Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-09-24 / 19. szám
Gr2^Is>E>RIA^ Az egyetemesseg kenyszere Ahol az emberi gondolatnak helye van, ott a muveszet sem lehet idegen, ugyanis a muveszet nem valamifele mesterseges kepzodmeny, de az elet termeszetes velejaroja es nyitottsaganak megnyilvanulasa, a gondolatok es erzesek stilizalt kifejezese. A Rimaszombatban elo festomuvesz, Balazs Istvan nines hianyaban a teremto, kovetkezeskeppen az alkotast stimula- 16 gondolatoknak, hisz a pozsonyi Kepzomuveszeti Akademia befejezese utan, 1985- tol tobb kozds kiallitas resztvevoje, de az utobbi evekben egyre inkabb szoloban lathatja vasznait a nagykbzonseg, Szlovakiaban es kulfoldon egyarant. Nagymeretu kepein nyoma sines a figuralis abrazolasnak, elvont formarendszeru kompoziciokat alkot, amelyek tovabbgondolasra osztbnzik a szemlelbt. Balazs kepei mentesek az olcso, manapsag oly divatos nonfigurativ hatasvadaszattol. Nem szandekozik beetetni kozonseget az egyediseg es zsenialitas unalomig ismetelgetett pufogtatasaval. Megis, alkotasainak van egy olyan retege, resze vagy olvasata, mely biztosan elviszi a tetszes iranyaba. Mutermeben olyan munkak sziiletnek, amelyek mindegyiken fol-foltunik az eloszeretettel hasznalt motivum, a kor vagy ellipszis, esetleg egy, tobbfeliiletu sik altal behatarolt kozponti ter. Balazs a megfestett vasznaival nem valaszokat, kesz recepteket kinal, hanem kerdez. Olyan sulyos kerdeseket tesz fol, amelyektol leszakad az egbolt a mogotte bujkalo meztelen Istennel egyiitt. A muvesznek mar reg sikerult rajonnie arra, hogy a legelfogadhatobb filozofiai alapallas az 1 -bol indul ki es az egyhez jut vissza. A jol felallitott belso fundamentum gyoz, gyoznie kell a barbar dilettantizmus fdlott. Semmifele tudatosan epitett kontroll, elore megszerkesztett, kialakitott modszer nem kepes ellensulyozni az alkoto muvesz szabadsagaban rejib lehetosegeket. Vannak kisbetus ertekek es nagybetus, univerzalis ertekek. Balazs Istvan hovatovabb ezekhez az ertekekhez kozeledik.-hi-
