Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-09-24 / 19. szám
Az utomtol u milliokig — Eletrajza alapjan igen valtozatosnak mondhatjuk palyajat. Tudosnak keszult, kutatomerndk volt, majd az allamigazgatasban kozeleti sze re pet valla It, megprobalkozott a sajat labara allni, s jelenleg az egyik neves penzintezmeny reszlegenek igazgatoja... — Igaz, az eredeti celjaimtol gyakran eltertem, de most az otvenhez kozeledven ugy itelem meg, sikeres volt az eddigi eletem. Szerencsem volt, mert a pragai foiskolan arra keszitettek fel: minden problema egy-egy kihfvas. A feladatokat meg kell oldani, urra kell rajtuk lenni. Egyebkent sem vagyok hive annak a felfogasnak, hogy a huszonevesen kivalasztott palyan kell mindenaron maradni, s eredeti szakmabol, illetve elso munkahelyrol kell nyugdfjba menni. Az elet igazolja felfogasomat. Allando valtozasra van szukseg... — Az atomkutatas megis elegge tavolinak tunik a penzpiactol... — Csak elso pillantasra. Muszaki ismereteim es nem utolso sorban a jarasi hivatalban szerzett tapasztalatom meghatarozoan fontos ajelenlegi beosztasomban. Az igazgatoi helyre nyolc jelolt kozul valasztottak ki. Minden bizonnyal dbnto tenyezo volt, hogy a jaras gazdasagat alaposan ismerem. Persze a szakmai kepzest sem hanyagolhatom el. A Nemzeti Bank szervezte hatszemeszteres tanfolyamra jarok, s ha az egeszsegem engedi, es lesz eleg erom meg a szerencse sem hagy cserben, 50 eves koromban tovabbi diplomat szerzek. — Gazdasagi szakemberkent bizonyara nem csupan a takarekpenztar helyzete foglalkoztatja, hanem szelesebb osszefuggesekben is szemleli az orszagban vegbemend valtozasokat. Ho-Neve: Filko Jozsef mernok 1969 — erettsegi vizsga 1974 — diploma a pragai Muszaki Fdiskola Atomfizikai Karan 1975 — CsTA — Szilardtest-fizikai Intezet 1976 — Tolmacs — Energetikai Gepgyar — atomenergetikai komponensek kutatasa 1980 — Komarom — Hajoepitesi Kutatointezet 1986 — a Komaromi Jarasi Nemzeti Bizottsag alelndke 1989 — ajnb elnoke 1990 — a Gyogyszertari Szolgdlat igazgatohelyettese 1992 — maganvallalkozo 1994 — a Szlovak Takarekpenztar komaromi reszlegenek igazgatoja gyan latja a makrodkonomiai siker es az emberek elegedetlensege kdzti ellentmondast? — Az dnallo Szlovakianak nem josoltak nagy gazdasagi stabilitast. S hogy a katasztrofa nem kovetkezett be, ez szerintem annak koszonhetd, hogy a spekulati'v jellegu uzleteknek — a kornyezo orszagokhoz viszonyi'tva — szukebb teret adtak. Egy konzervativabb allaspont ervenyesult: az ertekteremto munka legyen a tovabblepes modja, ne pedig a spekulacio, a szerencse utjan szerzett haszonszerzes. De mindennek ellenere a tisztesseges szellemi munkat nem becsulik meg. A szoban forgo konzervatfv modszemek ugyan megnyilvanultak a poziti'vumai, de a feszultseg novekedeset nem lehet elkendozni. A vallalatok, vallalkozok „korbetartozasat“ nem lehet szonyeg ala soporni. Egyre idoszerubb eldonteni: hogyan tovabb. Ha a restruktiv intezkedesekkel penzt vontunk ki a forgalombol, a gazdasag nem tud „felgyorsulni“. A masik lehetoseg: bevalljuk es vallaljuk a tervezett inflaciot, es kiegyensulyozodik a feszultseg. A kormanyzat kitart a kemeny centralis penzpolitikaja mellett, a vallalatokat revitalizalni akarja es nem utolso sorban piacokat ki'van szerezni az itthon megtermelt arunak. Ez utobbi igen nehezen valbsithato meg. — De az embereket irritalja: az orszagnak jol megy, az en penztarcam pedig egyre laposabb! — Valoban ellentmondast ereznek. Az elmondottak alapjan viszont kitunik: a rendszer mukodik, de a fogyasztas szintentartasa aran. Ennek oka az is, hogy eron feluli beruhazasokra koltottunk az elmult evekben — tehat a jovedelem nagy reszet ezekre forditottuk, masreszt a meglevo kapacitasokat nem hasznaljuk ki. Gondoljunk csak a szamtalan irodahazra, a rengeteg gepkocsira, a sok-sok mobiltelefonra... Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy a fejlesztesre nines szukseg, hanem annak esszeruseget mindig szem elott kell tartani. — Azt tapasztalja, hogy ez nem mindig van igy? — Igazgatokent tobb olyan tervezetet vettem mar kezbe, melyek kidolgozoi a valosagtdl nagyon is tavol levo elkepzeleseket vetettek papfrra, sot ezekben nagy hiteleket kivantak szerezni. Komaromban peldaul vilagszinvonalu szallot epftettek volna, csak arra nem tudtak feleletet adni, kik fognak egy ejszakaert negyezer koronat fizetni. Es a kozel 200 millio korona hitel „elkoltesenek“ modjaval sem voltak teljesen tisztaban a nagy vallalkozok. Egy csirkefarm letesitese sem elvetendo kezdemenyezes. csupan akkor kaptak eszhez az otlettel eloallok, amikor a piaci ertekesi'tes lehetosegeirol faggattam oket. Erre ugyanis nem volt valaszuk. Igy aztan a hitelkerelmuket is visszautasitottam. — Elsdsorban a szlovak sajtoban, s ezaltal a kdztud at ban is kialakult a velemeny: Del-Szlovakiaban a magyarok jol elnek. Ezt on is igy latja? — Ha a takarekpenztar egyes fiokjai betetallomanyat veszem alapul, ez nem tukrozddik. Az orszag egesz teruleten — a keleti regiok kisse alacsonyabb szinten vannak — szinte kiegyensulyozottnak mondhatoak a lakossag penztartalekai. De nezzuk az ipart! Del-Szlovakiaban ugyanugy megszuntek a vallalatok, uzemek, mint masutt. Sot a korabban mezogazdasaggal foglalkozok helyzete a piac beszukulese miatt egyre nehezebbe valt. Az dstermelok igen kiszolgaltatottak. Az eladasi ar alacsony, a feldolgozasra nines lehetoseg. — Vegiil engedjen meg egy szemelyes kerdest: hoi tartja a penzet? — Termeszetesen a Szlovak Takarekpenztarban. Egyreszt azert, mert itt biztonsagban tudom — ha valami zur volna, arrol ugyis tudomast szereznek —, masreszt pedig a konkurencia azonnal nagydobra verne, hogy hozzajuk fordultam. Egyebkent pedig munkatarsaimmal egyutt arra torekszem, valamennyi kirendeltsegunkon olyan szolgaltatasokat nyujtsunk, hogy szi'vesen jojjenek hozzank az ugyfelek. DEAK TEREZ
