Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-09-24 / 19. szám
Calmet asszony szep elete Arles-ban szuletett 1875. februar 21-en, reggel het orakor... nemreg halt meg, 122 eves koraban a vilag legidosebb embere, Jeanne Calmet asszony. Szaztiz eves koraig egyediil lakott. Kilencveneves volt, amikor egy ligyved eltartasi szerzddest kotott vele — olyan feltetellel, hogy megveszi a holgy lakasat, de Calmet asszony elete vegeig benne lakhat. (Az iigyved reg nem el...) Jeanne Calmet huszevesen ment ferjhez es otvenharom evesen maradt ozvegy. Szazhuszadik szuletesnapjat meg testi-szellemi frissessegben unnepelte (bar akkor meg gyengen latott), terjedelmes interjut adott a Le Figaronak. Ezt ismertetjuk kivonatosan. — Jartak a ferjevel szfnhazba, operaba? — Gyakran. Nagyon szep eletem volt. Ma, amikor mar egyedul vagyok, ma sem unatkozom, gondolatban felidezem a regi szep idoket. — Sokat olvasott? — Rengeteget. Proust konyveit... de mar nem emlekszem rajuk. — Vezetett naplot? — Igen, mint minden fiatal nd. Akkoriban divat volt. — Azt beszelik, on helikopteren is utazott. — Az meg az utolso haboru elott volt, Marignane-ban. Micsoda kilatas! Madarnak ereztem magamat. — Megdrzott fenykepeket azokbol az idokbol? — Keveset. A lanyom es az unokam halala utan sok mindent kidobtam. A fenykepek egyebkent is tonkremennek a sok nezegetesben. — Erdekli, ami mostanaban a vilagban tortenik? — Minden erdekel! — Mi a velemenye a jelenlegi tarsadalomrol? — Modern... tulsagosan modern. Ez mar nem az, ami volt. — Elete melyik korszakara emlekezik a legszivesebben? —Az egesz eletem szep volt. Ha az embernek szolgal az egeszsege, akkor boldog. Sosem betegeskedtem. Most sem. Farkasetvagyam van. Gondolja csak el... egy szazhusz eves gyomor! —Talan megeri a szazharmincat is... — Nem, nem... Mar mindent megkaptam az elettol. Nines okom panaszra. Kenyeztetnek, agyonkenyeztetnek. — Hajlando volna felajanlani a testet tudomanyos eelokra? — Nem. Az arles-i temetoben akarok nyugodni, a szuleim a lanyom es az unokam mellett. — Szereti a tarsasagot? — Nagyon. Szeretek trefalkozni. Egyesek konnyen haragra gerjednek. En sosem mergelddom. — Talalkozott Frederik Mistrallei? — A ferjem baratja volt. Jartunk hozzajuk Maillane-ba. Kedves felesege volt. — Nagy unnepseget rendeztek, amikor megkapta az irodalmi Nobeldfjat? — Oriasit. Joi emlekszem... — Van Gogh-ot is ismerte? — Tizenharom-tizennegy eves lehettem, amikor talalkoztam vele. En magam is festegettem. — Hisz Istenben? — Abban hiszek, ami letezik. — Hat a feltamadasban? — Nem. — A halala utan szeretne visszajutni a foldre valamilyen allat reinkarnaciojakent? — Nem. Elegem van. Joi kihasznaltam az eletemet. Eleg volt. Szerelmi hdzossdg Amikor ket fiatal szerelmi hazassagot kot, mindenki termeszetesnek tartja. Kenny Easterday tizenkilenc eves volt, amikor felesegul vette a tizenhet eves Sarah-t. Ket eve tortent az eskuvo, mindenki nagy megdobbenesere. West Aliguippa varoska lakoi (Pennsylvaniaban, Pitsburghoz kozel) megdobbentek a hi'r hallatan. Kenny ugyanis csak fel ember, fel gerincoszloppal szuletett. Egyeves koraban az orvosok amputaltak a labait, a labcsontokbol potoltak a gerincet, hogy a fiucska legalabb ulni tudjon. Az iskolaban erthetoen feltunest keltett, a tarsai sokszor kicsufoltak, megalaztak. Jami csak a kezen tud, vagy gordeszkan. Kenny es Sarah gyerekkoruktol ismertek egymast, es a kamaszkori baratsagbol szerelem, majd hazassag lett. A fiu anyja elete legboldogabb napjanak tartotta az eskuvot, es Kenny ugyanezt mondta. Az ifju par imad setalni — a ferj olyankor gordeszkan megy felesege mellett (a teste ott vegzodik, ahol masnak a laba kezdodik). A hazimunkatol sem riad vissza, segft mosogatni, sot takarftani is. Az ifju feleseget (tan nem tapintatosan, am ertheto modon) sokszor faggatjak, milyen a hazaseletuk. Sarah azt mondja, ezen a teren sines problemajuk, Kenny szazszazalekos ferfi. A ferj filmkarrierrol almodozik (egyelore meg mindketten tanulnak). Allt mar kamera elott. A Kid Brother cfmu dokumentumfilmben onmagat alakitotta. A mutatvdny nem sikeriilt Frankfurtban tortent, nehany honapja, egy delutani cirkuszi eloadason. Gunther Krause buvesz — Europa-szerte a csodalatos Krause-kent emlegetik—, ki tudja hany szazadszor bemutatta a kozdnsegnek triikkjet: a kettevagott not. A mutatvany tul elethuen sikeriilt... A buvesz huszonnegy eves mutatos asszisztensnoje, a szoke Ina Schnabel, oly velotrazo sikollyal igyekezett menekiilni a kfnpadrol, hogy a nezo kellemesen beleborzongott. De hat ennek fgy kellett tortennie — a forgatbkonyv szerint. A szoke holgy lefekszik, a hatalmas korfuresz kettevagja, az aldozat sikoltozik, a nezo megremul, aztan a buvesz asszisztensnoje mely meghajlassal es mosollyal fogadjak a tapsot. De az emlekezetes eloadason hiba esuszott a szamitasba. A szoke holgy sikoltozott, a korfuresz kettevagta, de... igazibol. A buvesz azt hitte, a lany csak a szerepet jatssza, amikor sikoltozik... A triikk tulajdonkeppen egyszeru—de nagyon gondos elokeszitest igenyel, hogy a furesz fogai ne erjek a visitozo aldozatot. A szemtanuk szerint mire a buvesz tudatosftotta, hogy valami baj van — a furesz belehasftott a lany testebe. Azonnal hfvtak a mentoket. A lany talan meg tizenot percig elt... a nezok szeme lattara kiverzett... Meghalt, mielott a mentok megerkeztek volna. A buvesz keptelen volt barmit is mondani... A mentok m£r csak a holttestet szallitottak el : Az ifju par
