Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-09-24 / 19. szám

Ezen a felvetelen a negati'v teljes mezejet latjuk, perforacioval egyiitt. A fenykhp megrendelesekor mindig azt a szamot frjuk ki, amely a mezo kozepehez legkozelebb dll Ez a fenykep automata minilaborban keszult. Figyeljuk meg mi minden hianyzik a szeleirol a negativhoz kepest. A Idnyeges szemelyeket, dolgokat ugy helyezzuk el fenykepezeskor, hogy ne keruljenek a kereso szelhre. Legegyszerubb, ha bemdres utan hdtralepunk egyet. Ezaltal a filmkocka szelehez kozeliek is teljes egeszeben a kepre keriilnek. Amivel meg szamolni kell: A laborban a kep keszitesekor nem keriilhet minden a fenykepre, ami a negativon talalhato. Az automatikus filmtovab­­bltas ugyanis bizonyos toleranciaval kenytelen szamolni, hogy a kesz fenykepeken ne keletkezzenek „suket“ szelek a filmkockak kbzott, illetve a perforacios reszek fenykeprevitelevel. Altalaban a filmkocka hosszabol hianyzik tobb mint a szelessegebol. Ebben az iranyban - tehat a kep hossza­­ban - meg igenyelhetiink nemi javitast. Ugyanis a film kezzel is tovabbit­­hato. Ezaltal lehetoseg nyilik a filmkockat jobb vagy bal szelenel rogzite­­ni es valamelyik oldal rovasara megmenteni a masikat. Egyebkent az au­tomatikus tovabbitasnal a kozeputat alkalmazza a gcp. Kertesznaptar A napok egyre rovidiilnek A kartevok szembeni kozvetlen, vegetacios idoben torte­no vedekezes—zoidsegeskertunkben — ma mar gyakorlatta valt. Vannak azonban olyan novenyvedelmi ossze­­f uggesek is, amelyek a vegetacios idon kfvul vagy annak vegen jelentkeznek. Az ezek alapjan tortend beavatkozasok kozvetett, megeldzo vedekezesnek te­­kinthetok. A paprika elettani betegsegei koze so­­roljuk peldaul a talajuntsagot, amely ak­­kor lep fel, ha tobb even at egy helyen termesztunk paprikat. E jelenseg oka elettanilag napjainkban sem tisztazott. Fellephet a folias-, az uveghazi- es a szabadfoldi termesztesben, valamint a palantaneveloben is. Szabadfbldon a talajuntsag teruletvaltassal kikuszobol­­heto. Sokkal nehezebb es bonyolul­­tabb ez a „fixre“ epitett uveghazak, fo­­liasatrak, illetve a palantanevelok ese­­teben. Taiajcserevel ugyan a problema megoldhato, ez azonban koltseges es sok munkat igenyel, ezert egyre ritkab­­ban alkalmazzak. Hatekony kezeles lehet az osszel alkal­­mazott, nagy adagokban vegzett beon­­tozes. Ezt ugy kell idozftenunk, hogy meg a fagyok beallta elott befejezhes­­suk. A talajt elotte fel kell lazitanunk. A szukseges vizmennyiseg — a talaj vfz­­elnyelo-kepessegetol f iiggoen — 2—4 reszben juttathato ki. A beontes befe­­jeztevel — meg a teli fagyok beallta elott — ismet lazitsuk fel a talajt. Oktober masodik feleben kiserjuk fi­­gyeiemmel az uveghazak talajallapotat is. Az uveghaz ugyanis olyan termohely, amely gyakorlatihg egesz evben „uzemel“, s a benne. termesztett zold­s korulbelul 10—15 evig egyhelyben maradva teremnek. Ultetesuk osszel in­­dokolt, mert ezeknek az elettevekeny­­sege indul meg tavasszal a legkorab­­ban, s rugyeik leghamarabb fakadnak ki. A malna telepitesehez egy fajtat is va­­laszthatunk, mert a beporzashoz — a jo termekenyuleshez — tobb fajtara nines feltetlenul szukseg. A Mailing Promise (felvetelunkon) a legkorabbi eresu. Eresi ideje junius ma­sodik feletol julius masodik feleig tart. Bogyoja nagy vagy nagyon nagy, kup alaku, tompan hegyesedo, sotetpiros, resztermeskei meglehetosen kicsik, s egymashoz jol tapadnak. III. Legeldszor, meg az oszi fagyok elott, a g/ad/b/usz hagymagumoit szedjuk fel, amikor a