi mulatsagot rendeztek.

A farsangi adomanygyujto szokasokat altalaban ferfiak es fiugyermekek gyakoroltak. Zoboraljarol es az Ipoly-menterol azonban ismeretes a lanyok adomanygyujto farsangi szokasa is, ez viszont a farsangvasarnapot megelozo vasarnaphoz kbtodik. Zoboraljan a farsang utolso elotti vasarnapjat talalaj- vagy tananajvasarnapnak nevezik. Talalajkazni, tananajkazni 7—10 eves lanyok jartak. Koran reggel az ismerosbk, rokonok ablaka alatt; az ajtoban vagy az udvaron korbe allva enekeltek el jokfvansagaikat, amiert a gazdasszonytol tojast, penzt, szalonnat kaptak. Zobor videken ez az egyetlen olyan szokas, amikor a lanyok is szerencset visznek a hazhoz. Sot kivanatos is volt

a tananajozas, mivel a lanyok enekukkel jo termest, gazdagsagot kivantak a haziaknak. Az Ipoly-menten az utolso vasarnapot lanyok vasarnapjanak neveztek. A lanyok napkozben sorrajartak a hazakat es enekeltek. Enekukert, jokivansagaikert itt is tojast, kolbaszt, szalonnat kaptak, amibol nagy lakomat rendeztek a fonoban. A leanyok rendeztek ezen a napon a tancmulatsagot, amelyre meghi'vtak a legenyeket is. A meghi'vott legenyek kalapjat felbokretaztak.

A farsangi adomanygyujto felvonulasoknal kulonbseget kell tennunk az unnepi ruhaban felvonulok csoportja — a koledalok, es a maszkos alakoskodok kozott. Ezekfoleg megjelenesi formajukban kulonboznek egymastol. Mindket fel vonulas kozos vonasa azonban az adomanygyujtes.

Kulbn-kulon csoportokban jartak koledalni a fiugyermekek es a legenyek. Az eloadott versek vagy enekek termekenysegvarazslo elemeket, a gazdag gabonatermest, az allatok szaporulatat, az emberek egeszseget biztosi'to joki'vansagokat tartalmaztak. A gazdasszony altal a koledaloknak adott tojas is egyfele termekenysegvarazslas, hiszen a tojas a termekenyseg, az uj elet szimbolumakent az elet tovabbvitelenek biztosi'teka. Gyakoriak az eloadott versekben, enekekben a tel elmulasara es a tavasz megerkezesere vonatkozo utalasok is.

A maszk nelkuli adomanygyujto felvonulasok (a ko-Adomanygyujto nepszokasaink