gyokerek rancosodni es szur­­kiilni kezdenek. Ne halasszuka nedve­­sebb, huvosebb ido bekoszonteig, mert ezzel a gombabetegsegek elterjedeset segitenenk eld. A felszedes elott a gla­­diolusz lomjat 5 cm-rel a fold felett ol­­loval vagy sarloval eltavolitjuk. A felsze­­dett hagymagumokat nehany napig 20—25 C-fokon szaritjuk, utana a fblos­­leges foldtol megtisztitj uk, majd szellos zsakban, vagy ladaban teleltetjuk. A kannakroles a da/Zakro/a dertol meg­­perzselt szarat vagjuk le a fold szine fe­lett arasznyi magassagban, es—lehe­­tdleg szaraz idoben — asoval emeljuk ki a foldbdl a gumokat ugy, hogy nemi fold is maradjon rajtuk. Vigyuk ezutan nehany napra szaraz, szellos helyiseg­­be, hogy a gumok megszikkadjanak. A gyokereken maradt szaraz foldet raz­­zuk le es a korhado reszeket tavolftsuk el a novenyekrol. A tel kozepen, janu­­arban at kell vizsgalni a gumokat. Ak­­kor tavolftjuk el a meghagyott, de mar megszaradt gyokerreszeket es a meg mutatkozo, rothado, korhado novenyi maradvanyokat. A daliagumdkrol az al­so szarreszt ne torjuk le, mert ezeken vannak a rejtett es lathato rugyek, ame­lyek nelkul a noveny a kovetkezd ta­vasszal nem hajt ki. IV. Oktober masodik feleben a nappalokto­­vabb rovidulnek, ezert siessiink a hat­­ralevo munkak elvegzesevel. CSIBA LASZLO (folytatjuk) segfelek tapanyagszuksegle­­te sokretu, gyokerzetuk ku- Ibnbozd melysegig — a pa­­radicsom gyokerzete pelda­ul 1 meter melyen — hatol a talajba. Ennek megfelelo me­lyen forgassuk meg a talajt s ne takarekoskodjunk a szer­­ves tragyaval: istallotragya, komposzt, tozeg, zoldtragya. Az okszeru tapanyag-utan­­potlas erdekeben most ve­­gyunk talajmintat. Kesobb a saros, fagyott talajbol mar ne vegyunk mintat. Az agrokemiai vallalatok ugyan megszuntek, de bi­­zonyara akad a kornyeken egy-egy mezogazdasagi­­szovetkezeti vagy „maganiabor“, ahol az elemzeseket elvegzik. Altalanos gyakorlat szerint a leszedett, illetve lefagyott kisebb-nagyobb novenyi szarmaradvanyokat egysze­­ruen beassuk vagy beszant­­juk. Ennek soran viszont na­gyon sok beteg novenyi resz keriil a talajba es veliik egy utt a szaprofita eletmodra ke­­pes korokozbk is. Ezek a ko­­vetkezo tavasszal nagyon veszelyesse valhatnak. Ezt elkerulhetjuk, ha a szarma­radvanyokat gyokerestul ki­­tepjuk es megsemmisitsuk. Bar a zoldsegfelek termesz­­tesenel nem szokasos a no­­venymaradvanyok felszede­­se utani vagy az asas, szan­­tas elotti talajfertotlenftes, a karositok toniegenek' megnovekedese miatt azonban a jbvo evi termesbiztonsag er­dekeben indokolt lehet. II. A szureti munkak befejeztevel a gyu­­molcsosben is lassunk hozza a no­­venymaradvanyok eltavolftasahoz. A monilias gyumblcsmumiakat a fakrol minel hamarabb szedjuk le, semmisft­­suk meg. A kis es a nagy teli araszolo kora tavaszi kartetelenek megakadalyo­­zasa erdekeben helyezzunk a fatdr­­zsekre lassan szarado ragasztoval be­­kent papi'roveket. Az emlitett kartevok ugyanis osszel rajzanak, es mivel a nostenyek repulni nem tudnak, a tor­­zson jutnak fel a fa koronajaba, hogy ott attelelo tojasaikat lerakjak. Legkedvel­­tebb gyumolcsfajuk a kajszibarack, de a tobbi gyumolcsfakat is erdemes pa­­pirdvekkel ellatni. A rajzas enyhe ido­­jaras eseten egeszen decemberig elhu­­zodhat, ezert az oveket tPbbszor ellen­­orizzuk, es szukseg szerint csereljuk ki, vagy ujra kenjuk be a ragasztoval. A kert egyik legjobb hasznosftasi forma­­ja a bogyosok telepitese. Legnagyobb elonyuk, hogy hamartermorefordulnak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom